Vasárnapi Újság, 1834 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1834-04-27 / 4. szám
4dik Vasárnap Kolozsvárt Április 27dik 1834. VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. Az Ásántik és azoknak babonáji. Az állatok ösztöne. Hogy lehet a’ földet megismerni. Házi szerek. Eszköz a’ pocz egerek elűzésére. Aprilisben virágzó hasznos plánták. Újságok AZ ÁSÁNTIK ÉS AZOKNAK BABONÁJI. Mind képtelenségekre vetemedhetik a magára hagyatott tudatlan ember, ha sem a sok száz esztendőktől fogva tökéletesített tudományokat leíró emberek, sem az isteni kijelentés boldogító világa által nem oktattatik és értelmesittetik, arra példánk lehet egy afrikai nép, melynek neve: Ásántik. Ezek ama forró tartományokban laknak , hol a 3 nap minden éven kétszer jár éppen az embereik feje felett, és az ez által okozott hévség csak nem kiállatatlan. Ez a3 környűlállás az ott lévő népeket lankadtakká, restekké, dolog kerülőkké, ellenben indulatjaikat tüzesekké, vérszomjúhozókká teszi. Szünteleni, vagy legalább újabban újabban gerjedd háborúban vannak egymással, melyekben a meggyőzetett fél csak halált vagy örökös rabságot várhat fejére.— Minden, akitől csak kitelhetik, egy vagy más módon ilyen rabszolgákat szerez magának, melyeket osztán pénzen adnak és vesznek, vagy cserélik mint a marhát, és gazdájuk szintúgy ura életeknek és haláloknak, mintha csak az állatok sorába tartoznának. Ezen népek közt Afrikának felső Guínea nevű tartományában leghatalmasbak az Ásántik, kik nemcsak a szomszéd szerecsen népeket mind jobbágyaikká tették, hanem még az ott kereskedés véget megtelepedett angolokra is reá ijjesztettek volt; jóllehet ezeknek erős váraik, ágyúik és katonáik valának. Azért is az angol igazgatás ajándékokkal és követséggel kívánta megengesztelni az Ásántik királyát, Szái Tutu Kváminát. Ezen követség egyik tagja Baudits*) úr a következő tudósításokat adja az Ásántik vallásáról: Van nekik némi néma homályos képzetek egy fő istenségről , de a kit sem igazán megismerni, sem helyesen tisztelni, meglévén fosztatva az igaz vallás segedelmétől, nem tudnak. Ugyanis mellette mindenféle alsóbb rangú lelkekben, tőlok képzelt alistenekben, (a mint ők hívják) fétisekben bíznak, ezeket imádják, és ezektől várnak vak babonájokban oltalmat és segedelmet. „Az isten és az én fétisem,“ ezen elvárhatatlan két szó szüntelen szájában forog az Asántinak. Ezek, a minták hiszik, folyóvizekben, erdőkben és hegyekben laknak, és e* Bowdich.