Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 32. kötet (Budapest,1902)

20 A geszti kastély, mélyebben az ország pénztárába. Hisz ez nem állhat a tisztviselők érdekében.» * A nagyváradi programmbeszéd félreértése is bizonyság arra, hogy még nem tűnt le teljesen a szónoki formák korszaka. Tisza Kálmán hatalmas egyénisége még megtehette, hogy ügyet sem vetett a formákra és a hatást keltő művészi berendezésre. Beérhette azzal a hatással, a melylyel nyil­vánvaló lelki egyensúlya volt kortársaira. Gajári Ödön: A GESZTI KASTÉLY. Midőn a borosjenői Tiszák hosszas utánjárás és pörlekedés után a XVII. század második felében ősi birtokaik helyett Biharmegyében Geszt környékén mostani birtokaikra adományt nyertek. Tisza László Biharmegye követe, cs. kir. kamarás építtette a geszti kastélyt, mely attól fogva a Tiszák nagyváradi most is meglevő nemesi kúriájával együtt a család állandó lakóhelye volt. László fia Lajos volt, Biharmegyének ismert vaskezű adminisztrátora. Felesége, gróf l­eleki Juliánna hozta magával a bihari zajos nemesi életbe a magyarnak megmaradt erdélyi arisz­­tokráczia azon ősi, gyökeresen magyar szoká­sait, erkölcseit, a­melyeknek megfogyását már Erdélyben megsiratta Apor Péter, — és hozta a Telekiek emelkedett műveltségkedvelő érzését, s bizonyára nem keveset a Telekiek nagyratörő szelleméből is. A régi magyar vendégszeretet soha nem szűnő gyakorlása mellett, mely a geszti kastélyt a bihari társadalmi élet egyik fő központjává tette, itt folytatta a kastély asszonya kegyes emberbaráti jótékonyságát, mely őt a környék áldásává tette, itt vezette az édes­anya a legnagyobb gonddal gyermekeinek nevelését, minek nem csak felügyelője, hanem irányítója is volt. A forradalom kitörését a család két nagyob­bik fia, László és Kálmán már mint ifjak érték meg. László életét a csatában kapott szörnyű sebeiből a női és anyai ápolás gyöngédsége csak alig bírta megmenteni. Az alig 18 éves Kálmán az első magyar minisztériumban kezdte meg hazáját szolgálni, mint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazója. A szabadságharcz lezajlása után csendesebb lett a geszti kastély, a régi vidám megyei élet fölé egy időre a nagy nemzeti gyász borait. De an­nál gondosabb szeretettel folyt a gyermekek nevelése ; a szülők érezték, hogy most jobban, mint bármikor, az ifjú nemzedékben van a haza reménye. Kálmán elment a berlini egyetemre, és több ízben beutazta Nyugat-Európát. Az 50-es években serdülni kezdett a másik két fiú is, Lajos a későbbi gróf, és Domokos a költő. Az 1850-ik évben az Arany János ott lakta felszentelte a geszti kastélyt és parkot a magyar irodalomtörténet számára is, mert a gondos anya Domokos mellé Arany Jánost kérte fel a költészetben vezetőül. De az ifjú életét Egyiptom földének örökös nyara sem menthette meg. Néhány versét az édes anya kérelmére Arany rendezte sajtó alá. Az 50-es évek végén és a 60-as évek elején egymás után haltak el az édes­atya és édes­anya. De a három ifjú Tiszát az 1859-ben meg­indult nemzeti ébredési mozgalmak már mint küzdésre kész férfiakat találták. Az 1859-iki vallásügyi pátens országos forrongásba hozta a protestánsokat; az ifjú Tisza Kálmánt vallásos érzése épen úgy mint hazafisága, valamint bátor­sága és már itt mutatkozó államférfim tehet­sége vezérévé tették e mozgalomnak, melynek eredményét és ezzel együtt Tiszának nevét felekezeti különbség nélkül hazafias örömria­­dással üdvözölte az egész nemzet. A geszti kastély is változásokon ment keresz­tül. A régebben egészen földszintes épület köze­pén egy emelettel gyarapodott és a három fiú közül Kálmánnak jutott lakásul. A meghalt édes­anya helyébe új háziasszony, gróf Degen­­feld-Schomburg Ilona lépett, leánya gróf De­genfeld Imrének, kivel Tisza a pátens ügyében együtt küzdött és a ki azon időtől fogva halá­láig a tiszántúli nagy református egyházkerület főgondnoka volt. Tovább is megmaradt a ma­gyaros élet a geszti kastélyban, épen úgy köz­pontja maradt a bihari nemesi társadalmi élet­nek, sőt későbben a Tisza Kálmán miniszter­­elnöksége alatt országosan ismert központ lett, a­mely jótékonyan hatott vissza a környék és az egész megye társadalmi életére is. Mint a legtöbb államférfinak, úgy Tisza Kál­mánnak is sok megpróbáltatásban volt része, kivált az utóbbi években, de a geszti kastély enyhét sem a szerencse, sem az ünnepeltetés, sem a népszerűség, vagy ezeknek megfogyat­kozása, változása soha meg nem tudta zavarni. Erősség volt az, hosszú évek szeretetével, türel­mével és okosságával, női és férfi erények ön­feláldozó egyesítésével védelmüt építve a csa­ládi élet számára a külső élet minden baja ellen. A háziasszony finom lelke, kedélye, okossága, az édesanyának szeretete, a külsőleg ridegnek látszó politikus, de mindig a leggyön­­gédebb férj és apának csak itt megnyíló kedélye és humora mindenki előtt vonzóvá tették a geszti kastélyt. A történetíró, ki Tisza Kálmánt rajzolni fogja, csak úgy találja el igaz képét, ha édes­

Next