Vasárnapi Ujság, 1848. január-június (15. évfolyam, 710-733. szám)
1848-05-28 / 730. szám
ezen köszöntésünket, komoly időben intézzük hazatok, testvéreink. Titeket is ért az, újjá alakitotta a’ világot szomszédságiakban. Ott, egy nemes nép szabadságot küzdött ki. Nyújtsátok neki kezeteket bizalommal, mert barátok vagyunk. Mi megmondok nekik, hogy mi barátai akarunk lenni. Szövetkezzetek vele és alakítsatok védfalat a’ népszabadságnak, valamint védfal valátok egykor a’ keresztyénségnek. Ez napságtól fogva ők velünk együtt németségtöket védeni, jogaitokat, szokástokat beesniekben tartani, ’s bizalmunkat igazolni fogják. Egyesüljünk vele azon egy ellenség ellen, mely mindkettőnket fenyeget. A’ veszély közel van, a’ ti ’s a’ magyarok feje felett lebeg: a’ szlávok törekvése az, egy nagy bizalmat állitni, mely népségteket és míveltségteket semmivé tenné. Még egyszer, menyjetek kézen fogva a’ nemes magyarokkal, de ne feledjétek el, hogy németek vagytok. Mindkettő kelt Lipcsében, maj 10. 1848. A’ németügy keleteni védelmére alakult egylet nevében: Kühne Gusztáv tudor és a’lipcsei német egylet nevében: Klee Gyula Lajos, tudor. Észrevételek Egy mezei gazda élete czimü munkára. (Folytatás.) A’ XXIII-k czikkely a’ szálas (vagy tán szalmás) gabona termesztésről szól. — Földesi a’ tiszta búzát mindég legkorábban vetette. Jó ugyan korán vetni, de nem mindég, mert sokszor megtörténik, hogy igen hoszú és kedvező ősz következik, ekkor az igen korán vetett gabona buján nő, szárba indúl, ha juhokkal seétetjük csaknem egészen gazzá válik — mint sok példáját láttam, — ha lekaszáltatjuk, bokrosodása legtöbb esetben elvész — ’s csak a’ fő szárak maradnak, igy vetésünk igen gyér lenne. Láttam, ismertem gazdákat kik mutattak, de láttam azt is nem egyszer — hogy a’ magot is alig kapták meg róla, e’ szerint nem mindég tanácsos a’ korán vetés. — Nálunk legjobb velő időnek tartják September második ’s következő heteit; egyébaránt a’ szemes gazda a’ körülményekhez és vidék szokásaihoz méri magát. — A’ rozsot későbben vetette, pedig ha idő van reá azt is ellehet akkor vetni mikor a’ búzát, mert a' rozs is úgy jó ha őszszel megbokrosodik, ha úgy nem lehet elvetni, hogy eléggé megbokrosodjék őszszel, jobb egészen későre hagyni, és fagy alá vetni, igy a’ hó alatt mikor ideje eljő, ki fog kelni, és nagyon sokszor, jobb gabona lesz belőle mint az october végén vetettből.A’ rozs után málé vetésről van szó. Földesi kétszeri szántásba vetette máléját, hihetően Isten mezején, hol Földesi gazdasága volt, nem szoktak szelek uralkodni, mert ha igen, Földesi nem le hanem felszedte máléját; sokszor megtörténik , hogy öszszetartó földben is tövestül kidönt a’ szél egész lábokat , hát még az ugarban mi fog történni ! „Miután a’ törökbúza csőt hányt,— mint a’ 118-ik lapon mondja, ezeken fölül Földesi a’ törökbuza karékat levágatta virágán alól egész csövéig. — A’ törökbúza, esőt nagyon hamar hány, de a’ szemzés későn következik; ha pedig szemzés előtt levágatta virágát.