Vasárnapi Ujság, 1924 (5. évfolyam, 1-50. szám)
1924-08-24 / 33. szám
33. szám. VASÁRNAPI ÚJSÁG Kik írnak darabot a kolozsvári színház drámapályázatára? A napilapok megírták, hogy a kolozsvári Magyar Színház igazgatósága által kitűzött 20.000 lejes drámapályázat határidejét „többek kívánságára“ október 1-ig meghosszabbították. A Vasárnapi Újság színházi referense a színháznál és irodalmi körökben érdeklődött a pályázat kilátásai iránt és bizonyosra veszi, hogy a nyert információk a közönséget is érdekelni fogják. A színháznál a legszebb reménységekkel tekintenek a pályázat sikere elé. A díj tiszteletreméltó summája és az a bizonyosság, hogy ezt az összeget feltétlenül oda is ítélik a viszonylag legjobb daraboknak, most már komolyan ambicionálja az írókat, akik tavaly még kevés kivétellel visszatartották magukat a pályázattól. Viszont az a tény, hogy ezúttal az írók szép számmal állanak a starthoz, visszariasztja a dilettánsok nagy tömegét, akiket már a tavalyi pályázat rájuk nézve negatív eredményei is meggyőzhettek, hogy ezen a téren kevés babér vár reájuk. Hogy kik pályáznak, erre nézve a színháznak még biztos adatai nincsenek. Egyedül Pálffyné Gulácsy Irén „Valuta“ című parasztdrámája van a dramaturg kezei közt, amelyet az illusztris írónő még a tavasz folyamán, a pályázat kiírása előtt benyújtott ugyan, de minthogy színre kerül, automatice részt vesz ez a darab is a pályázaton. Írók körében több kész darabról tudnak, amelyek a legtöbb valószínűség szerint a pályázaton is részt fognak venni. Indig Ottó háromfelvonásos társadalmi drámát írt, melynek cselekménye egy kisvárosi nagyálmú asszony és egy világhírű művész szerelme körül bonyolódik le. Az író. hír szerint, valamelyik budapesti színházhoz is beküldte a darabot. Hallomás szerint Tabéry Géza is drámát ír, de erről bővebbet még nem lehet tudni. Bár Oszkárnak nem is egy darabja van készen, csak az a kérdés, pályázik-e velük? E tekintetben az információink eltérnek. Pap József amerikai drámát írt, izgalmas, szokatlan, üzleti életből merített témával. Felei-Fazekas Bertalan parasztdrámával készült el, most végzi rajta az utolsó simításokat. Már a felsorolt nevekből is láthatja az olvasó, hogy az idei pályázattól komoly értékek felvonulását lehet várni. Csak nővel ne!... Moly Tamás regénye a filmen Tárayval. — Mik a Táray filmtervei ? — Beszélgetés a vendégszereplő művésszel. Táray Ferenc, a budapesti Renaissance-színház tagja, négy napon keresztül szerepelt a kolozsvári Magyar Színház színpadán őszinte és meleg sikerrel. A művész csütörtök este érkezett meg Kolozsvárra, feleségével együtt és egyenesen a színház kiskapuja elé hajtatott, hogy rég nem látott kolozsvári partnereivel minél előbb találkozzék. A most meginduló színházi szezonunknak ő adott első lendületet azon a négy estén keresztül, midőn a „Balga szűz“-ben, „A Hattyú“-ban, „A Vasgyárosban és „A Csábító"ban szerepelt. , Városunk Táray-rajongói azonban nemcsak a színháznál láthatták kedvencüket. A művész vendégszereplése alatt a Lepage-könyvkereskedés színházi kirakatában egész sorozat Táraykép csinált állandó tömeget a „korzó" járókelőiből. A szűkszavú magyarázó szöveg csupán annyit árult el e szenzációs képek felől, hogy ezek a művész első filmfelvételéből valók, melyet a budapesti „Star“-filmvállalat csinált vele. Módunkban van erről a nevezetes filmről, mely bizonyára nem utolsó, bővebb részletekkel szolgálni közönségünknek. Hadd álljanak a művész szavai, aki a következőket mondotta: — Az egész világon legjobb üzlet a film. Mindenki filmezik, aki csak teheti — tudniillik, ha tehetsége van — s a filmvállalatok hatalmas összegeket fizetnek egy-egy jó film főszereplőinek. Igaz ugyan, hogy meg is kell érte dolgozni. Én teljes hatvan napig dolgoztam a filmmel, míg végre elkészült. Mint tudják, a Star csinálta. Egy jó filmnél három „kellékre" van föltétlenül szükség: jó rendezőre, jó operatőrre és jó művészre, természetesen ... Az én rendezőm Gál Béla, operatőröm Kamasall János volt,amíg díszleteinket a kitűnő Kovács Sándor tervezte, külön ehhez a filmhez. A film meséje egy igen kalandos história, Moly Tamás írta meg egy regényben. A címe : Csak nővel ne !... Egy férfiről van szó, akinek kellemetlen tapasztalatai vannak a nőkről s ezt társaságban is nyíltan hangoztatja. A társaság erre összeesküszik ellene, kalandok, ezerféle változó és izgalmas helyzet, mig végre a hős — már mint én — letörik és atársaság ünneplése közepette megházasodik. Nagyon érdekes darab. Partnerem igen bájos és tehetséges nő volt: Szokolay Olg, a Fővárosi Operettszínház tagja. — Mik a jövendő tervei a filmmel ? — Még sokat fogok filmezni és szeretnék is filmezni. Nagyon meg voltak elégedve velem a „Star“-nál s valószínű,,hogy filmre fogok menni. — És szakítana a színpaddal ? — Na nem éppen — mondotta nevetve a művész — de nagy terveim vannak még a filmmel. Szeretnék én magam is apróbb, irodalmi filmeket csinálni, mint teszik azt mások is, pl. Mosjukin Párisban. Kis finomságokat kellene kihozni a filmből, irodalmi finomságokat, a monumentális amerikai Griffith-filmmekkel ellentétben. Az ezaki Párisban a híres „Csatá” is fotografálta. KOMPOTHY GYULA és PALÁSTHY IRÉN a „Dorina és a véletlen" című operettben, melyet a budapesti Renaissance Színház mutatott be 13.