Vasárnapi Ujság – 1855
1855-05-13 / 19. szám - Az alföld rejtett kincsei. Hegedűs 150. oldal / Szózatok
151 egy vállalkozó tanárt küld Bécsbe , hogy a reál-tanképesség oltóágát onnan meghozva, Halas műveltség-fájába beoltsa. A 15,000-nyi népességű város anyái még jelenben is sóhajtoznak kisdedóvó-intézet után! De a jövőbe tekintve, e részben is van bizalmunk és reményünk. *) Egy apa, Félegyházáról a her. türelem és elfogulatlan febaráti szeretet szép példájáról vettünk terjedelmes tudósitást. A tény az, hogy mult hó 25-én Segesváry Ferencz ref. hitvallású hazánkfia meghalt Félegyházán, mellynek lakosai mind római katholikusok lévén, a városnak nincs prot. temetője, s mind az elöljárók, mind a nép legnagyobb készséggel engedtek örök nyugalomhelyet az elhunytnak a katholikusok sírkertjében, és midőn Filó Lajos kecskeméti tanár megérkezett, igen szép számmal jelentek meg a félegyháziak más hitfelekezetű felebarátjok temetésére, s elkísérték hideg tetemeit a sírig, mellynek kebelébe ref. szertartással bocsáttaték a koporsó. — Mi részünkről semmi rendkívülit nem látunk e dologban, hanem örömmel mutatjuk be olvasóinknak ez esetet, mint ollyat, melly után bizton kimondhatni, hogy annyi miveltség és józan ész van Félegyházán, miszerint minden ember természetesnek tartja, hogy nem keresztény dolog embertársainkat sem életökben sem holtok után vallásuk miatt magunktól eltaszítani. — Torna megyében több helység lakosai kénytelenek határaikban az őszi vetést kiszántani, s nagy megerőtetésekkel árpával újonnan bevetni a földet, mellybe őszkor is pénzen vett magot vetettek. A szerencsétlenség mellett nagy szerencse , hogy a mult heteken több száz köböl árpa szállíttatott Miskolczra; ha ez nem jön, aggasztó jövőnek nézendnek eléje a károsultak, mivel itt pénzért sem kapható az árpa. Ott pedig hol az őszi vetés kiszántatik, nem lapályos, hanem mondhatni hegyes a határ, de őszszel nem lévén eléggé megfagyva a föld, a hó korán ráesett, későn indult s a vetés kipállott. Ezen néhány határt kivéve, mindenütt igen szép az őszi vetés. Időnk ápril elejétől szép járt, kivéve 22-két, mikor mintegy két óráig igen nagy hózivatar volt, de hamar elolvadt. Éjjeleken hideg derek vannak, de a gyümölcsfa virágjában ez ideig kárt nem tett. Ültetményezésre kedvező az idő. M——y. Ipoly táji garaboncziás diák!! Már csak megkíméljük azt a helységet, ahol történt s nem írjuk ki egészen a nevét; de ha még egyszer illyen tudósítást kapunk róla, akkor azután csupa kezdő betűkkel nyomatjuk ki a nevét, mert csakugyan nevetséges együgyűség, hogy még most is akadnak ollyan babonás emberek, kik megrontást, garaboncziás diákot, kísértetet, vagy más efféle ostobaságot hisznek. Jó keresztény nem hiszi a mi nincs a hiszekegyben és hittanban, okos ember meg kineveti, a mi a józan észszel ellenkezik. — Lássuk tehát, vájjon mit hitetett el valami szélhajtott éhenkórász néhány jámbor V. m . . lai emberrel H. megyében. Tudósitónk, ki ugy látszik nagyon és méltán reszeli a dolgot s azt is feljegyzé levelében, hogy minden V. m. . . . lai embernek nem lehet illyen bolondságot a fejébe verni, így írja le az esetet : „Az idő fogai által összetépett öltönyben minap garaboncziás diák látogatta meg helységünket, s azt kívánta, hogy neki,,fekete tehén tejéből hozzanak, és fekete tyúk tojásaiból készítsenek ételt", falatozás közben pedig azt mondta, hogy ha nem kímélné a szegény emberek házait, ollyan forgó szelet csinálna, melly tüstént összedöntené a tisztartó lakását — mert, úgymond, a szél kulcsai az ő kezében vannak — vagy pedig záporessővel öntetné avagy sárkányaival pusztíttatná el azt a bünfészket. — (Aligha ebrudon nem tették ki a szűrét feketetyukász uramnak a tisztartóéknál, hogy ollyan nagyon haragudott rájok.) Ami a sárkányokat illeti, ezekről azt beszélte, hogy három illyen paripája van a perőcsényi rengeteg erdőben kipányvázva, mellyeken még az nap Törökországba szándékozik repülni, azonban mégis csak megmaradt hálásra, mert ugy látszék neki, hogy a gazda nagyon tartóztatja, hanem másnap csakugyan útra kelt, azt állítván, hogy tegnapi mulasztása miatt már ma „egy országgal" többet kell utaznia, s annyival sietősebb az útja, mert Törökországból tüstént Szebasztopol alá rándul sárkányain, megnézni, hogyan foly az a híres háború.Ezzel odahagyva száját át, bámulóit odébb állott. Becsületes nevével nem szolgálhatunk, mert afe riem is szokott keze ügyében lenni illyen embernek; hogy mestersége világcsalás, az minden okos ember előtt világos; hanem az aztán nevetséges vakság, hogy mióta ezen szélhajtó fráter itt nálunk megfordult, többen találkoznak, kik minden időváltozást neki tulajdonitnak!" — Beh kár, hogy tudósító ur nem tud ollyan szépen rajzolni mint irni, mert csakugyan jó lett volna egynehányat azok közül a babonás emberek közül a ,Tárogatóba" bepingáltatni, hadd látta volna meg széles Magyarországon minden ember, miben különbözik az okos emberi arcztól azok ábrázata, akikkel egy csavargó képes elhitetni, hogy ő sárkányon utazó garaboncziás diák. Az is kár, hogy nem jutott valakinek eszébe, fehér, ritka és fekete tehén" tejéből tenni őkeme elé, hadd választott volna maga ; valamint a tojások közül is rá kellett volna bízni, hogy válogassa ki a fekete tyúkokét, s majd meglátták volna, minő sietve elkotródik és aligha rá nem fogja, hogy azért nem eszik fekete tyúktojásból rántottát, mert még ma estve a török szultánnál fog vacsorálni. *) A milly örvendetesen lepett meg Péter Zsigmond valóban lelkes adománya, szintolly mértékben álmélkodunk a fölött e közlemény olvasásakor, hogy Halasnak nincs kisdedóvódája, s talán nem is hinnők, ha nem odavaló ember irta volna meg. Szerk. Egyveleg. x* Baromhizlaló intézet. Egy bécsi lap irja, hogy pesti és bécsi marhakereskedők részvények utján nagyszerű hizlaló intézetet szándékoznak alapítani egy pusztán Szeged közelében. Jól eszökbe vegyék ezen nevezetes hirt minden nagy pusztabirtokosok , kiknek földükön még nincs pusztai oskola, s jól vigyázzanak , nehogy illyen intézettel megelőzzék, mert ez aztán sok csipes tréfára szolgálhatna anyagul. — A háború-szindarab , a csatatér-szinház. A háború nemcsak szerencsejáték, hol nyerni és veszteni egyaránt lehet, hanem színjáték azon emberek számára, kiknek sok pénzük s idejük és semmi dolguk nincs. Ezek nem érik be, hogy a távol nézőhelyről nézzék a dolgok fordulását, hanem be szeretnének nézni a színfalak közé, elmennek egyenesen a csatatérre. Páris- és Londonban igen sok jómódú ember akadt most a jobb idő beálltával, a kik a gőz szárnyain mind keletre repülnek.Visznek magokkal jó látcsöveket, s a csatamezüket környező hegyeket szemelték ki páholyoknak, honnan a harcz folyamát nézik, s ha majd megdördülnek az ágyuk, s füstfelhőkkel borítva rendre dűlnek a harczosok sorai, lehet, hogy felkiáltanak : „Bravó! Éljen! Hogy is volt?" s talán csak azt fogják sajnálni, hogy közelről nem láthatják a halálküzdelmeket. Még egy német is akadt, akinek illyen gusztusa támadt. Minap felszólítást bocsátott közre egy német földbirtokos egy hírlapban; egy rokonérző keblet keres, a ki elkisérje Szebasztopolba. Vajjon miért nem áll be az illyen ember zuávnak? x* Angyal Bandi furulyájáról azt írják, hogy Borsod megyében fölfedeztetett, s most Lévay költő s miskolczi tanár birtokában van , kiről az is meg van írva, hogy nagyon jól tudja ezt a szerszámot fújni. Az Ujbecséről érkezett legközelebbi tudósítások szomorú képét festik azon bánáti vidékeknek, mellyeket a legújabb Tiszaáradás okozott. Ugyanis mintegy 2 hét előtt a török-kanizsai töltést olly hirtelen és váratlan szakitást a dühöngő folyam, hogy pár óra alatt 20—24 óra alatt pedig 100 öl hosszaságu rést csinált hullámainak , mellyek roppant sebességgel zúdultak a bánáti lapályos tájékra, sok helyről elűzvén a lakosokat. Eddigelé mintegy 60,000 hold bevetett szántóföld s 42,000 hold kaszáló rét van viz alatt, mellynek mélysége többnyire jó, de igen sok helyütt egy ölesnél is több. Annál szomoritóbb ezen állapot, minthogy régi tapasztalás szerint a Tisza vize májusban rendesen növekedni szokott, s igy nem igen van hozzá remény, hogy egy hamar megmenekülhetnek az elöntött földek dulongó vendégektől; ez idei aratásról és kaszálásról pedig szó sem lehet. Pár nap óta rést keres magának az árvíz Becse és Beodra között is s ha túltehet a megfeszített emberi erőn, akkor aztán még sokkal több bánáti föld fog úszni, s a mélyebben fekvő helyek évekig sem szabadulhatnak a befészkelődött elemtől. x* Bombázás ágyú nélkül. Ápril 12-én Szebasztopolból a franczia táborban egy bomba épen a 11-ik számú tengerészüteg raktárába repült, ahol sok kész hasonló golyó hevert, s nagyon természetes, hogy ha az elpattant muszka bombától keletkezett tüz elterjed, mind szétpattognak, és nagy rombolást vittek volna végbe a raktárbeliek. E veszélyes pillanatban Cogniet matróz berohant a raktárba, s nyakra főre kihányta a bombákat, s néhány bátorszívü társával szerencsésen elolta a tüzet. Camobert tábornok másnap a napi parancsban megdicsérte ez elszánt bátor tettet s a derék vitézt a császár nevében feldiszité a becsületlégió rendjével. Tárogató. x* A m. belügyminisztérium hivatalos tudósítások nyomán meggyőződvén arról, hogy 1853 óta, tetemesen szaporodik azon gondatlan szülők száma, kik a himlőoltást elmulasztják, szorosan meghagyta a hatóságoknak, hogy a himlőoltást erélyesen terjesszék, azon szülőknek pedig kik elmulasztják gyermekeikbe a himlőt beoltani, adjanak kellő utasítást és felvilágosítást. Nézetünk szerint nagyon kevesen lehetnek azok széles Magyarországon, kiknek ne lenne annyi eszök, a mennyivel lehetetlen át nem látni, hogy szebb a sima, tiszta arczu gyermek, mint a ripacsos, s okosabb a kisdedet ollyan nyavalyától megóvni, mellyet könnyen vakság vagy tagsugorodás követhet; mintsem annak kitenni, s épen ezen meggyőződésünknél fogva sajnosan tapasztaltuk, hogy sokan vannak, akik még saját gyermekeik javára is erővel hajtatják magukat. Az illyen szülők hanyagsága nem puszta restség, hanem kárhozatos bűn.