Vasárnapi Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január-június (10. évfolyam, 2-25. szám)
2007-04-15 / 15. szám
2007. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP HORIZONT Az úr az űrből: Simonyi Aldebrőn HALLÓ, ITT VAGYOK Kicsi szavak az emberiségnek, de nagyok pár ember számára. Kevesen vették a magyar származású űrhajós éteri üzenetét. Egyikük egy hevesi faluban értett a szóból. Kovács János - IttHAóZB, Gyurka, ötössel jól hallom. - Rendben, Gyuri. Köszönöm! A rokon lelkek fél szavakból is megértik egymást. A rádióamatőr kollégák pláne. Nem szószátyárok. Egy hullámhosszon vannak. Ha több mint háromszáz kilométerre ülnek is egymástól. S akkor mi kell még. Amiben aztán az ég adta világon semmi különös nincs, mondhatná az egyszeri olvasó. Hiszen ma már bármelyikünk könnyedén létesíthet kapcsolatot minden különösebb műszaki-technikai hókuszpókusz nélkül az ország másik végével. Egy telefon és kész. Ám az már kissé cifrább dolog, ha a beszélgetőtárs nem Szentgotthárdon várja a hívást, hanem a fejünk fölött jó háromszáz kilométerre lebegve. Az aldebrői portán egyszer csak megszólalt az űr magyar hangja. Utoljára 27 éve jött magyar szó a kozmoszból. A fenti beszélgetés csütörtök hajnalban hangzott el. Nem két aludni nem tudó, s ébren virrasztó éjszakai bagoly között, hanem a harmadik kiképzett magyar, illetve magyar származású amerikai űrhajós, Charles Simonyi, azaz Simonyi Károly és a HAGZB hívójelű aldebrői rádiómatőr, Plósz György között. (A HA magyarország, a hatos Heves-Nógrád jele, az utolsó kettő a személyi azonosító, ötössel hallani pedig a legjobb vételt jelenti.) Ne csodálkozzunk azon, hogy ezúttal nem tárgyalták ki egymás családi-rokoni hogylétét, se receptet nem cseréltek, még csak egyetlen űrhajósviccet sem sütöttek el. Még olyan sutákat se, amit mi elemista kisdiákként az első magyar, Farkas Berci 1980-as utazása kapcsán mondtunk, mármint, hogy azért tűntek el a bárányfelhők, mert felment a Farkas. De félre a pimpós és ásatag poénokkal, hagyjuk meg a profiknak. Tényleg az idő sürgette a földi és éteri értekező feleket, ezért nem is volt mód a bőségesebb tercierére, mondja Plósz György. Így is sikeres volt a kísérlet, amelynek fő szervezője az 1924-ben alakult Műegyetemi Rádió Club és annak vezetője, dr. Gschwindt András is abban bízott, hogy minél több kapcsolatot sikerül létesíteniük a magyar rádióamatőröknek. Csütörtökön hajnali egykor erre simonyi Károly (képünkön) 1948-ban Budapesten született informatikus és milliárdos, bill gates barátja, a Microsoft birodalom korábbi fejlesztő főmunkatársaként az ötödik űrturista. A 12 napos űrprogram során számos kísérletet végez. Internetes naplójában azt írta: „Nagy hatással van rám a rádióamatőr-közösség, akik sok szempontból előre látták a majdani internetet. ” Simonyi az űrutazására készülve rádióamatőr-vizsgát is tett, s megkapta a magyar Nemzeti Hírközlési Hatóságtól a HA5SIK hívójelet, amelyet a kísérlet során is használt. Ez ugyanis alig valamivel több mint tíz perc állt a rendelkezésükre. Pontosan magyar idő szerint 0 óra 55 perctől 1 óra hét percig volt fölöttünk kedvező és elérhető helyzetben a Nemzetközi Űrállomás a rajta lévő Simonyival. A megszervezett csapatban alig húsz másodperc jutott mindenkire, hogy minél többen sorra kerüljenek az alatt a rövid idő alatt - teszi hozzá a 66 éves nők célja az volt, hogy az alig tízpercnyi idő alatt minél több összeköttetés jöjjön létre, maguk a beszélgetések igen rövidek voltak. A kapcsolatot viszonylag egyszerű földi berendezésekkel is létre lehetett hozni, a nehézséget leginkább az űrállomás pályájának kiszámítása, a viszonylag rövid idejű láthatóság, a megfelelő antennák megválasztása és mozgatása jelentette. aldebrői rádióamatőr, aki ma nyugdíjasként is ugyanolyan lelkesedéssel hódol szenvedélyének, mint mikor több mint ötven évtizede gimnazistaként elkezdte. A nemzetközi rádióamatőrversenyek trófeáit is magáénak tudó Plósz György Észak- Magyarországról egyetlenként létesített kapcsolatot Simonyival, országosan pedig a 17 sikeres rádiós bejelentkezés egyike az övé. A Heves megyei űr-beszélgetőtárs szerint Simonyi Károly útja nem csak a hazai vonatkozások miatt jelentős, hanem Magyarországot is világszerte népszerűsíti a magyarul kitűnően beszélő és a magyarságára büszke, rendkívül közvetlen számítástechnikai szakember. Űrbéli tartózkodása idején folyamatosan vezetett internetes naplójára (http://charlesinspace.com) egyébként folyamatosan ér ,,,, ... keznek * Hlődő kérdések, az iskolásoktól a hobbi-csillagászokig, angolul és magyarul, s azok kimerítő válaszra is találnak az amatőr asztronautától. Aki magyar gyerekek rajzait és magyar zászlókat is magával vitt az űrbe. Az alma persze nem esik messze a fájától, és a 24 millió dollárjáért a jövő lágerben hét végéig még a kivendégeskedő Charles Simonyi mostani tudomány-népszerűsítő és ismeretterjesztő tevékenysége sokban utal édesapja, a budapesti műegyetem világhírű professzora, Simonyi Károly munkájára. Utóbbi például „A fizika kultúrtörténete” című könyvével máig jelen van a nemzetközi irodalomban. S Plósz György, aki ha ugyan tanítványa nem is volt az idősebb Simonyinak, de személyesen ismerhette az általa csak szabadszájú zseniként tisztelt excentrikus professzort, s akinek fiával most pár évtized múltán szót válthatott. Lám, milyen kicsi a világ. S ez a kicsinység Földünkre nézve a világűrből látszik talán a legjobban. Mondhatnak bármit a csillagászok, a világ nem hogy tágul, de inkább egyre zsugorodik. Esetünkben épp családi méretűre. A rádióamatőrök nem szószátyárok, fél szavakból értik egymást Simonyi Károly és az űrkísérletek . Az aldebrői portán egyszer csak megszólalt az űr magyar hangja. Itt HAGZB, Gyurka, ötössel jól hallom - kezdte a társalgást Simonyi Károllyal az aldebrői rádióamatőr. Hamar megértették egymást. A két nép közötti régi barátság jelképe ereklye Az egri Minorita templomnak ajándékozták Szent Kinga sószobrát Az 1224-ben Magyarországon született, ám 1292-ben bekövetkezett haláláig Lengyelországban élő Árpádházi Szent Kingát - a wieliczkai sóbányászok pártfogóját - 1999-ben kanonizálta II. János Pál pápa. A Szentatya nagy kegyet gyakorolt ezzel mind a lengyelek, mind a magyarok iránt - hangzott el tegnap az egri Minorita templomban tartott szentmisén. Mint Tadeusz Sajdak atya, a II. János Pálról elnevezett zarándokközpont vezetője utalt rá, Szent Kinga Jézus Krisztus hű követőjéhez méltó példamutató életet élt. A Stary Saczban lévő sírjához évente zarándoklatot szerveznek, emlékét a sóbányában száz méter mélyen kialakított kápolna őrzi. Szentté avatása után az akkor Magyarországon szolgálatot teljesítő Pawel Cebula minorita atya, valamint a Szent Kinga Tisztelői Társaság vezetője, Mieczyslaw Witowski arra kérte a bányászokat, hogy készítsék el a szent sószobrát. Stanislaw Antol faragómester alkotását ezt követően ajándékozták, s hozták el az egri Páduai Szent Antal tiszteletére épült templomnak. A 156 lengyel zarándok által kísért sószobrot a szentmisét vezető Juliusz Janusz érsek, a Szentszék magyarországi nagykövete áldozta és szentelte meg. ■ Sz. I. Az ajándékozó wieliczkai bányászok tisztelgése Szent Kinga képe előtt. A sószobor egy speciális üvegdobozban áll a templom mellékhajójában. 3 JEGYZET Dicsőséges űrléptékek napok óta kimondottan jól érzem magam. S bár hosszasan töprengtem rajta, mi ennek az oka, sokáig nem jöttem rá. Semmi nem történt ugyanis, ami ugrásszerű változást jelentene az életemben. A megvilágosodást egy idős rokonomnak köszönhetem. Találkozásunkkor tőle régen tapasztalt lelkendezéssel beszélt a magyar származású amerikai űrturista, Simonyi Károly utazásáról. hát erről van szó, döbbentem rá, ismét teljes szívvel büszkék lehetünk egy hazánkfiára! Megosztottság nélkül, félretéve pártszíneket, ideológiát, szimpátiát. Örülhetünk honfitársunk nagy sikerének. Komoly tett az, amit véghezvisz pár százezer kilométerre bolygónk fölött, a kozmosz végtelenségéhez képest apró, törékeny szerkezetben töltve napjait. Nem kis bátorság, elszántság, tudományos kíváncsiság szükséges hozzá. Igazolja ezt az, hogy amatőrként vágott bele a kalandba, s a vagyonából 24 millió dollárt volt hajlandó áldozni rá. Jóleső érzés, amilyen szeretettel szülőhazájáról, a népünkről nyilatkozik, egy alkalmat sem elmulasztva, hogy jelezze a világnak: a magyar ember tehetségénél fogva képes a legnagyszerűbb cselekedetekre is. Nemcsak ország-, hanem planétahatárokat is átszárnyalva, mindezért cserébe nekünk is illik a legnagyobb tisztelettel adózni Károly, a második magyar űrutazó előtt. S talán az is eszünkbe jut most, hogy a körülötte csak botrányszagú sztorik szenzációvá fabrikálásával mennyire méltánytalanul bántunk az elmúlt másfél évtizedben Farkas Bercivel. Pedig ő az első - profi - űrhajósunk... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu / ""‘“V SZALAY ZOLTÁN ! S• •s*’; y •v* Nincs már torokgyík, kanyaró, gyermekbénulás Hazánk is részt vesz a Védőoltási Hét megtartásában április 16- 22. között. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet rendezvénysorozatának megszervezését 25 országban vállalták. A cél a védőoltások tudatosságának fokozása a szülők és az egészségügyi dolgozók körében. Igyekeznek ráirányítani a politikusok figyelmét az immunizációs (védőoltási) programok végrehajtásához szükséges források biztosítására. A hét fő üzenete: minden gyermeknek szüksége és joga van a védőoltással megelőzhető betegségek elleni védelemre. Mindezzel teremthető meg egy államban a kedvező járványügyi helyzet. Bizonyítják ezt a hazai eredmények is. Az elmúlt tíz évben nem fordult elő torokgyík, járványos gyermekbénulás. Kanyarót sem igazoltak a kutatók már 2002 óta. A rózsahimlő és a fültőmirigy-gyulladás is csak szórványos. Országunk korszerű védőoltási rendszerrel büszkélkedhet. Az 1990-es években elvégzett átalakítás fontos lépése volt a 2006- ban bevezetett új oltási rend, mellyel kombinált oltóanyagokat kezdtek alkalmazni. Ennek köszönhetően kevesebbszer kell oltásra menni, s csökken a nem kívánt oltási reakciók - láz, fájdalom, duzzanat az injekció helyén - gyakorisága is. ■