Vasárnapi Újság, 1845 (12. évfolyam, 556-607. szám)
1845-09-21 / 593. szám
575 a3 germán népek sajátszerű mély érzéssel és buzgósággal fogtak. A* világtéli lemondás, a tűrés, szenvedés, az alázatosság vallása, a* szilajnépek természeti jellemével homlokegyenest ellenkezett 's ez emberiséget vezérlő ferek századokig munkálkodott rajta, hogy ezen ellenmondást legyőzze. Ezen munka, ezen küzdés adta meg a* középkorban az egyháznak és az országnak, az életnek és a' művészetnek sajátságos jellemét. A* reformátioval, azt ezt pártoló népek és néptömegek lemondanak a* római egyház közbenjárásáról *s a* keresztyénséget magát közvetlenül akarták ölelni ’s ennek hajdani szekezetére visszajutni Itt is hát nem a* nemzetiség, hanem a’ keresztyénség volt a' nemzeti törekvés kitűzött czélja, létesítendő eszménye. De ama' hajdani, úgy szólva egyház előtti keresztyénség, melyre a reformátio követői viszo térni óhajtottak, egy még ki nem fejlődzött, ki nem tisztult és nevezetesen a* zsidóság színével erősen megelég vitelt tanulmány és szerkezet volt és így csuda lett volna,ha zsidó ország, zsidó királyok,zsidó próféták és zsidó história ne foglaljanak éppen oly nagy részt a*népek képzelődésében, mint saját nemzeti vonásaik és emlékeik. Ehez járult még az is, hogy a* legjobb fejű, a* legtüzesebb eszü embereket, a* legmunkásabb írókat, a* hajdani görög és római irodalom keletkező ismerete annyira elfoglalta, hogy a* néppel az íróknak mondhatni semmi közlekedése nem volt és csak a* vallástanitóknak, kiknek eszköze megint a* biblia vala, volt béhalása réája. A* biblia tehát a* nép figyelmét, érdekét osztatlanul, versenyző társ nélkül bírván, egyedüli népkönyvvé is lett. Ez a históriai lehozása a 3 dolognak. Midőn semmi és senki a* nép ügyét fel nem fogta, érdekeit mellőzte, akkor a 3 keresztyén vallás és ennek kézi könyve nyújtott szellemi élvezetet, vigasztalást, ismereteket neki. Nem bitorlója vala hát, hanem méltányos, jogszerű birtokosa a 3 nép bizodalmának. De nem csak a3 mondott, részint külső környületekért, hanem maga tulajdonaiért és érdemeiért is méltó népkönyv a3 biblia. Foglal magában vallásos históriát, az az oly históriát, melyben az istenség folyvást láthatólag belészól, melynek folyamát mintegy maga kiszabja, a3 ki Jehova képében önmaga a királya népének. Mind a* vallási, mind a* históriai érdekeket tehát egyaránt kielégíti, és mind a’kettő pedig valódi népies szükség. Van benne továbbá csudák históriája, de nem léha regéké, hanem szent és hitet igénylő csudáké. Ez által a* népnek csuda szomja, vallásosan megszentelődik és a3 vallásos érdekkel kapcsolatba tevődik. Hát még mily gazdag, epicusi festményeket zár élőnkbe a3 biblia! Mily magasztos gloria omlik el felettük! A3 patriarchai élet az Ő tisztán képezett, magános alakjaiban, melylyek mint a3 hegyek sorából kiemelkedő magas kúpok, Istenhez oly közel állnak , és még is velünk emberekkel oly igen rokonosok, pásztoriosan egyszerűek és még is magasztosok; továbbá egy nép bámitó sorsváltozásai, mely szolgaság és szabadság, elaljasodás és büszke felszökellés szünteleni cseréje közt létez és királyainak , főpapjainak és prófétáinak, szakadatlan pompás sorát tudja előállítni! A nép előtt annyira kedves velős közmondások (példabeszédek) sem hiányzanak és az életbeli okosság szabályai vallásos színt öltve megszente-