Vasárnapi Ujság – 1854
1854-11-12 / 37. szám - Utazás a föld körül. Anderson után Dr. Hegedüs 319. oldal / Táj- és népismertetések; utirajzok
320 E szép kezdetet egy váratlan esemény, varázs hatalomként megváltoztatá. Sutter kapitány, néhány emberét a hegyes vidékekbe küldé fenyveseket keresni, kik is az északi Fork nevű folyam dereka táján terjedt fenyőerdőkre akadtak. — 1848-ik évi februárban Marschal Jakab egy deszkagyár felállitására kiküldetvén, midőn a viz lecsapolására árkot ásatott volna, annak fenekén csillogó sárga porszemeket vett észre, mik közelebb vizsgáltatván, kitűnt hogy tiszta arany. — Nagy darabok találtattak s pár nap alatt csak a homok felületes túrásánál 150 dollárnyi értékű arany nyeretett. — Bár e felfedezést titokban tartani igyekvőnek, hite olly gyorsan terjedett, hogy a legnagyobbszerű változás jön eredménye. Orvosok, jogászok, papok, katonák felhagyva szokott foglalkozásaikkal, az arany tájakra tódultak, hol rövid idő alatt mesés mennyiségű arany ásatott. — A szomszéd falvak, városok néptelenekké váltak, vagy jobban mondva, mintegy bűvös erő által az eddig ismeretlen rengetegbe költöztek; — s hol néhány nap előtt a medvén s vad indiánon kivül ki sem tanyázott, hegy völgy viszhangozni kezde a számos bevándorlott munkájától. Illy módon keletkezett Sacramento, a hasonnevű folyam partján. 1849-ben még csak néhány sátor állott helyén, most lakossága 40,000et felül halad. Alakja szabályos négyszög, a folyammal egyenközű utczák, amerikai divat szerint 1. 2. 3 stb. számokkal, az ezeket egyenes szögben átmetszök a. b. c. d. betűkkel vannak czélszerűen jegyezve. A Sacramento bal partján, ott hol az Amerikán river szakad bele, egy szép lapályon elterülve, fekténél fogva tetemes áradásoknak van kitéve. — 1852-iki márcziusban a hegyekben a hó rögtön olvadván, — a folyam partjait átlépte s az egész város csakhamar el lön árasztva. — A hevenyészett házak iszonyúan szenvedtek, s töménytelen vagyon megromlott vagy elsodortatott. — Nálunk illy eseményről nemzedékek emlékeznének, de ez uj világban ki sem emlékezik már róla s egy héttel később hogy a viz elfolyt, pusztításainak nyomára nem egy könnyen lehetett volna akadni. Sacramento -i San-Francisco hű másolata s mint ez egész Kaliforniának, ugyamaz a környék élénk forgalmának gyúpontja. Mig tehát az utczákon végig barangoltam, azok mindinkább élénkülének, az ablakok felnyíltak, a boltok feltárultak, körülöttünk vevők, naplopók a csapszékek körül kezdének gyülekezni, mig hatalmas szekerek nagy mennyiségű kenyeret, zöldséget s húsneműt szállitának, szóval az élet visszatért zajával s nyugtalanságával s a kereskedés ismét megragadta kormányát. Sacramento terjedelmes és termékeny megye középpontja lévén, számos kocsi jön és megy innét a megye belsejében fekvő állomásokra. Ezen gyorskocsi intézetek előtt mindinkább nagyobbutó zaj támadt, a hirdetők torokszakadtig hirdeték az indulás óráját, érkezés helyét, magasztalák a környék kellemeit, az utazás olcsóságát, a lovak gyorsaságát s a jármű kényelmességét stb. Hogy egymást letorkolják, sorba álltak s versenyt ordítottak; s ha mindez elégtelen volt, rothadt almával, tökkel, dinnyehulladékokkal hajgálták egymást, mig a győztes diadalmasan megállta a csatatért, vigyorgó arcczal jegyezve az utasok nevét könyvébe s megelégedetten rakva drága pénzüket zsebeibe. Egy ideig két vállalkozó között habozva, végre a legtisztességesebbnek látszó társaságot választom s egy szép vörös selyemmel bélelt, kivül diszes jelvényekkel ékesített hintóban foglaltam helyet. — Eleinte ugy tetszett, mintha zavartalanul élvezhetném mindazon kényelmeket, mik vetélytársától elcsaltak, de csakhamar észrevevém, hogy oroszlánbarlangba kerültem. — Mielőtt ugyanis e várost elhagynék, összejártuk minden utczást s a legszörnyebb csapszékekből egyenkint csúfosnál csúfosabb útitársakat szedtünk fel. — Kocsink megtelt, s én végre nagy bajjal két keféletlen yankee (jenki, amerikai belföldi) közé beékelhetém magamat; — egyikök olly mélyen talált a boros kancsóba kacsintani, hogy minden öt perczben hátamon áthajolva, hosszúkat pökött ki a kocsi ablakán, — s nekem szakadatlanul kutyém gyanánt kelle fel alá mozognom. Hosszú unalmas utunk majd homokos, minden zöldtől megfosztott lapályon, majd kopár halmokon ment keresztül. — Tíz órai utazás után Sutter telepéhez értünk, hol az első arany találtatott s innen Colonna városához, kirándulásunk czéljához. Kis zugó patak mellett épült ez ifjú városka egy hosszú utczából áll, számos játéktermekkel, korcsmákkal s vendéglökkel. — Ha az aranyásók körül levő sátraik, gályákból font kunyhóik, népességet nem gyanittatnának, alig lehetne elgondolni, mint bir itt ennyi müiparos s kereskedő megélni. S bár még uj, körülötte már más még ifjabb csemete-városkák épülnek, mellyek egyike pár hét előtt porig égett, de már eltűntek a pusztulás nyomai s minden előbbi kerékvágásában mozog. — Itt a pusztulás és teremtés olly gyorsasággal váltják fel egymást, mintha mindez varázshatalom műve volna; — s mintha a kelet mesevilágának teremtményei tűnnének fel s le előttünk. De mint foly itt a munka! — Az aranyásók szakadatlanul dolgoznak, akármerre nézzünk, szemünk izmos, fáradt, izzadó munkásokon akad meg, köröskörül ásó kapaütések hangzanak, homokot szitálnak, porolnak, — az egész környék egy csatasíkhoz hasonlít, hol untalan fris hantokba botlik a járókelő. Érkezésem utáni napon benn a városban egy ház körül aranyerekre akadtak, az ásást azonnal megkezdték s pár nappal utánna 2 • ölnyi darabka földért 6000 tallért ígértek; — s midőn néhány nap múlva egy kirándulásból visszatértem, az egész városka ugy alá volt ásva alagokkal, hogy a kocsival nagy körutat kelle tennünk. A nagy hőség miatt az egész táj sivár szint ölte, az egész környék növényzete el volt pörkölve s csak mély utak s patakok mellett volt némi élet látható; — de alig érkezik meg az esős évszak — az ottani tél — se sivatagnak látszó porból a legdúsabb növényzet sarjad, — a kopár mező hímzett virágszőnyeggé változik, s bűbájos illattal árasztja el a levegőt. Óriás fenyvesek, — hasznos orvosi növények, különös jó zamatú zöldség, roppant mennyiségben terem s illyenkor Kalifornia alakja olly viruló mint kevés tartományé e földön. Nem kevésbé dús az állatvilág, szürke medve, nyest, görény s vidra pompás szöremet (prémzetet) nyújt, — mig jávor s más szarvasok nyájai, nyulak, teknősbékák , és ehető everkék izes eledellel szolgálnak. — Kevésbé sziveltetnek a hiúzok, s más macskafaju ragadozók, mellyek a nyájakat pusztítják, s a csörgö kígyók , mellyek gyakran az aranyásók fekhelyein a paplanok alá rejtőznek. Illy áldott természet közepett egy svéd házaspárral találkozom, kiknél mint földi, felette szives fogadásban részesültem. — Ha minden, ki a nap fáradalmait kipihenve estve a sátor elé telepedett, mi a távol édes hazáról beszélgeténk. — Csak annak van igaz fogalma azon hő érzelmekről, mellyekkel az igaz hazafi messze távolban szokott megemlékezni odahagyott, habár szegényes hónáról, ki a nagy tenger túlsó partjain találkozik édes hazája szülötteivel, honfitársakkal, — s ekkor érzi leginkább a kebel, hogy sem arany sem korlátlan szabadság nem képes a hon édesanyai kebelét kipótolni. Reggel növények keresésével foglalkozom , délután az aranymosatoknál dolgoztam, s habár nem nyertem annyit, hogy becsületes napibért kerestem volna, lelkem mégis örült,midőn serpenyőmben az első aranyszemek csillogtak. Amit az aranymosatokról e helyütt közlök, legnagyobb részben saját tapasztalatomból van merítve, miért ott is, hol nagyítva látszanak, hitelre méltók. Az arany eredete körül elágazók a vélemények. Többek között legvalószínűbb az, melly szerint az arany a föld olvadt belsejéből cseppekben felnyomulva, a tűzhányó hegyek által kilökött tömegekkel felszínre vettetvén, itt a viz hatalma által a kövekről levágatik s elsodortatván kavics, görgeteg és homok között súlyánál fogva lassanként lerakodik s igy a telepeket képezi. Mindamellett az arany nem hever ugy a földön mintha égből hullott volna alá. — Az aranykeresőnek hosszú tereket kell átfürkésznie, dombokat, homok, fövenyterületeket átfúrnia, ha munkájának gyümölcsét elérni kívánja. Négyfélekép nyerik az aranyat.