Vasárnapi Újság, 1838 (5. évfolyam, 194-244. szám)
1838-06-03 / 215. szám
ra. Ki lehetne olly elfásult érzéketlen, ki az itt levő legkisebb munkáért bővséggel kamatló termékeny vidékekkel olly nagy ellenkezésben álló, rablással párosult zsarnoki iga alatt nyögő automaták* megtekintésekor fel ne kiáltana: Uram! ezek valóban nyomorultak! Mély fájdalomtól elfogódott szívvel kérdeztem sokszor a Tire*, Ájdin* *s Méless* boldog vidékei* tengő lakóitól: miért nem dolgoztok, termékeny földeiteket ugyan hogy hevertethetitek ? „Uram ! — így feleltek — „mi most csak „annyit termesztünk, mennyivel ki„érjük, még is a* müszellimek, „álánok*) alig hagyják meg hátunkon levő rongyainkat, — hát ha aun„kásabbak lévén, tehetősebbek lennénk, sorsunk mi lenne? Egy vagy „más ürügy alatt nem csak vagyonúnkat, de még életünket is elveszí tenék.Si Fájdalom ! számtalanszor láttam ezen szavak* valósulásait.— Imé, a* sokak által boldognak neveztetett helyeztetések a* Porta* alattvalóinak! Mit ér az elzárt, elrejtett vagyon, mikor nem csak annak, de még életünknek is mások a* tulajdonosai ? Egy régi verselő így szól: „Ser vorum! nulla est unquam ci vitas44; e* valóban igaz is, mert a* hol vagyonomat *s személyemet a törvény nem biztosítja, lakásom* helye nem hon, hanem börtön, hol elöljárómnak meggörbült alázatossággal azt kényteleníttetem mondani: „Effen dumbojnum kildán vndzse dirsí (Uram! nyakam szőrszálnál vékonyabb). Ezen minden személyes bátorságot, ön*) M ü s z e 11 mű tartományi kormányzó. Aján a kisebb kiterjedésű kerület’elöljárója. állást öszvetíprő rabszolgai kitétel a* töröknél olly közönséges, mint nál- lunk a* hűbérkor* maradványa, az a- r ázatos szolgája. Egy világpolgár (cosmopolita) az Ázsia* elpuhult nyomorultjai* megtekintésekor, megeshető, nem egészen helytelenül mondaná: „Csak a* szabad ember lehet munkás , erkölcsös, iparkodó, merészséggel bíró *s feltételeiben állhatatos: a* rab ellenben mindenütt tunya, rest,, erkölcstelen *s félénk44—*s talán nem is sajnálná, vagy jobb sorsra érdemetleneknek tartaná a* nem önálladalmukat . . . Ezt én nem vitatom.... EMBERBARÁT! FIGYELMEZTETÉS A* SZÁJMOSÁS’ GYÓGYÍTÓ EREJÉRŐL. Gyógyász! előismeretek nélkül tudja mindenki, hogy a* belső betegségek* számtalan nemei a* test* folyó részeinek működéseitől , azoknak iránytalan vegyülésétől, megromlásától jönnek, mellyeknek helyre állítására az izzadás, érvágás, köpölyűzés, egy átaljában a* tisztítások* több és különböző nemei lesznek szükségesekké. Következő sorokban a* tisztításnak egy igen egyszerű és sikeres módját kívánom a*szenvedők* figyelmébe ajánlani, —nem ugyan mint átalános gyógyszert, de legalább mint sok rossznak gyökeresen kiirtó eszközét Mintegy két évvel ezelőtt a* mindig csoportosan járó testi szenvedések kezdettek környékezni. Legelsőben is gyomorfájás vett körül, mellyhez csak hamar főfájás, az étvágy* elvesztése, alkalmatlan haskorgás csat