Vasárnapi Ujság – 1855

1855-04-15 / 15. szám - Sándor czár (kép) 117. oldal / Nevezetes személyek arczképei és életirásai

118 csókolni, — adjátok át társaitoknak." Ezután a czár a mérnök­kar iskolájához szóló napiparancsot olvasá fel, s azon helyen a­hol Szebasztopol dicső védelméről tesz említést, így szóla köz­be : „Igen, valóban dicső!" Néhány a jelenvoltakhoz intézett intő szó fejezé be az ünnepélyes jelenetet, mellynek benyo­mása nem egy hamar fog elenyészni Oroszországban. Dab helység (Pest-Solt megyében) mezőgazdasági tekintetben. Munka alatt levő „Mezőgazdasági statistikám" ügyében e lapok 7-ik számában kitűzött kérdő pontokra való feleletre nyil­vánosan kértem fel minden lelkes ügybarátot, különösen a köz­ségeket. Mint egy részről jelét hazafiúi igyekezetem méltányos fogadtatásának, más részről kettős tanúbizonyságát annak, hogy közföldmives népünk közt az értelmesség s a saját foglalkozását érdeklő tudományosság szeretete napról napról örvendetesen ébredez : azon hazafiúi örömmel közlöm az alább következő levelet, mellyett kitűzött kérdéseimre egy közföldmives polgár­társam sajátkezüleg irva intéz hozzám, mellyet kebelem édesen érez, midőn látom, hogy édes hazánk közügyében az egyszerű polgár is szivesen megértett s az eke szarván feltörött kezébe tol­lat ragad, hogy tudománynyal is segitsen a kedves hazán. A levél tartalma következő : „Igen tisztelt szerkesztő ur! A „Vasárnapi Újság" 7-ik számá­ban megjelent „Magyarország mezőgazdasági statistikája" ügyében minden ügybarátházi nyilvános felszólítása t. cz. uraságodnak. Én ezt látván, ki minden hasznos irodalomnak magam csekély­sége szerint pártolója vagyok, gyenge tehetségemhez képest , de helyzetünknek valódi igaz állásában kívánom elősorolni álla­potunkat. Az 1-ső pontra felelet : Dab tiszta magyar helység Pest-Solt megye felső szélén Dömsöd helység tőszomszédságában fek­szik. Itt megtörtént a tagosztály, vagy inkább csak rendezés 1842-ben,­így a legelő- elkülönzés is. De egyik sem egészen kielégítő módon, mert a közbirtokosság a legelő részből egy keresztbe menő dombosabb részt hasitott ki magának, melly által a különben is Duna árja által gyakorta elborított többi le­gelőn , hol a kisebb közbirtokosokéval mostanáig is együtt jár­nak marháink, nagyon akadályozva van a legeltetés. A földek még három vetőnyomásra vannak felosztva. Ezt ugyan tagosz­tálykor maga kivánta igy a község, és csak most látja, sőt nagyobb rész még később fogja belátni, hogy milly sokkal hasz­nosabb lett volna a valóságos tagosztály. Azonban noha a gazda nem maga rendelkezhetik trágyázott ugarja fölött, mivel a köz­ség az ugari marhalegeltetés kedvéért fen szokta tartani, és sok­szor arra az időre, mire szántani kell, a föld kiszárad; mégis lehet mondani, hogy határunk, melly az úrbéri szabadság előtt csaknem haszontalan homokos volt, most, kivéve némelly hanyag ember földjét, olly mivelés alatt áll, hogy a termelésben mus­trája lehet a környéknek. Főkép némelly egyes gazdák ama jó Vidacsféle vasekékkel, vasfogasokkal való jó mivelés után szün­telen trágyázott földeiken egész kielégítő boldog aratásokat látunk. — Széna termésünk igen kevés. Feliből szoktunk szénát takarítani két három mérföldről. Kaszáló rétjeink a soványabb és vizjártabb részen, a legelőnk mellett, jutottak ki. — A köz­birtokosok gazdasága leginkább szénatermésben áll. 2-ik pontra : A közbirtokos uraknak külön erdőségök van. A községnek nem tartoztak erdővel, mert az urbárium szerint a lakosságnak külön voltak öröktől fogva birt szigetkertjei, mellyektöl évenkint rendes szigeti földbért 60 pftot fizettünk. Azonban ezen fizetés nem öröktől fogva való, mert csak 1770 után kezdette azt el fizetni bizonyos Hajós György nevü árendás, mint azt a helység irományai bizonyítják. Jegyzés : Ezen szigeti részek nem sessió után vannak már most, bár a régi időben házszám szerint voltak elosztva , hanem mivel szabad adásvevés divatozott, most már kiki annyit bir, mennyit vehetett. Még a szomszéd környékbeliek is vehettek a helység elöljáróinak befolyásával. 3-ik 4-ik pontra nincs felelet. 5-ik pontra. A vetőnyomás három: egy őszi, másik tavaszi, harmadik ugar. Kaszáló rét külön van ; kenderföld ismét külön. Tiszta buza nem terem, kétszeres is kevés , hanem a rozs igen jól díszlik, zab , árpa szinte kevés , kukoricza és krumpli több­ 6-dik pontra. A cseléd esztendeje újévkor kezdődik. Egy évre a béresek bére 100, 120—130 váltó forintra szokott fel­menni, szolgálóké 70—80 váltó forint. A napszámos : kuko­riczakapás volt tavaly 36—45 váltó krajczár, kaszás 1 ft 15—30 krajczár, mindenik tartással értve, tartás nélkül pedig 2 váltó forint. 7-ik pontra. Az aratók szabad alku szerint vannak. Legkö­zönségesebben az ősziből 12-ik, a tavasziból 11-ik az aratóé élel­mezés mellett. Élelmezés nélkül 9-dik kévét kapják. A részt a gazda elnyomtatja ugyan de ezért az arató ismét kaszálni szo­kott. — A nyomtatás és cséplés eg­gyel följebb megy. Cséplő­gép nálunk, vagy környékünkön még nincs­ 8-ik pontra. Egy 1200 • öles hold föld évi árendája 8—9 legföljebb 10 váltó forint szokott lenni. — Örök áron 80—100 pengő forint az ára, például : van nálunk 64 házas zsel­lér ; mindegyiknek adatott a regulatiókor egy-egy darabka föld, u. m. 969 • öl szántóföld és 334 • öl kaszáló : egy illy rész ezelőtt mig dézma volt 35 váltó forinton kelt, dézma eltör­lés után 50 pft, azután 60 — 80 lett az ára, most pedig 100 pengő forint, s csak úgy lesik, hogy valaki kimondja, hogy földe eladó. Ezen földeket nem hagyják ugarnak, mégis jók, mert trágyáz­zuk ám­ és épen azért olly drágák. Már ezekből sokat a jobb gazdák bírnak, nekem is van épen négy. A belső funduson egy váltó forint az üres földnek minden­f­ele. — A gazdák sessiói mivel ugarnak hagyatik belőlök mindenkor egy vetőnyomás, noha egy fertály sessió áll 6% hold szántó, 3% hold kaszáló, és 2% hold legelő, azaz összesen 12 hold illetőségből, még­is ol­csók, mert illyen fertály sessiónak 400—500 pengő forint közt van az ára. 9 ik pontra. A feliből való szántás nagyon divatozik. — A szántóé szokott lenni az adón kivül minden teher. Ez megszántja a földet, a maga magjával beveti, learattatja, az arató rész kö­zösből megy ki, aztán akár­mennyire legyen is a föld, a hely­ségben levő szérüs kertbe behordja a termést, 10-dik pontra. A marha­tenyésztés nálunk igen rosz lábon van, mert a mint fentebb említettem, a rosz szabályozás ezt nagyon akadályozza. Hozzá­járul még ehhez, hogy az árviz által gyakran rongált és beiszapolt legelőn, kivált a fejős marha meg­mételyesedik s le is romlik; hacsak a kinek valami kevés lóhe­vés földje van, ollykor azzal nem segit az élelmezésén. De itt meg kell említenem, hogy Dab helység szép belső telkekkel birt a rendezés előtt, mellyek sok szép gyümölcs-termesztésre és ve­teményekre alkalmasan használt kerti földek voltak , hanem a rendezéskor a közbirtokosság ezeket a lakosságtól sajnálván, azoktól őket az uriszéken elüttette s 72 hold belsőség helyett kia­dott a lakosságnak 34 holdat. A nagyméltóságú helytartótanács figyelembe vévén a községnek ezen dolog iránt való panaszát, az elfoglalt belsőségeket 1845-ben a nemes megye utján visszaitél­tette; de ez ítélet végre nem hajtathatott, s az ügyet mostani felséges Uralkodónk kegyelmes hátirata, a majd felállítandó úr­béri törvényszékekhez utasította, melly után ha földünk vissza­kerül, a jobbérzésű gazdák már előre a nyári istállózást, és így a jószág­tenyésztést olly módon akarják felkarolni, hogy vala­mint a termelésnek, ugy a tenyésztésnek is mustrái legyenek e tájékon. Alig várják, hogy herést alakíthassanak. 11-ik pontra nincs felelet. 12-ik pontra. A szőlőt Dabon igen kevés gond alatt tartják, mivel dézmás s benne inkább csak a gyümölcsfákat becsülik, mivel ezektől dézma nem jár; s azért a gyümölcsfa-tenyésztés igen szépen divatozik. Nincs udvar, nincs kert, sziget, vagy szőlő, valahol csak gyümölcsöst plántálni lehet, hogy föld volna heve­rőben; sőt jegyzésre méltó, hogy némelly jobb gazdák a helység melletti dunatöltés körül, az a miatt kigödrösitett s fűzfa-ültet­vények által csekélyül használt földeket nagy erőfeszítéssel s nem csekély áldozattal megtöltvén szorgalmasan káposztatermő kertekké és gyümölcsösökké készítik, mellyek szép jövőnek néz­nek eléje. —Szóval kevés számú népségünk mind szellemi, mind

Next