Vasárnapi Újság, 1845 (12. évfolyam, 556-607. szám)

1845-09-21 / 593. szám

575 a3 germán népek sajátszerű mély ér­zéssel és buzgósággal fogtak. A* vi­­lágtéli lemondás, a­ tűrés, szenvedés, az alázatosság vallása, a* szilajnépek természeti jellemével homlok­egyenest ellenkezett 's ez emberiséget vezérlő ferek századokig munkálkodott rajta, hogy ezen ellenmondást legyőzze. E­­zen munka, ezen küzdés adta meg a* középkorban az egyháznak és az or­szágnak, az életnek és a' művészet­nek sajátságos jellemét. A* reformátioval, azt ezt pártoló népek és néptömegek lemondanak a* római egyház közbenjárásáról *s a* ke­­resztyénséget magát közvetlenül akar­ták ölelni ’s ennek hajdani szekezeté­­re visszajutni Itt is hát nem a* nem­zetiség, hanem a’ keresztyénség volt a' nemzeti törekvés kitűzött czélja, lé­tesítendő eszménye. De ama' hajda­ni, úgy szólva egyház előtti keresztyén­­ség, melyre a reformátio követői vi­­szo térni óhajtottak, egy még ki nem fejlődzött, ki nem tisztult és neveze­tesen a* zsidóság színével erősen megelé­­g vitelt tanulmány és szerkezet volt és így csuda lett volna,ha zsidó ország, zsidó ki­rályok,zsidó próféták és zsidó história ne foglaljanak éppen oly nagy részt a*né­pek képzelődésében, mint saját nemzeti vonásaik és emlékeik. Ehez járult még az is, hogy a* legjobb fejű­, a* legtüzesebb eszü embereket, a* leg­munkásabb írókat, a* hajdani görög és római irodalom keletkező ismerete annyira elfoglalta, hogy a* néppel az íróknak mondhatni semmi közlekedé­se nem volt és csak a* vallástanitók­­nak, kiknek eszköze megint a* biblia vala, volt béhalása réája. A* biblia tehát a* nép figyelmét, érdekét osztatlanul, versenyző társ nélkül bírván, egyedüli népkönyvvé is lett. Ez a­ históriai lehozása a 3 do­lognak. Midőn semmi és senki a* nép ügyét fel nem fogta, érdekeit mellőz­te, akkor a 3 keresztyén vallás és en­nek kézi könyve nyújtott szellemi él­vezetet, vigasztalást, ismereteket ne­ki. Nem bitorlója vala hát, hanem méltányos, jogszerű birtokosa a 3 nép bizodalmának. De nem csak a3 mon­dott, részint külső környületekért, ha­nem maga tulajdonaiért és érdemei­ért is méltó népkönyv a3 biblia. Fog­lal magában vallásos históriát, az az oly históriát, melyben az istenség foly­vást láthatólag belészól, melynek fo­lyamát mintegy maga kiszabja, a3 ki Jehova képében önmaga a­ királya népének. Mind a* vallási, mind a* his­tóriai érdekeket tehát egyaránt kielé­gíti, és mind a’kettő pedig valódi né­pies szükség. Van benne továbbá csudák históriája, de nem léha re­géké, hanem szent és hitet igénylő csudáké. Ez által a* népnek csuda szomja, vallásosan megszentelődik és a3 vallásos érdekkel kapcsolatba te­vődik. Hát még mily gazdag, epicusi festményeket zár élőnkbe a3 biblia! Mily magasztos gloria omlik el felet­tük! A3 patriarchai élet az Ő tisztán képezett, magános alakjaiban, mely­­lyek mint a3 hegyek sorából kiemel­kedő magas kúpok, Istenhez oly kö­zel állnak , és még is velünk embe­rekkel oly igen rokonosok, pásztorio­­san egyszerűek és még is magasztosok; továbbá egy nép bámitó sorsváltozá­sai, mely szolgaság és szabadság, el­­aljasodás és büszke felszökellés szün­­teleni cseréje közt létez és királyai­nak , főpapjainak és prófétáinak, sza­kadatlan pompás sorát tudja előállít­­ni! A­ nép előtt annyira kedves ve­lős közmondások (példabeszédek) sem hiányzanak és az életbeli okosság sza­bályai vallásos színt öltve megszente-

Next