Vasárnapi Újság, 1846 (13. évfolyam, 608-658. szám)

1846-10-18 / 649. szám

VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. 649-dik Vasárnap. Kolozsvárit, October 18-án, 1846.. TARTALOM A’Leczke­zönő­, lap. 657 Selyem-term­a növény, lap. 665.Feliszolita*‘ a’ tüzellenes­ építés ügyében, lap. 667. Újságok, lap. 671. A­ leczkézönő. Mese. 4. Már huszonnégy órája telt, hogy Bálint ott lézengett, de sem kisértet, sem ember, sem állat nem mutatko­zott, egy hollót kivéve, mely ottan ottan a* romok közül kijött és a* ka­punál sétálgatott. Bálint, unalmában vadászni kezdé! Nem nagy baj volt megfogni, de aztán orrával, körmé­vel kapdosott és mintha segédért szó­lított volna valakit, kiáltá: M u m­árt ur! M u márt ur! „Naplopó, mi dolgod­ itt?“ Egy lovag sivit, Rögtön a’ várból kiszállva* Borzadalmas szörny alak. Három lábú vala csak Rút b­omba paripája, ’S ő maga felfegyverezve Vad zsiványként ott áll szembe, Alig birva ádáz kényét, Hogy oltsa az ellen vérét. Bálint megrémülve elereszté az alkalmatlan foglyot és maga is eliram­­lék. De miután egy néhány száz lépés­nyire futott és hallá hogy a’háta me­­gett kaczagnak, megszégyenlé magát hogy oly gyáva vala é s meggondolá, hogy szaladással csakugyan lehetet­len lesz neki szerencséjét megalapí­tani. Viszsza téve tehát lassú léptek­kel, meghajjá magát a­ lovas előtt és monda:,, Bocsásson meg! nem tudtam hogy öné a’madár; különben nem tet­tem volna rá a* kezemet.“ !­ai drágán meg is lakolsz vala érette, ha tudtad volna! „viszonzá a­­maz. „De én azt nézem ki belőled­, mint ha örömest tennéd a’ kezedet idegen jószágra és ezek nélkül csak nem is jöttél a* vigságos Lipcséből, hol a* bort oly jó ízűen börpölted, i­­de a’kietlen Feketeerdőbe.— Mit ke­re­ssz itt?“ „Szerencsés­“ monda Bálint hab­kan és meghunyászkodva „A* bölcsek szerencséjét keresed-é vagy a* bolondokét?“ „A* bölcsekét, oh minden bizony­osat a* bölcseket !“ Felele az acade­­mita kissé megbátradva, midőn látta hogy a** bűvös vadászszal szóba lehet álla­ni. „Felettébb dicséretesen szólasz, fiam !■“ monda a* hamis kisértet. „Menjj el tehát, légy tététől talpig becsületes ember, dolgozz szorgalma­tosan, uralkodj indulataidon, addig nyújtózz a, meddig a­ takaród ér és napjaid mindenikét bélyegezd-m­eg egy egy jó cselekedettel, így egész élteden át szerencsés, megelégedett leszel és mindenek tisztelni, szeretni fognak. 6 Bálint elhuzá a* száját *s monda:

Next