Vasárnapi Újság, 1842 (9. évfolyam, 400-451. szám)
1842-01-16 / 402. szám
a3 tüzeleki és a3 viz, erdő, és kőszén vagyon Erdélybe elég; a3 mi pedig a3 vizet illeti, mellynek jóságától függ sok gyároknak sükeres kezelése, nálunk csak nem mindenütt a'9 legjobb minőségben található. Nem mondom én azt átalánosan, egész Erdélyre nézve, mert igenis vagyon Erdélynek egy kicsiny része, mellynek a3 gyárok fölállása után is csak a3 földmivelés mellett kellene maradni; de ezen része Erdélynek nagyon kicsiny, és fivéve azt, hogy azon részecske egész Erdélyben a1 legtermékenyebb földü, a3 gyári élettel szaporodván a3 fogyasztó rész, a3 mezei gazdaságnak is előmenetele szembetűnő lenne. De valamint álhatatosan hiszem, Erdély boldogságát a3 gyárak virágzásától függeni, úgy azt is bátran merem erősitni (a tárgynak,bővebb fejtegetésébe nem ereszkedve) hogy mig jobb körülményű honfiaink a3 keleti hanyagságot, és áll szégyent valahára levetkezve gyári munkálatot önmagok nem tanulnak, addig honunkban gyár nem létezend. Ezen átalános hangulatú előzmény után a tisztelt olvasó közönség méltán várhatna tőlem egy érdekesebb, merőbe más tartalmú értekezést,mint millyennel jelenleg bátor vagyok figyelmüket elfoglalni, azért a nagyon is érdekes tárgyat csak kevés szavakkal érintettem, és igy is rebegek ama latin verstől: partumunt montes; de ezen keblem mélyéből emelkedett sóhajt, ha bár röviden is, nem érinten el nem mulathatom, ezúttal csakis honfi mezei gazda társaimat óhajtom egy nálunk nem megvetendő gazdasági czikkre figyelmeztetni. Mezei gazdaságunk nem a" legkedvezőbb éghajlatú, 3s fekvésű honunkban a3 legjobb igyekezet melletti?] nem jutalmazza olly gazdagon a3 munkást mint a3 szomszéd országokban, 3s föltéve ha igenis, három annyi munkával jutunk hozzá, mi természetesebb mint az, hogy sok munkánkat kevéssé látjuk jutalmazva; minden igyekezetünket tehát arra kell fordítanunk, hogy nagy munkával a természettől kicsikart termékeinkből a lehető legnagyobb hasznot vegyük, mi csak úgy elérhető, ha termékeinket földolgozva, más alakba viszszük a3 piaczra. Néhány évektől fogva a3 szesz nevezetes kereskedési czikké kezdett válni a3 két Magyarhazában,midőn azt különböző kézművekhez használják. A3 szesz gyártásra nézve nekünk igen kedvező helyzetünk van, hosszas kísérletek után öntapasztalásból szólok. Honunknak hidegebb helyein termesztett gabna sokkal nagyobb mértékbe adja a szeszt, mint Magyarhonnak egyiptomi termékenységü sík földön termett dús gabnái, minek vegytani magyarázgatásába rövidség okáért itt nem ereszkedem. A3 viz, mellynek minőségétől függ minden a3 szesz gyártásnál, a3 legjobb, csak helyes kezelés, és az eredmény minden várakozásunkat fölül múlandja. Ezt előre bocsátva, lássuk nekünk erdélyieknek gazdasági tekintetbe mi hasznot hajthat egy helyesen kezelt szeszgyártás. Mellőzve minden egyéb aprólék hasznok fölszámitását, mint például a fuvarbeli nyereséget, egy szeszgyár körül esendő apróbb hulladékokból készítendő eczet, és nagyban élesztő készítés 3ibahonunknak, soványabb minőségű földeiben, hol másféle gabnat