Vasárnapi könyv, 1940/2 (30. évfolyam, 2. félév, 1-26. szám)
1940 / 1. szám
Francia-Egyenlítői-Afrikának igen fontos az arany-, ébenfa- és viaszkivitele. Réunion jelentéktelen sziget, Madagaszkártól keletre és 1643 óta francia gyarmat. Cameroun és Togo a világháború előtt német gyarmatok voltak. Mindkettőn jelentős kakaóültetvények vannak. Togoban gyapotültetvények is találhatók. Ázsiában Franciaország birtokai a következők : Francia-India 513 km2 286.000 Szíria....... 207.000 23,600.000 Indo-Kína 742.000 » 23,000.000 összesen... 949.513 km2 26,886.000 lakossal. Ázsiában a legjelentősebb francia birtok minden bizonnyal Indo- Kína, francia protektorátus. Tulajdonképpen 5 hátsó indiai országból és egy bérelt kínai területből áll. Az előbbiekhez tartozik Kokkin- Kína, Annám császárság, Kambodzsa királyság, Laos és Tonkin védnökség. Az utóbbihoz Kuang-Tcsou-Wan. Mind a hat terület közös francia gyarmati főkormányzó igazgatása alatt áll. Gazdasági jelentősége főleg kőszén-, cink- és sóhányás miatt igen nagy. Nagy kivitele van még rizsből és kukoricából. A gyapot-, kaucsuk-, tea- és kávéültetvényei is egyre nagyobb jelentőségűek. Ezeket főleg a bevándorolt kínaiak művelik (Indo- Kína szomszédos Kínával ezért is van nagy fontossága a Tálkeleten). Francia-India India partjain és Bengálban elszórt 5 kisebb területből áll, amelyeknek sem gazdaságilag, sem egyéb szempontból nincs nagy jelentőségük. Szíria 1920 óta népszövetségi mandátumterület, a Földközi-tenger keleti partvidékén, öt önkormányzatú országból áll : Szíria, Libanon köztársaság, Alexandrette szandzsák, Lattaquié kormányzóság és Djebel-Druze kormányzóság. Gazdasági szempontból nincs nagy jelentősége Szíriának, annál nagyobb azonban katonai szempontból. Szíria a Földközitenger keleti részének igen fontos sztratégiai területe. Az Óceániai szigetvilágban két gyarmata van Franciaországnak : Francia Óceánia 4.002 km2 40.000 Új Kaledónia... 19.871 60.000 összesen 23.873 km2 100.000 lakossal. Francia Óceánia és Új - Kaledónia Ausztráliától keletre terülnek el és több kisebb-nagyobb szigetből állnak. Új-Kaledóniai erdős sziget és 1853 óta a franciák büntető gyarmata. Francia Óceániát 1885- ben létesítették Polinézia déli szigetcsoportjain és szigetein. Legfontosabb ezek közül a Társaság-szigetek Tahiti-szigete. Amerikában Franciaországnak csak négy kis szigete van (területük 96.786 négyzetkilom., 609.000 lakossal). Ezek : Guadeloup, Martinique, Saint Pierre és Miquelon, Francia Guyana és Inini. A két első 1635 óta tartozik Franciaországhoz s mindkettőnek cukornád, banán és kávéültetvényei vannak. Saint Pierre és Miquelon jelentéktelen szigetek, főleg halászatuk említésreméltó. A két utolsó gyarmat 1604 óta tartozik az anyaországhoz. Amerika képviselőháza és szenátusa még annak idején határozottan állást foglalt a nyugati féltekén lévő birtokok (ide tartoznak a fenti francia gyarmatok is) status quo-ja (meglévő állapot) mellett. Ennek jelentősége abban van, hogy az amerikai semlegesség ellenére is Amerikának fontos az, — biztonsági okokból , hogy ez a négy kis sziget kinek a birtoka lesz a jövőben. Franciaországnak még egy gyarmata van a Déli Sarkvidéken, az Adélie-föld, aminek azonban csak területi szempontból van jelentősége, gazdaságilag nem.