Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 16. kötet (Budapest,1894)
580 Justh, Zsigmond. cziklusban irt Justh, gondos megfigyelés műve, s a magyar paraszt filozófiáját elbeszélés vagy regény alakjában sokszor meglepőleg látjuk nyilatkozni. Ilyen a «Puszta könyve» eleven, jellemző rajzaival. A «kiválás genezisének» első regénye a «Pénz legendája» volt, mely a felsőbb társadalmi osztályba, az ideges, sápítozó arisztokráczia körébe visz. Következett rá e « Gányó Julcsa», egy érdekes paraszt regény, az elhunyt író legjobb műve. Hátra maradt kéz iratban még a cziklusnak egy másik darabja : «Fuimus», mely még kiadásra vár. Terv szerint, nagy becsvágygyal dolgozott. Esze, hajlandósága, egész természete az irodalmi s művészi világhoz vonzotta, Írók, művészek közt érezte magát legjobban a vagyonos fiatal ember, s mint író kívánt a társadalomban állást foglalni. «Káprázatok» czimü kisebb rajzaival kezdte meg irodalmi működését, egy meleg kedély, egy ötletes elme csapongásaival. Ezt követte «Páris elemei», a világváros behatásának, a hazára való visszaemlékezésnek tarka, de színeiben igen élénk szüleménye. Majd regényei következtek; az említetteken kívűl még a «Delelem, ismét magyar falusi alakokkal, kik iránt nemcsak szeretettel viseltetett, de a kikhez jobban közeledett, hogy híven tükrözhesse vissza. Justh Zsigmond 1863-ban született Szent- Tornyán. Tanulmányai egy részét Németországban és Párisban végezte. Kezdetben nemzetgazdasággal foglalkozott. A nem rég elhunyt franczia tudós író, Taine, azonban szépirodalmi munkásságra buzdította, s meg is fogadta a természetének és egész lényének megfelelő tanácsot. De a végzetes betegség már régen emésztette. Ezért fölváltva hol Budapesten, hol Szent-Tornyán, hol külföldön tartózkodott. Indiai tartózkodásáról hosszabb úti rajzokat közölt egy napilapban. Ha itthon volt, festők és írók társaságában töltötte idejét. Ezek Szent-Tornyán is sokszor fölkeresték. Itt színházat is építtetett, egészen római amfiteátrum mintájára, melyben az ő parasztjai játszottak magyar népszínműveket, klasszikus drámákat. Moliére, Shakespeare, Plautus állandó műsoron voltak, s néhanapján előadták az ő alkalmi darabjait is. Az előadásokra összegyűlt rendesen három határ apraja-nagyja , a jó falusiak elözönlötték a nagy parkot s áhítattal hallgatták az előadásokat, melyeknek rendesen táncz lett a vége. Holttestét Cannesből a család hazaszállíttatta, s Szent-Tornyán temették el nagy részvét mellett, JUSTH ZSIGMOND.