Vasárnapi Újság, 1845 (12. évfolyam, 556-607. szám)
1845-10-19 / 597. szám
előző oly figyelmes, gondos férj mint ő nem minden bokorban terem. ’S éppen azért, neje iránti fáradhatlan gondosságát ez alkalommal is bé akarja bizonyitni. Azon teremben, melyben neje van, fel ’s alá sétálgató neje alig járt egy franceaise-t, férj urunk tüstént hozzá pattan: ,,Nagyon fel vagy-é hevülve lelkecském ?“ „„Nem is igen nagyon““ ,,De biz igen, hiszen arczaid égnek... a’ jövő quadrillba akarsz-é tánczolni ?“ „„Nagyon természetesen, el is igérkeztem már.““ „ „Sajnálom, hogy eligérkeztél... egy kissé pihenned kellett volna.“ A’ táncz után a’ nőt tánczosa alig vezette vissza helyére, a' férj alakja tüstént előtte áll, mint lázas beteg előtt az üldöző rém.— A’ férj neje mellé telepedik. „Milyen piros vagy angyalom,“ megszólal férj urunk, nem kisebb aggodalommal, mint az anya, mikor gyermeke üterét tappintva, a* láz jeleit látja. A* nő e* megjegyzést nagyon is feleslegesnek találva, elmosolyodik *s így felel: „„Hogy táncz után az ember egy kissé pirosabb, nagyon természetesnek látom.‘“s „Szent igaz... de én téged így kipirulva még soha nem láttalak.“ A’ nő erre a’ szomszédnőjéhez fordult ’s halkal azt kérdezi: „„Erősen ki vagyok-é pirulva?.. olyan vagyok-é mint egy rák ?““ —Dehogy, kegye nagyon jó színben van; férje nem tudja mit beszél. — Ez alatt egy fiatal tánczos férj 639 urunk nejének egy pohár fagyiakat hoz. A* nő a* fagyiakat elfogadja ’s hozá készül, de a’ férje kezét megragadja ’s így szól: „Na persze! ebből bizony édes lelkem tudom egy falatot sem eszel...“ „„Miért ne ? hiszen fagylalt...““ „Jól látom ’s éppen azért nem akarom, hogy meg is kostold... nagyon fel vagy hevülve, megárthatna.“ „Hisz a többi nő is tánczol, azután meg fagylaltozik““ ,,A’ többi nő tőlem csinálhat a’ mit tetszik, mi bajom vele, de mi téged illet édes lelkem a* már egészen más... tudom a* természetedet... Fagylaltozni.. az Isten szerelméért ugyan mit is gondolsz ily megbocsáthatlan esztelenséget... Parancsolsz puncsot?“ „„Jól tudod, hogy puncsot soha sem iszom, tudod, hogy nem állhatom, a’ fagylakat pedig halálba szeretem.““ „Abból bizony ez úttal semmi sem lesz“ ’S férj urunk a’ nejének hozott fagylaktnak esik, előtte fel ’s alá sétálva nyalogatja ,s nem átallja azt mondani : „Felséges, dicső egy fagylalt!“ Kevés idő múlva a’ banyászkar Strauss egyik kedveltebb keringője hővezetését játszandja... Az asszonyka és hal a’ keringőért ’s felségesen is járja.—Egy nagyon jó tánczu fiatal áll elbe’s meghajtja magánja* nő elfogadja.*—Elindulnak; a® termet minden néző közbámulása és dicséretei közt már egyszer meg is kerülték. Azonban t. czímü férj urunk észre veszi, hogy neje tánczol ’s tüstént a* tánczosokon keresztül nyakra főre hozzá iramodik ’s néhány oldaldöfés és lábtapodás után Szerencsé