Vasárnapi Ujság – 1854
1854-08-20 / 25. szám - Maurocordato Sándor 25. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.) - A kávéfa. Schouv után Dr. Hegedüs 209. oldal / Ipar-; müvészet-; gazdászat-; természettudomány
A Vasárnapi Újság' hetenként egyszer egy nagy negyedrétü íven jelenik meg. — j CCf" Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : julius—decemberi folyamra Előfizetési dij helyben : julius—decemberi folyamra azaz : hat hónapra 1 pft. i azaz : hat hónapra 1 ft. 30 kr. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bér Házhoz küldve 1 ft. 30 kr. p._p. i mentve utasítandó.— Landerer és Heckenast, kiadók (Egyetem-utcza 4. sz. a.). A görög szabadságháboru egyik hős bajnokát, később ügyes diplomatát s jelenleg az újra felzilált s alig lecsillapított Görögország ügyeinek rendezőjét, miniszterelnökét mutatja ez arczkép. Az agg férfiú életrajzát illetőleg mult vasárnapi számunkra utasitjuk az olvasót. A kávéfa. Schour nyomán Dr. Hegedűs, Maurocordato Sándor. Valamint nemcsak az egész világ, de egyes népek sőt egyes nevezetes emberek története is, a mennyiben kitünő szerepet viseltek, az emberre nézve érdekes,— ugy érdekes egyes növények ismerete is, ha ezek az emberi nem mivelödésére tetemes befolyást gyakoroltak. Ezen növények közé méltán sorolandó a kávéfa, mellynek magvaiból készitjük ama fekete levest, a kávét, mit lapjaink egyik legszorgalmasabb olvasója, a Vasárnapi újság czimlapján látható magyar polgár, olly kedélyes nyugalomban látszik szörpölgetni, fűszerezvén ezt jó kospalaghi vagy csetneki dohány kedvelt illatjával, s közbe közbe elmélkedvén a világ változatos forgásáról, mellynek hirét, mindenfelé elmondogatni s mindenki tudomására hozni sietnek az általa forgatott lapok. Meg lévén győződve, miszerint dohányfüst és fekete kávé nélkül a hirlapok félannyi élvezetet sem nyújtanának, — remélhetem , hogy szíves olvasóink rosz néven nem veendik, ha a kávéval s ennek történetével közelebbi ismeretségbe hozni szándékozzuk. A kávéfa Arábia és Javában 15 egész 20 lábnyi magasra nő. — Nyugot Indiában azonban, hogy terebélyesb gyümölcse könnyebben szedhető legyen, metszetik, s ezért ott ritkán éri el a fentebbi magasságot. A szemközt álló páros galyák s levelek, a babérfához hasonlítnak s mint ezek, örökzöldek. Fehér, illatos virágai, rövid száraikon a levelek tövéből hajtanak kifelé s virágzás idején olly sürün lepik a fát, mintha hóval volna beborítva, — se kellemes látvány azt, mellyet virágzó gyümölcsfáink nyújtanak , szépségre sokkal felülmúlja. A virágot csakhamar veres bogyó alaku gyümölcs követi, mind alakra mint színre cseresnyéinkhez hasonló, — s húsos burokja két kifelé domború, belülről lapos magot rejt, mellyböl pörkölés után készítjük a kávéitalt. Hogy tenyésszen, meleg éghajlatra van szüksége; a melegnek tiz foknál alantabbra nem szabad szállania; s bő öntözést akár mesterségesen akár természetes uton kíván, — melly körülmények között azonban már második évétől kezdve terem, bőven azonban csak negyedik évétől fogva. Az arab félsziget száraz, homokos síkjain, esőzés nélküli éghajlata alatt nem tenyészik, de annál inkább e félsziget déli