Vasárnapi Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

2004-02-08 / 6. szám

14AUTO HÍREK Változhat a regisztrációs adótábla? :. H A Pénzügyminisztériumban a kis és középkategó­riás használt autókat érintő regisztrációs adótábla díjtételeinek megváltoztatásáról, esetleges mérsék­­léséről egyeztetett a tárca képviselője és a Magyar­­ Gépjárműkereskedők Országos Egyesületének (MGOE) titkára. A légyott után a kocsikereskedők nevében Bakó Zoltán kifejtette: javasolták a PM- nek, hogy az 1400 köbcentinél kisebb motorral el­látott autók regisztrációs díjtételeinél a teljesít­mény arányában differenciálják az adótételeket, így a legkisebb összeg 60 ezer forint lehetne, míg a legnagyobb maradna 90 ezer. A Hyundai heteken belül dönt . A Hyundai autógyár még nem döntött arról, hol építi meg tervezett közép-európai telephelyét - jelentette be Szöulban a cég szóvivője. A végső döntést - jelezték a dél-koreaiak - csak február végén köztik majd. A szóvivő cáfolta azokat a pozsonyi piaci híreszteléseket, amelyek szerint a Hyundainál már most Szlovákia mellett voksoltak Lengyelországgal szemben. A beruházás várható értéke amúgy eléri az 1,1 milliárd eurót. Az összeg hallatán különösen nehéz tudomásul venni, hogy kis hazánk ismét lemaradt egy nagy lehetőségről. Ki védi meg a Volkswagent? ■ Az Európai Unió bizonytalan időre elnapolta dönté­sét azzal a német törvénnyel kapcsolatban, amely a Volkswagennek védelmet nyújtana az úgynevezett ellenséges vállalatfelvásárlási törekvésekkel szem­ben. Brüsszel közölte: további konzultációkat sze­retne folytatni az ügyben a német kormánnyal, s úgymond esélyt adni rá, hogy változtassanak a még 1960-ban elfogadott törvényen. Ez ugyanis kizárja, hogy bármely részvényesnek 20 százalékot megha­ladó szavazati joga lehessen a járműipari társaság részvényesi közgyűlésén. A Toyota beelőzte a Fordot . A Toyota japán autóipari vállalat kiszorította a Fordot a világ második legnagyobb autógyártói pozíciójá­ból. A japán óriásvállalat 6,78 millió autót értékesí­tett világszerte, a megelőző évihez képest tehát 10 százalékkal többet. Ezzel szemben a Ford, amely ed­dig mindig a második helyen állt a General Motors mögött, 6,72 millió autót dobott piacra 2003-ban, a GM pedig 8,59 milliót. Elemzők szerint a hamarosan bevezetésre kerülő új modellek tovább erősíthetik a Toyota nimbuszát. Gall márkák sikere Horvátországban B A horvát autópiacon minden rekord megdőlt 2003-ban: összesen 74 9­69 gépjárművet helyez­tek forgalomba, 4085-tel többet, mint a megelőző évben. A legkedveltebb márka a Renault volt. A horvát Promocija Plus piackutató intézet szerint a francia autógyártó 12 609 autót értékesített. A második az Opel, majd újra két francia autógyár­tó, a Citroen és a Peugeot következik a lajstrom­ban. A listán ötödik a Volkswagen, a germán cég részaránya 9,5 százalék. KRAMPER-TANÁCSOK Hűvösebb időszakban nagyon sok embernek okoz gondo a koszos, párás ablak, takarítása kívülről pár perc plusz időt igényel, és sok bal­­i eset megelőzhető vele. 1| A belső pára eltüntetéséhez sincs sok időre szük­­ség, de vannak olyan esetek, amikor különböző­­ hibák okozzák a belső párásodást. Ezek közül az egyik a pollenszűrő elhasználódása, melynek cse­­réjével az autó belső szellőzése is változik. Van­­ olyan eset, amikor a párás első szélvédőt hiába i­s töröljük le ronggyal, csíkos-vizes marad az üveg. Ilyen esetben vagy a fűtéscsap, még rosszabb esetben a fűtésradiátor szivárog, de ez a fagyálló­­ csökkenésével is észlelhető. Ilyenkor már szere­­lőhöz kell fordulni, mert a teljes vízelfogyás ko­­­­­molyabb gondot is okozhat. Ne felejtsük el, hogy­­ az ablakmosóhoz, most az első hó leesése után főleg télre alkalmas folyadékot kell tölteni. (Krampek Autójavító, Bp., XVI. kerület, Budapesti út 124.) & 1 2004. FEBRUÁR 8. A rendszerint az autók hű­tőrácsára, motorháztetejé­re, valamint a kormányke­rékre „rápréselt” jelek, fi­gurák, lógók és más apró­ságok a dicső múltat, a ne­mes tradíciókat hivatottak jelezni, bemutatni. Ám időnkénti átszabásuk, át­rajzolásuk (lásd: Fiat) is vi­lágosan jelzi: merre tart az adott kocsiszabász vál­lalkozás? A Mercedes logo­históriája különösen figye­lemre méltó fejezete a vi­lág autógyártásának. (( Az igaz mese szerint Emil Jellinek, az Osztrák-Magyar Monarchia nizzai főkonzul­ja vagyonos ember volt, aki miután hírét vette a Daimler Doppel-Phaeton megalkotá­sát, nyomban az automobi­lizmus lelkes támogatójává vált. Kapcsolatot keresett a Daimler-Motor Társasággal és Cannstattba utazott, ahol annyira megtetszett neki az említett négykerekű, hogy rögvest rendelt is magának egyet. Kicsivel később Jellinek maga is árulni kezdte az ős-Daimlereket. Ugyanakkor nagy érdeklő­déssel fordult az éppen ki­bontakozó autósport felé is. 1899-től az egyre erősebb és gyorsabb autókat már bene­vezte versenyekre is, ame­lyeken ő maga rendszeresen a Mercedes álnév alatt, ak­kortájt tízéves lányának ne­vével vett részt. 1900 áprilisában Daimler-Motor Társaság és a Jellinek megállapodást kö­töttek a Daimler automobi­lok és motorok értékesítésé­ről. Egy új motor kifejleszté­séről szóló döntéssel, me­lyet majd Daimler-Mercedes névre keresztelnek, Jellinek álneve egyben márkanév is lett. A Mercedes márkane­vet 1902. június 23-án jelen­tették be levédésre, ami ugyanazon év szeptember 26-án meg is történt, így te­hát a Daimler-Motor Társa­ság már sikeres márkanevet tudhatott magáénak, ami­kor is még hiányzott egy ka­rakteres márkajel. Ekkor az alapító, Gottlieb Daimler fiai kisü­tötték: apjuk réges-régen egy csillagot használt szim­bólumként. Sőt, feleségének azt mondta, egyszer ez a csillag fog gyára felett tün­dökölni. A frissen létrejött társaságnál elfogadták az in­dítványt. 1906 júniusában már egy háromágú és egy négyágú csillagot is levéde­tett az élelmes kollektíva. Végül mégis csak a három­ágú került bevetésre. A jel 1910-től kezdve látható az autók hűtőrácsán. A három­ágú csillag egyben Daimler azon fáradozásának is jelké­pe, hogy a motorizáció uni­verzálisan, földön, vízen, le­vegőben megvalósuljon - ál­lítják a történészek. Az évek során a csillagot különböző kiegészítések ér­ték. 1916-ban egy kör vette körül, amelyben négy kis csillagot és a Mercedes szót, vagy a Daimler-Motor Társaság nevét (DMG­­Werke Untertürkheim, ill. Berlin-Marienfelde) helyez­ték el. Öt évre rá a Daimler használati minta oltalmát kérelmezte a jel új változa­tára, és egy körben elhelye­zett plasztikus háromágú csillagot védetett le a Szaba­dalmi Hivatalnál, hűtőrács­­figura formájában is. Védett márkajelként 1923-ban ke­rült bejegyzésre. Az első vi­lágháborút követően a két konkurens, a Daimler- Motor Társaság és Benz&Cie., érdekközössé­­­get hozott létre. Ez persze újabb formaszabászathoz vezetett. 1926-ban a két leg­régebbi automobilgyár Daimler-Benz AG néven egyesült. Azonmód új már­kajelet is alkottak, amely magába foglalta az eddigi embléma lényeges elemeit, úgy mint: a Daimler-Motor Társaság világhírű három­ágú csillagát körbevette a „Mercedes” és az úgyszin­tén dicsőséges „Benz” már­kanév, amelynek babérko­szorúja összekötötte egy­mással a két szót. Ez utóbbi márkajel az elmúlt évtizedek során alig változott, még ma­­ is a „Mercedes-Benz” járműve­ket ékesíti. Érdekesség, h­ogy az au­tógyártás nagy korszakában mindössze néhány eszten­dő alatt olyan ma­­ (el) ismert márkák szület­i­­tek, mint amilyen a Renault és az Opel 1898-ban vagy a Peugeot és a Fiat 1899-ben. Ugyanekkor mára elfeledett, ám az autólegendákat szá­mon­ tartó fanatikusok sze­mében legendásnak számí­tó gépezetek is létrejöttek - olyanok, mint a Riley, a Spyker, a Lanchester vagy a Bianchi. Persze a jelek, a szimbólumok folyamatosan (át) alakultak, szépültek vagy épp csúnyultak a szá­zadforduló óta. Idővel a nagy távol-keleti márkák is megszülettek. Yataro Iwasaki japán rizske­reskedő például a­ XIX. szá­zad végén hajózási vállalko­zást alapított, amelynek a család címerében szereplő jelkép után a Mitsubishi ( m­i­t­s­u - h­á­r­o­m , bishi-gyémánt) elnevezést adta. Megszületett egy má­sik, a Mercedeséhez hason­lóan karakteres jelkép, a há­rom gyémánt. De ez már egy más sztori... Sz. Z. A. Új védjegyek a BMW-nél ■ Hamarosan a 650-es, az 560-as és a 660-as számok is a BMW-család tagjait szimbolizálják, utalván az 5-ös és 6- os sorozatokba kerülő hatliteres, V12-es motorra. A BMW ezeken az aprócska változtatásokon kívül új sorozatok gyártását is tervezgeti. A szándék olyannyira komoly, hogy a vállalatóriás lefoglalt néhány számkombinációt, amelyek a készülő BMW-modellek csúcsváltozatait jelölhetik majd. Közülük a H7-es megnevezés tűnik a legrejtélyesebbnek. Csillagok és cégérek útján Legendás jelképe az autó­iparnak az Alfa Romeo emblémája. 1911 óta csodálhatjuk, azóta, hogy megalakult az Anonima Lombarda Fabbrica Automobili. Rövidítve: az A.L.F.A. Az embléma egyébként Milánó középko­ri történetéből származik: a „comune” szimbólumait kapcsolták össze a ter­vezők, s így keletkezett a fehér alapon vörös keresztet és sárkánykígyót ábrázoló klasszikus pleesni. Henry Ford legendás négykerekűi 1903 óta járják a világ sztrádáit. Az alapító szignóját megörökítették a védjegynek számító márkajelben is. A Mercedes jelkép evolú­ciója 1906-tól máig PREMIER Díjesőben részesült a Volvo ■ Oroszországban az új Volvo S40 nyerte el a középkategóriás szerkezet versengésében a rejtélyes nevű Arany Klaxon díjat. A kitüntetést odaíté­lő újságírók kiemelték a járgánnyal kapcsolatban, hogy a modell kategó­riájában a legeredetibb formatervezéssel, leghaladóbb technikával és legmagasabb szintű biztonsággal rendelkezik. A díjra esélyes volt még a Toyota Avansis és a Subaru Legacy is. A világ másik felén az Egyesült Ál­lamokban az Automundo februári száma is az új Volvo S40 modellt vá- Tízéves a Citroen Hungária Csütörtökön a Budapesti Kong­resszusi Központban több mint 700 meghívott - sztárok, olimpi­konok, üzleti partnerek és Citroen­­dolgozók - társaságában ün­nepelte a Citroen Hungária 10. születésnapját. A cég az elmúlt évben több mint tizenkétezer darab új autót értékesített, pedig tíz éve négy munkatárssal egy budai lakásban kezdett működni. 1994-ben, vagyis az alapítás évében 259 autót értékesített az Automobiles Citroën magyar leányvállalata. Az Új­pesti Dózsa labdarúgócsapatának támogatása növelte a márka ismertségét ha­zánkban, és a folyamatosan nyitó márkakereskedések egyre több helyen tették el­érhetővé a Citroënt. Évről évre több autót adtak el, a nagy ugrás viszont a Xsara Pi­casso bevezetését követő 2000-es és a 2001-es évhez fűződik, amelynek a márka igazi népszerűségét köszönheti Magyarországon. Ahogy erősödött a Citroën magyarországi jelenléte, egyre inkább előtérbe került a minőség. Szigorodtak a követelmények, és ezt az ügyfelek hűségükkel hálálták meg. Mára minden magyar Citroën-kereskedésnek ISO 9001 minőségbiztosítási ta­núsítvánnyal kell rendelkeznie. Mindezeken túl persze van még, ami okot ad a büszkeségre a Citroën-rajongók­­nak és a munkatársaknak. Egy ralivilágbajnok márkához tartoznak, Sebastien Loeb vagy Carlos Sainz sikere az övék is, nem szólva a háromszoros magyar F2-bajnok a Bútor Róbert-Tóth Vilmos párosról, akik szintén a Citroënnel ünnepelnek.

Next