Vasárnapi Ujság, 1848. január-június (15. évfolyam, 710-733. szám)
1848-01-16 / 712. szám
712-dik Vasárnap. Kolozsvárt. Jan. 16-án 1948. VASÁRNAPI ÚJSÁG. KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. Hejh, csak oly gyors lehetne honja Haladása, Mint lábának, hogyha tánczol — _______________________________________Hogyha tánczol, a’ mozgása. Petőfi.____________________________ Ha nem volt Erdélyben eddig haszon a’ birkatenyésztésben, lesz ezután Alig telek el egy pár évtized, hogy Erdély is a’ miveltebb országok példáját követvén megismerte, hogy csak a’ finomabb gyapjat adó birkatenyésztésben van a’ gazdának érezhető haszna, ’s már is kíván tőle menekedni, azt vetvén okul: „nem hogy haszon volna Erdélyben a’ birkatenyésztésben, de még a’ reá tett költséget sem fordítja meg,a Vájjon ennek te vagy-é édes Erdély, vagy pedig te ártatlan és szelíd birka az okát— Nem, egyik sem! Erdély nem; mert Erdélynek a’ birkatenyésztésre a’ legjobb éghajlata van, felemelkedett, jó illatu füvet termő szellős bérczei talán a’ jó természettől egyenesen csak ezen jószág tenyésztésire vannak rendelve, ’s ha ki kell mondanom, mind azon országok, melyek a’ birkatenyésztésben oly büszkén elé* haladtak, e’ részben nem is hasonlíthatók országunkhoz. Csak, fájdalom, későn, igen későn serkent fel, még a’ zordon éghajlatú Oroszországnál is későbben. Mer' midon 1825-ben Oroszországban csak az eldöglött birkák száma 609,848-ra megy, Erdélyben alig van egy pár száz anya, hozá tartozó kosokkal együtt. Te vagy hát én előttem mindig oly kedves emlékezetű birka az oka ? Nem, te nem vagy. Te Erdélyben is oly háládatos, oly szelíd és engedelmes vagy mint Szászországban, te Erdélyben is oly figyelemmel kiséred előtted menő gondviselődet mint Német vagy Frankhonban. Honnan ered hát még is azon sajnálásra és szégyenre méltó panasz, hogy Erdélyben a’ te tenyésztésedben nem hogy haszon volna, de még a’ reád tett költség sem fordul meg?—Nem akarlak én téged háládatos birka, számadásra húzni, nem— mert tudom te ártatlan vagy. A’ baj okát keresse minden birkatenyésztő magában. Ugyan is, hozá fogának Erdélynek nevezetesebb birtokosai nagy tűzzel a’ birka tenyésztéshez, eladák sokan jó erdélyi faj lovaiknak egy részét, szarvasmarháikat és úgy nevezett erdélyi oláh juhaikat, ’s minden előleges megfornolás nélkül: (vájjon a’ legelő alkalmas-é a’ birkatenyésztésre ’s vann é elég? vannak-é alkalmas birka-pajták? birkatenyésztéshez értő kezek ?) öszszeszedék magyar, szász ’s más országokból a’ kimustrált öreg darabokat, ’s jó pénzen kifizetvén, haza hozák Erdélybe azon szent czélból, hogy a’ finomabb gyapjat adó juh tenyésztését itt is folyamatba hozzák. Haza, igen .