Vasárnapi Újság, 1846 (13. évfolyam, 608-658. szám)
1846-08-02 / 638. szám
467 módszerükkel, érintve a’ I. szerző sajátságait. A’ III. a’ Népiskola kül- és belszerkezetét és fegyelmet,érintvén szerzőnknek viszonyainkhozi */ alkalmazását. Melyeknek előterjesztése után a’ bizottság általános véleményét jelen munkáról az előadó következőkben olvasá fel: „Mindenek elött édes kötelességéül ismeri a’ bizottság kijelenteni, hogy az egész munkán gondolkozó lelek, gyakorlati tapintat, az okszen methodicának szép ismerete ömlik el és mindenhol látszik szerző ügyessége a’ kitisztult elveknek minkörülményeinkhez illesztett czélszerű alkalmazásában. Úgy, hogy ha ídltanudlunkban ( miként kellene ’s miként valóban lehetne is) pályájukra képzést és szükséges utasítást nyernének népnevelőink, a’ bizottság nem kételkednék jelen munkát egyenesen sajtó alá és vezérfonalul ajánlani a’ készülő népnevelőknek, mert a’ nagy gonddal és széles olvasottsággal készült mű egy „vezérfonalo”-nak szinte minden kellékeivel bir ’s az ily vezérvonalakhoz mindig szükséges magyarázat ( commentárt ) megadná az illeőképezdei tanár. Jelen körülményeink közt azonban, minthogy már pályán lévő falusi mestereink, kivévén a* kiveendőket, nem bírnak anynyi előkészülettel, hogy egy bármily jelesen irt rövidebb vezérfonal szükségeiket kielégíthesse: a* kézalatti munka rövidsége miatt nem teremhetné meg azon gyümölcsöket, melyeket tőle méltán várhatnánk.— Ezokból ajánlaná a’ bizottság, hogy szerző szem előtt tartván mestereink mostani miveltségét, még egyszer dolgozná át ma 4SS ve két első részét, és egészitné ki a’ bizottság által kijelölendő hiányokat. Ezt megteendvén, nemcsak seminaristák használhatnák sikerrel jeles dolgozatát, hanem mostani falusi mestereink is. A* bizottságot jelen véleményére a* munkának következő általános fénypontjai és hiányai bírák: Fénypontok: az I részben főleg a* népnevelő miveltségi kellékei, emberi és nevelői pályáját érdeklő tanulmányok ( Studium ), a' népszerű lélektani adatok kevés pótlással... A’ nevelés czélja, a’ részletes nevelési és oktatási szabályok, nevelői kellékek a’ nővendék egyéniségét, az oktatástárgyakat, tanfolyamokat és ezeknek előadási modorát (tanítás-alakot ) illetőleg igen derékül kivive. A’ beszéd- és szemléltető (érzékeltető) gyakorlatok alaki és anyagi ezémja, fontossága. (Csak egy kevés gyakorlati kivitel kell még hozzá ). Az olvasástanitás és anyanyelv, számtan, történet- és vallástanitás módszerü és mindenek felett a’ vallástanitás körüli nehézségek legtöbb tárgyismerettel és szerencsésen vannak megoldva, úgy hogy felkérné a bizottság a’ t. szerzőt egy elvei szerénti vallástanitási kézikönyvnek kidolgozására. Az egész munka koronája azonban az egész III ik rész t. i. a* néptan oda- és belszerkezete, a' tanítási idő- és órarend, feljáratás. Az iskolakezelésről (igazgatás, fegyelem) szóló czikket pedig közfelolvasásra ajánlja a bizottság, anynyival is inkább, hogy a 3. kör a tárgy fontossága mellett megismerkedhessék szerzőnk paeda-