Vasárnap - Vasárnapi Ujság, 1923 (1. évfolyam, 2-3. szám - 3. évfolyam, 1-34. szám)

1923-01-14 / 2. szám

VASARNAP S0G24 íme ilyen formán érkeztünk el a vi­­sválság tetőpontjára. A német kép­en fizetni, jól látják ezt a franciák is olyan jól, mint az angolok és olaszok, ők most magára hagyták ostoba, be­­alk­ozó terveivel Foch generalisszi­­sszt, de ők nem mernek, nem tudnak emébe nézni a francia népnek, kép­­esnek beismerni, hogy a francia „győ­­lem“ amely olyan rettentő véres em­­láldozatba került, oktalan és céltalan ít, mert már a háború előtt bebizo­­­totta egy angol tudós, hogy ma egy korúban senki sem nyerhet és akár ez egy ország, akár legyőzetik, vég­­ídményében mindkét fél jóval többet szít, mintha bele sem kezdett volna öldöklésbe. Világossá vált alig négy esztendő itt, hogy békét erre a világra csak a fesönös engedékenység szelleme hoz­­t. Bűnös az, ki csak győztest és le­­őzöttet ismer, mert itt mindnyájan le­­őzöttek, porrig sújtottak vagyunk. A égválságot pedig nem fogja megoldani­­ a Foch tábornok, sem más gene­­is kardja, csak a kölcsönös közele­­s, az önző érdekek összhangba hozt­­a, különben fejjel szaladunk a fal­­k mindaddig, mig csak pozdorjává­l megy ezen a falon minden egyes rópai ember koponyája. Van egy reménység: Amerika. Ame­­n már fölfigyelt és elhatározást mutat e­gy szegény Európát kézenfogva kive­sse a romlás örvényéből. Amerikának gy érdeke, hogy Európa helyreálljon kívülről elfogulatlanabbul is tud itél­­zni a mi dolgainkban, mint közülünk árki. Után írta: Fölöp Lajos A vonat beérkezett a pályaudvarra s nyögve nyújtózkodott végig a síneken. A harmadosztályúban nyüzsgés támadt s az utasok álmos bágyadtsággal szedelőzködtek. Félóráig áll a vonat ezen az állomáson, hát van idő a koszolódásra, mi­egyébre. De azért igencsak indulófélbe, türelmetlen ácsorgásba ösz­tökél mindenkit egy megnevezhetetlen ösztön. Kü­lönösen az asszonynépség testében indul meg va­lami idegesítő bizsergés, merthogy ősi eredeténél fogva élénkebb a temperamentuma. Sok utas — és minden rétegéből a társada­lomnak — keveredett össze a harmadosztályúban. Csupa férfi jobbatlán. Fehérnép csak itt ott piroslik vagy kékül a fehér, rojtos gatyák, meg az élesre­­vasalt nadrágok közt, már aszerint, ahogy ideges vágyakozása hol ide sodorja, hol oda. A férfiak állnak egy helyben. Füstölnek, ki pipából, ki meg papirosból. Különben csönd van a teremben, csupán a melegségtől gyöngyöző ablak fölött rohanó ventilátor mohogó bugása hallatszik. Valahol — a kályha körül — hangosat ásít valaki s elnyújtj­a hosszan, mintha csak az unalmas csöndet akarná kierőszakolni a teremből. Valamivel odább segítenek neki az élet betuszkolásának mun­kájában. Mesterlegényforma ember ölelt át egy puderesarcu menyecskét s ez olyan hányaveti han­gon diktálja az embernek, hogy mi illik és mi nem. Ott azután lassan egész gyűrű támad a ki­­váncsiabbakból s innen is, onnan is felhangzik egy-egy megjegyzés. Már aszerint, ki hogyan fogja fel a mesterlegényforma eljárását. Van, aki úgy vélekedik, hogy rendjén való, merhát ez a világ sora; akad azután olyan ember is, aki a menyecs­kének ad igazat. Egy sovány, emelthangú asszony előre küzdi magát és szembeszáll az emberrel : — Van magába egy mákszemnyi tisztesség­érzet, hájjá ! ?Még itt is kedve van az ilyesmihez ? Aki zavarodott, asse teszi ezt, érti! ? De meg egy becsületes lányt ilyesmibe keverni já, hogy a világ előtt megszégyenítse. .. Nahát jó nevelés... Ez a lány becsületes. . . — Honnan hagyya ezt maga, néném? Tán 3 HANN és TAKSA gép- és műszaki kereskedelmi részvénytárs. Gy Telefon Btr. Regina Mária 11. 2-36. ÍOLOl® tv. Deák Fe­renc- u. 11. Sürgönyeim: H A N N C O M P gazdasági gépek I V ■ /. é» műszaki cikkek nagyraktára

Next