Vasárnapi Ujság – 1855
1855-05-27 / 21. szám - Windsor (kép) 166. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások
167 módja régi, ó-szerű, mint azt magas tornya fennen hirdeti (kivéve a királyné rendes lakpalotáját), hanem minden része a várnak legjobb karban lévén fentartva, valóságos tündérvár. Vannak árkai és bástyái. Ez utóbbiakról gyönyörű a kilátás a vidék különbféle tájaira. A vár udvarain Hóditó Vilmos és III. György emlékszobrai díszelgnek, a palota különbféle teremei többnemű és művészi ritkaságokkal kecsegtetik a látogató szemeit. Legelőször Hóditó Vilmos idejében, a 11-ik században említtetik e vár, később mulató helyül szolgált több következő uralkodónak. I. Károly fogva tartaték benne. Erzsébet királyné szeretett Windsorban tartózkodni, majd elhanyagoltaték. III. György újra épitteté romladozott részeit, s azóta folyvást kedves nyári lakhelye a királyi udvarnak. A vár minden tekintetben gyönyörű és méltó királyi lak, érdekét emeli a felséges diszkért s azon 10 angol mérföldnyi erdőcske, melly falai mellett kezdődik, s több angol regényben fordul elő „windsori erdő" név alatt. oo Egyveleg. x* Bécsben mult héten egy szabómesterné kérdőre vonta a 17 éves inast bizonyos elcsent pénzekért, mellyeket az asszony állitása szerint nyalánkságra költött el, s azzal biztatta, hogyha megérkezik mesteruram, jól megnadrágolja érte. E beszéd a fiút olly dühbe hozta, hogy se szólt se beszélt, hanem azzal felelt, hogy egy kést döfött a szerencsétlen aszszony mellébe, mire az összerogyván, még néhány döfést ejtett rajta, s meghallván azoknak közelgő lépteit, kik a segélykiabálásra oda siettek, kiugrott az ablakon, s bár első emeletről történt az ugrás, mégis olly szerencsésen esett a szerencsétlen az utczára, hogy épen semmi sérülése sem történt. Most szaladásra vette volna a dolgot, de üldözőitől körülfogva látta, hogy nincs menekülés, s ugyanazon véres késsel, mellyel mestere feleségét meggyilkoló, tulajdon mellén 12 sebet ejtett. Végre meggátolva öngyilkos szándékában a gyilkos fia félig elvérzetten kórházba került, ahonnan akár e földi, akár túlvilági bíró elé fog kerülni, mindenesetre nagy lesz az ő felelőssége. x* Amerikai hirdetmények. London is kitesz magáért hirdetmények dolgában, mert éppen nem ritkaság az ő utczáin ollyan ide oda kóválygó emberekkel találkozni, akik elől hátul hirdetmény pánczélba vannak burkolva, ugy, hogy csak a fejek és lent egy kevés a lábaikból látszik ki a hasukon pedig úgy mint a hátukon egyformán olvashatja a lótófutó közönség, hogy mi van eladó az ő gazdájánál, hanem az amerikaiak,azok még sokkal jobban értnek a hirdetmény készítéshez. Kettőt hozunk fel például. Egy illatszerárus Washingtonban hajnövesztő olaját azzal ajánlja, hogy ollyan képet festetett, mellyen egyfelől mindenféle kopasz fejű nép tódul be az ő boltajtaján, másfelől pedig dús szőke fürtű, barna üstökű, sürü bodor hajú, szóval minden szinü hajjal bőven elhalmozott közönség távozik ugyanazon boltból hol azt a hires hajnövesztő olajt árulják. — Még ennél is furfangosabban látott a dologhoz egy szemüvegárus. O t. i. az amerikai hazafi érzelembe vett horgonyát, oda helyezvén a kirakatok közé Franklin Washington és Lafayette mellszobrocskáit, a tévén a jó Franklin orrára zöld, a Washingtonéra fehér, a Lafayettére pedig halványzöld pápaszemet, hogy napestig kinálgassék az arra menő hazafiérzelmű közönségnek az ő látcsőveit operguckereit s egyéb töredékeny messzelátóit. Még minálunk eddigelé csak Tamás bátya jutott illyetén megtiszteltetésre, akit tavai sörös poharakkal pingáltatott egy kocsmáros hirdetéseire. Tárogató. — A pesti szegény-gyermekkórházi egyletnek 1855. ápril 30-án tartott közgyűlésen következő választások történtek. Egyleti elnök : Ürményi Ferencz ő exja. Egyleti alelnök : B. Prónay Gábor. Választmányi elnök: Simoncsics János. Választmányi alelnök : Várady Károly. Pénztárnok : Jurenák Pál. Titkár : Czanyuga József. Ügyész : Muraközy László. Választmányi tagok : Bohus János, Boscovicz L., Deák Ferencz, Hirschler Salamon, Holitscher Farkas, Jókai Mór , Karácsonyi Guido, Kern Jakab, Dr. Kovács S. Endre, Kozmovszky Antal, Marczibányi Lőrincz , Merényi Henrik, B. Podmaniczky László , Rottenbiller Lipót, Szendeffy József, Sztupa György, Tóth Lőrincz, Ürményi József. Pesten 1855. május 6-án. Közli Czanyuga József, egyleti titkár. ** A „Pesti műegylet" részvényeseinek száma napról napra növekszik, s már e körülménynél fogva is természetes, hogy a hírtárlat látogatóinak száma is szaporodik. *Új magyar hírlap. Török János, a Pesti Napló volt szerkesztője engedélyt kapott egy uj politikai magyar napilap kiadására, melly jövő julius hó elsején fog megindittatni; a lap czime „Magyar sajtó." Megjelenik Bécsben. x* Esernyő és aréna. Néhány nap előtt a pesti arénában (szabad ég alatti nyári színház) még a játék kezdete előtt kezdett az eső szemzeni, de meglehetős számú közönség gyülekezvén össze, hozzáfogtak az előadáshoz abban a reményben, hogy lesz annak az esőnek egy kis embersége, s eláll, ha észreveszi, mennyire óhajt a t. cz. közönség mulatni. Az eső pedig azt gondolá magában, hogy majd csinál ő mindjárt komédiát, s mindinkább hozzálátván, lassankint vörös, kék, zöld, fekete sátracskák emelkedtek a nézőközönség feje fölé, azaz hogy, aki esernyőt hozott magával, szépen kifeszité azt a feje fölött, s úgy nézte a színészek lubiczkolását, kik követvén a jó példát, hasonlóképen esernyősen jelentek meg. Már most képzelje magának az olvasó azon kaczagtató jeleneteket, mellyek ez esernyős előadással jártak. A szerelmes örömest átkarolta volna imádottját, de nem lehetett neki az esernyőnek miatta. A szerelemféltő levágta volna boldogsága rablóját, de nem ránthatta ki szablyáját, mivelhogy egyik kezével az esernyőt kelle tartania. A közönség szíves örömest tapsolt volna, ámde neki sem lehete, mert egyik kezébe az esernyő nyelét markolá, egy kézzel pedig nem lehet tapsolni, hacsak a szomszéd arczát nem veszi az ember rövid időre kölcsön. Igy érte végét a darab mintegy 200 esernyő hozzájárultával, mellyek közül a zenekarnak egy sem jutván, képzelhetni, milly irgalmatlanul bömböltek a nagybőgő elázott húrjai, s miképen czinczogtak a hegedűkre feszitett vékony báránybelek ! x* Nagy reménnyel néznek a pesti gazdasszonyok a legközelebbi jövőnek eléje, a midőn ugyanis próbavágás lesz, és erősen hiszi minden husfőző és sütő asszonya Pestnek , hogy a bekövetkező húslimitáczió kedvezőbb lesz (nekik nem a mészárosoknak) mint a legutóbbi volt. — Mult héten nyilt meg az uri- és kigyóutczák szegletén Juhász és társainak ramburgi vászon kereskedése, mellyet sietünk mind fővárosi, mind vidéki közönségünk figyelmébe ajánlani. A külső csinosság is legnagyobb méltánylásra érdemes, mellyhez a czimképet derék művész hazánkfia Apáthy (Than) Mór festette, egy szép juhásznét, melly mű szinte bizonyitni látszik, hogy Juhász és társai mindenből a javát szeretik megrendelni. x* Sárközy közkedvességü nemzeti zenészünk néhány nap előtt Bécsbe rándult, s a hol ő húzza, oda huz a közönség is csoportosan és van jókedv, taps, a minőt csak magyar zene képes előidézni. x* Selmeczen hat bányász lett földalatti terhes mesterségének áldozata. Hármat már kiástak közülök s el is temették összezúzva és csonkítva, de a másik háromra annyi föld szakadt, hogy talán pár hónap múlva sem kerülnek elő a szerencsétlenek holt tetemeik. — Közlő azon óhajtást nyilatkoztatja ki a P. Ll.-ban, vajha illyen szerencsétlen család gyemekeinek neveléséről az álladalom gondoskodnék, mert — ugymond — 15—20 krnyi nyugdij száraz kenyérre sem elég. x* Az a hir szállong, hogy Buda város hatósága minden töltésutat, melly határán vonul végig, jó karba hozni s két felől fasorral beültetni szándékozik. — Ez már követésre méltó szándék ! Vajmi szép lenne, ha édes hazánk minden község tanácsa illyet határozna és végre is hajtaná határozatát. — Jelentés a naptári pályamunkák iránt. Az 1856-iki Nagy képes Naptáram emelése érdekében kitűzött gazdászati jutalomfeladatra a határidőig összesen 8 pályamunka küldetett be hozzám következő jeligékkel. 1) Dixi. 2) Régen is csak a boldogult, ki serényen dolgozott. De a korhely nyomorult volt, s mint rák visszaballagott, Mert sült galamb, sült pecsenye nem száll senki szájába. Munka nélkül fehér czipó nem terem tarisznyában. Régi magyar közmondás. 3) Viribus unitis! 4) Házadban mindennek rendje, módja legyen, Gondatlan gazdaság veszendőbe megyen. Rövid a takaród? nagyot ne nyújtózzál; Előre a róka bőrére ne igyál. Czuczor : Paprikás Verseiből. 5) Omnium rerum ex quibus aliquid aquiritur nihil est agricultura melius, nihil dulcius, nihil utilius, nihil homine liberó dignius. Cicero. 6) Fiam ne menj tova, Kiméld a sebedet — — Keresnem kell anyám Gyógyító szereket. (Népdal. 7) Labor omnia vincit. 8) Én a méhvel tartok, melly szorgalmatosan fölkeresi a mézanyagot, hogy családja kincstárát szaporíthassa. Ezen pályamunkák bírálatát Fényes Elek és Korizmics László urak voltak szívesek elvállalni, a harmadik bíráló maga a szerkesztő. A népszerű elbeszélésre kitűzött jutalom-feladatra 3 pályamű küldetett be illy jeligékkel. 1) Ki mint vet, ugy arat. 2) Tanítsatok minden népeket. Jézus. 3) Legyetek egyesültek! — Az avar fajnak csak egy félelmes ellensége van : saját maga. Jókai Mór: Nemzeti színészet. MÁJUS I. A nemzeti szinpadon előadatott Szigeti javára Huszár -csiny, eredeti népszínmű Vahot Imrétől, melly huszáros tartalmáért kellőleg tetszett. Ez alkalommal a jutalmazottat tisztelői egy arany órával ezüst tálclán lepték meg. II. Kövér Lajostól „Csak kitartás" czimü vígjáték fogadtatott el, mellyet László választott jutalomjátékául. III. Figyelmeztetjük a drámairókat, hogy a Tomori Anasztáz által kitűzött 100 arany jutalomra történendő pályázás határideje (Szent István napja) közel van. Egyúttal kérdést teszünk a magyar akadémiánál a Teleki József féle pályadíj felől: nem ártana-e azt előlegesen kihirdetni, bármi hosszú határidőre ?