Vasárnapi Ujság, 1848. július-november (1. új évfolyam, 1-38. szám)

1848-07-02 / 1. szám

9­10 Ha rögtön teljesíti, elfogadunk tőle egy ün­­nepélyes óvást, melylyel sorsát egy újon fel­lépendő Kolowrath ellenében biztosíthassa. Ha pedig ezen biztosítékkal is vonakodik engedni, rögtön kurta vasba és magános fogság­ba vele, hogy elmélkedhessék az 1848-i poli­tika elvei felett. Hát nem lehet a’ táblabiró politikából is ta­nulni valamit? Bureaucratiai reactiok. Ezek főként a’ követválasztásoknál játszód­ják a’ szerepet. Két tényt instar plurium. A’ Fülöp-, Szabadszállási, és Kúnszentmik­­lósi urak nagyrésze, miként azt 200 egy nehány polgár panaszképpen felterjeszté, Petőfi Sándor­ról a’ Kúnszentmiklósiak és Laczháziak jelöltjé­ről minden kigondolható becstelenitö rágalmat terjesztettek a’ nép közt, hogy P. lázitó, haza­áruló, oroszkéra ’sat. ’S mind ezek ellen a’ sza­bad felszólalástól a’ helybeli tanácsok Szabad­­szálláson és Sz. Miklóson eltiltak, sőt a' népet annyira uszították, hogy P.it agyon veréssel fe­nyegették ’s a* főbíró azt mondta, hogy ha tüstént el nem takarodik, életéért sem felelnek; sőt az ellenfél a’P. választóit is azzal fenyegette, hogy agyonveri ha szavazni mer. Kolozson a’ nyilvános választást oly szobá­ban vitték véghez, hol egynéhány embernél több nem fér. A’ főbíró egy egyént, ki a’(künn)egy­­begyült népnek a' magyar törvényczikket ma­gyarázta, torkon ragadott ’s a' népnek kelle ki­mentenie. Igaz hogy ezen egyén a’ tanács jelöltje ellenébe fellépendő volt. Innen is petitio megy fel. Nádorunk Széchenyivel és Ötvössel jun. 18. ismét Innsbruckba utaztak. Miért? Nem írják. Tán ismét czédula kell hogy a' Neugebaudeból egy ágyút ki lehessen hozni. Quousque abutimini? Meddig bánnak vájjon a' hatalmasok a' né­pekkel úgy mint egy lelkiismeretlen lócsiszár vagy egy alkuvó zsidó? Ferdinand cs. a’ legtörvényesb és nyilvánosb innepélylyel telyes hatalmú kir. helytartót és független ministeriumot ada Magyarországnak. Es­zmé camarillája ármányai miatt a’ ministeriumnak megannyi Handbilettel kell engedelmességet kol­dulni ; de korán sem mindig — szerezni.. Exem­plum at Jellacsics. A’ porosz király miután félreértésből (?! em­lékezik olvasónk a­ „Zsombori“ aneedotára) né­pét öszszeletette; népének akár nagylelkűségé­ből, akár gyávaságából ő került feljül ’s minis­terekben ’s alkotmányokban addig alkott, mig a' jó berlinieknek is igen sok volt, 's egy rúgás­sal ministert és alkotmányt az ablakon kidobák. A’ nápolyi király alkotmányt mutata a’ nép­nek ’s midőn ez kezét utána nyujtá, a’ felséges gyilkos karddal lecsapd. Szeretnék már egyszer a’ politikai láthatár­ról is egy kis derülést írhatni; de bizony a’fel­legek inkább tornyosulnak mint oszlanának. Jellacsics nagyon gyanithatólag úgy tér meg Insbruckból mint oda ment ’s a’ magyar kor­mánynyal épp’ azon lábon lesz, mint azelőtt. Legfeljebb többje lesz egy rakás Olaszhonból megtérő katonával. Shrabowszky nem anynyira ostromolja a’ szer­beket, mint a’ szerbek ostromolják Hrabowszkyt. — Pestről két zászlóalj önkéntes ment segédére oly hajókon, melyeknek szélére a’ magyar zsíron hízó gőzhajózási társaság karját sem méltóztatott csináltatni. A­ muszka. hir szerint, Lengyelországban szün­telen központosítja az erejét. Elein 100 — 150 ezerről beszéltek, most már 240 ezerre teszik katonái számát. Némelyek szerint Posenbe akar beülni Schleswigért, mások attól tartanak hogy Magyarországon át menjen Bécsnek. Bukarestben forradalmi kísérlet volt, mely­ről alább bővebben: a’ cholera is pusztít. A’ bojárok tódulnak Brassóba.

Next