Vasárnapi Nógrád Megyei Hírlap, 2009. március-június (12. évfolyam, 10-25. szám)
2009-05-03 / 17. szám
» 2009. MÁJUS 3., VASÁRNAP SZTORI Újabb műtárgyat kaptak vissza a Sigray család leszármazottai. Az ügy kimenetelét több, a Sigraynál sokkal jelentősebb gyűjtemény örökösei várták. Fábos Erika A restitúciós perek során a tulajdonosoktól jobbára a második világháború idején jogtalanul elvett, eltűnt, elveszett műkincseket próbálják meg visszaigényelni az egykori gyűjtők leszármazottai. Vegyes sikerrel és vegyes hozzáállással. 2002-ben például Görgey Gábor kulturális miniszter személyesen adta át Munkácsy Mihály Poros út és A baba látogatói című festményét a Vida család örököseinek. A Sigrayleszármazottak azonban kénytelenek voltak végrehajtóval kihozatni egy 17. századból származó festményt a Magyar Nemzeti Múzeumból. A képre vonatkozó letétet igazoló okiratban még tizennégy 17. és 18. századi festmény szerepel, ezek kiadására is pert indítottak az örökösök. Bár a jogi megítélése e képeknek ugyanaz, mint a korábban, végrehajtó útján visszaszerzett képé, a múzeum mégsem hajlandó kiadni a műtárgyakat - mondta Patay Géza, a Sigray családot képviselő ügyvéd. - Ezekkel együtt csak a Sigray család öt folyamatban lévő perben próbálja bizonyítani, hogy megilletik őket az 1940-es évek során letétbe helyezett műtárgyak. Listájukon mintegy ezer tétel szerepel, amelyeket négy hazai múzeumban őriznek. De nemcsak ők várnak ítéletre. Jelenleg mintegy húsz hasonló per zajlik Magyarországon. A magyar állam ezekben elsősorban azt igyekszik alátámasztani, hogy a kérdéses műkincsek az ő tulajdonában vannak. A Herzog család örökösei legfeljebb csak a nemzetközi bíróságban bízhatnak, miután a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen nem az ő javukra döntött tizenkét értékes festmény ügyében, arra hivatkozva, hogy az egykori tulajdonosok már részesültek kárpótlásban. A Herzog-gyűjtemény az egyik legnagyobb és legismertebb magángyűjtemény volt a 20. század eleji Magyarországon. Az 1934-ben elhunyt Herzog Mór unokája 1999-ben indított pert a Kincstári Vagyon Igazgatóság, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria ellen. Tizenkét képet szeretne visszaszerezni, mintegy másfél milliárd forint értékben, köztük Courbet-, Van Dyck-, El Greco- és Munkácsyfestményeket. Herzog Erzsébet összességében körülbelül kétszázezer dollárt kapott az amerikai államtól, miközben dollármilliókat érő képekről van szó - mondta Varga Tamás, a Herzog család ügyvédje. Hasonló véget ért a magyar bíróságon a Dános-ügy is, a család korábban szintén kárpótlást kapott, és az ítélet indoklása szerint ezzel elbirtoklás történt. A Dánosleszármazottak Munkácsy, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Csók István és Benczúr Gyula alkotásait szeretnék visszakapni. Patay Géza elmondta: minden ügy más és más, de a Sigrayperben született ítéletek a többi családnak is segíthetnek. Persze ha egy hagyatékot nem letétbe helyeztek, hanem államosítottak, az más megítélés alá esik, mint ahogy az is, ha a család részesült már valamilyen kárpótlásban. Az ügyekben eljáró ügyvédek szerint mindenesetre a jelenlegi gyakorlat tarthatatlan. Hazánkban ugyanis még azokat a képeket is csak bírósági eljárás alapján lehet visszakapni, amelyekről bizonyos, hogy visszajár a tulajdonosnak. A Sigray családnak például 2002 óta a kezében van a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hivatalos irata, amelyben elismerte, hogy a Sigray-tárgyak nem tartoznak állami tulajdonba. Mégis azóta is, immár több mint tíz éve pereskedniük kell. Patay Géza azt mondja: jelenleg folyik az UNESCO-ban a nemzetközi restitúciós alapelvek kidolgozása, ez segítené az államok közötti, illetve a tulajdonosok és az államok közötti megegyezést. Mravik László művészettörténész több évtizede foglalkozik a témával. Azt mondja, több száz olyan kép lóg a budapesti múzeumokban, amelyekre joggal tarthatnának igényt az egykori tulajdonosok leszármazottai. Ezek között több világhírű festmény is akad. Azt azonban, hogy országosan ez hány műtárgyat érint, nem lehet megmondani, mert erről nem készült pontos leltár. Mihály Mária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese úgy fogalmaz: pontos nyilvántartásuk van a letétbe helyezett tárgyakról, és ha azokért jelentkezik a tulajdonos, visszaadják. Az azonban más, ha államosítás során került valami a múzeumba. Az államosított műtárgyak után ugyanis az állam ugyanúgy kárpótlást fizetett, mint a termőföld és más vagyontárgyak után, így ezeket az alkotásokat már nem lehet visszakérni, mivel azok jogszerűen képezik az állam tulajdonát. Éppen ezért nem tart attól, hogy tömeges igény jelentkezne a jövőben. Czoma László, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója azt mondja: a magántulajdont mindig tiszteletben tartották, de az is természetes, hogy a magyar állam védi a közvagyont. Amúgy a restitúció területén komoly tapasztalatokkal rendelkezik, 1991- ben ugyanis elsőként kezdeményezte a Szovjetunióban lévő magyar műkincsek visszaadását. Ezért ha hitelt érdemlően bizonyítani tudják az örökösök a jogukat, becsületes egyezség keretében bárkivel megegyeznek. Üresre perelhetik a hazai múzeumokat műkincsviták Több száz műtárgyat követelnek az egykori tulajdonosok leszármazottai az államtól d i 5 Hagyatékkronológia viDA-ÜGY: a Dél-Amerikában élő örökösök több képet kértek, de végül csak négy Munkácsy-képet kaptak vissza. andrássy-ügy: hosszas pereskedés után öt kép került vissza az örökösökhöz. delmár-ügy: Delmár képei egy részét a háború előtt kivitte az országból. Magyarországi műkincseit rokonaira hagyta, akik 1981 -88 között végül egyezség révén mindent visszakaptak. herzog-ügy: többéves egyezkedés után a kormány egy képet még az elsőfokú bírósági ítélet előtt visszaadott. A perben visszakövetelt Herzog gyűjtemény 12 képéből az elsőfokú bíróság tíz visszaadását rendelte el, amit a Legfelsőbb Bíróság végül elutasított. nádasdy-ügy: Ferenc bajor herceg befalaztatta kincseit. A több mint 1200 műtárgyra 1952-ben találtak rá egy re konstrukció során a Ná dasdy-kastélyban. A bíróságon a Vas Megyei Önkormányzat elbirtoklással védekezett, mivel az örökösök több mint tíz éven át nem léptek fel tulajdonosi jogaik érvényesítéséért, ám az ítélet szerint erre csak 1990 után volt lehetőségük, így az ötszáz tételből álló gyűjteményt a családnak ítélték. János-ügy: az egyik legjelentősebb magyar alkotások gyűjteményének tartják: Munkácsy-, Székely- és Paálalkotásokat tartalmaz. A már a háború előtt letétbe helyezett képeket a bíróság első fokon az örökösöknek ítélte, de a Legfelsőbb Bíróság elutasította a tulajdonosi igényt hatvany-ügy: egy képet visszaadtak, de a többire a Legfelsőbb Bíróság szerint nem tarthatnak igényt. Jenbach-ügy: Munkácsy Mihály Falusi iskola című művét szeretné visszaszerezni a család. sigray-ügy: mintegy ezerdarabos gyűjteményt szeretne visszakapni a család, öt próbapert már meg is nyertek. Bankhitelből fizették ki a rontáslevételt malvina Nem tett csodát a talizmán, amely csak egy viaszba mártott ötforintos volt Mit tenne, ha valaki azt mondaná: átok ül a családján? Fizetne, hogy megszűnjön a rontás, s venne fel ezért hitelt, akár többször? Sokak számára hihetetlennek tűnhet ekkora hiszékenység, egy román nő mégis milliókat csalt ki magyar családoktól. Malvina, a „fehér boszorkány” hirdetésekben ígért jóslást, átoklevételt és rontásmegszüntetést, alkalmanként 5000 forintért. Ez nem tilos, de sejthette, hogy gond lehet, ezért csak telefonszámot adott meg. Magyarul sem beszélt, ám tolmácsa segítségével sikeresen győzte meg ügyfeleit. Például a családot, azt tudakolták tőle, miért éri őket egyre több baj. Malvina - látva elkeseredésüket - 30 ezer forintot kért a vizsgálatért, de a rontást további 300 ezer forintért vette le. A család hitelt vett fel, ám Malvina pár hét múlva újra jelentkezett, és közölte: a korábbinál sötétebb rontást érzékel, amelyet 600 ezer forintért semlegesít. A família ismét a bankba rohant, s vitték a pénzt Malvinéhoz, aki speciális talizmánt is ajánlott nekik, amelyhez 85 gramm aranyat kért Nemesfém híján a nő „nagylelkűen” beleegyezett, hogy kiválthatják azt „bűvös” mennyiségű élelmiszerrel. Így vándorolt rengeteg liszt, sajt, oldalas, bor és egy élő tyúk a nőhöz, aki közölte, hogy a talizmánokat kibontani tilos, mert elvész a varázserejük. Megátkozta a rendőröket is a jósnő malvina a kihallgatásán is igyekezett csillogtatni „paranormális” képességeit. Egy rendőrnek például megegyezte, hogy minden bizonnyal nős. A zsaruk azonban álmélkodás helyett nevettek, hiszen a kérdéses kolléga ujján jól látható volt a karikagyűrű. A megsértett jósnő erre mindenkit megátkozott, de az egyenruhások nem estek kétségbe. „Idáig senkinek sem esett közülünk baja, félni inkább Malvinának kellene” - mondta Rátkai Károly alezredes. Két később jött a hír: a legkisebb gyermeken ül átok, amelyet 500 ezer forinttal lehet levenni. Ekkor a dühös anya kibontotta talizmánját, s csodálkozva látta, hogy egy viaszgömbbe zárt, varázserejűnek nem nevezhető ötforintos lapul benne. Ekkor tettek feljelentést. Malvinéhoz a rendőrök is ügyfélként jelentkeztek be, de a nő a lebukás ellenére is tagadta a vádakat. A bűncselekmény elkövetésekor ráadásul még nem volt 18 éves, ezért elengedték. „Nyolc család jelezte, hogy pénzt csalt ki tőlük - mondta Rátkai Károly alezredes, a Győri Rendőrkapitányság gazdaságvédelmi alosztályvezetője. - Volt, akinek azt mondta, meg van átkozva a pénze, ezért a 300 ezer forintot kivitte kiszellőztetni, majd felgyújtott egy halom papírt, s azt mondta, a bankjegyek égtek el. Az ügyfél ezt fenntartások nélkül elhitte. Tudom, furcsán hangzik, de a feljelentők között most is van, aki még fél Malvina állítólagos hatalmától.” A károsultak között vannak egriek és keszthelyiek is. Ők összesen 8-10 millió forintot adtak át a nőnek. ■ D. T. hónappal ISSBÜB: Még csak 18 éves \