Vasárnapi Ujság – 1855
1855-07-29 / 30. szám - A szülei zsarnokságról. Edvi Illés Pál 238. oldal / Társalmi kérdések és inditványok
238 munkát, milly nemes élvezet azon fa árnyéka alatt pihenni, melly ápoló kezeink között nőtt fel, s melly ha rendeltetését teljesité, a kandaló tüzét élesztendi, melly körül a késő ivadék összegyűlve, áldani fogja azok emlékét, kik e fát hajdan ülteték. Ki merné nemzetünk költői érzelmét kétségbe vonni, midőn népdalainkban a legszebb költészet tiszta, duserét látjuk, — ki merné kétségbe vonni, hogy hazánk nem virágkedvelő, midőn a földmives tulkainak lármát, ládáját s bútorzatát, a juhász szűrét virággal kihányva kedveli, — mégis kevés virágkertet találni. Mi lehet oka, hogy a kertészet, melly nemcsak izes gyümölcscsel táplál, de melly a virágok titkos bájainak szemlélése által a szép tündérországát feltárja előttünk, daczára a virágok szerte uralkodó kedvelésének, olly alvó fokon áll? Igénytelen nézetünk szerint ennek nem lehet más oka, mint az, hogy kitanult gyakorlati kertészek és olly kertekben mellyekből olcsó áron csemetéket s virágmagot kapni lehetne, hazánkban nagy hiány van s igy ezekre csak nehezen lehet néha szert tenni. Ez égető szükségen segíteni, s a hazai kertészetet viszonyainkhoz illő helyre emelni feladata, czélja azon intézetnek, mellyet nagyérdemű hazánkfia Dr. Entzur vezérlete alatt többen „gyakorlati haszonkertészeket képző intézet" czime alatt Pesten létesítettek; — s melly csak néhány éves fenállása mellett olly szép sikerrel működik, hogy hazai kertészetünk felvirágzását ettől méltán remélhetjük. Tisztelt olvasóinknak jó szolgálatot vélünk tehetni, ha ez intézetet, melly már a magas kormány figyelmét is magára vonta, amennyiben lapunk szűk tere engedi, megismertetni sietünk. A kerepesi vámháztól balra néhány száz lépésnyire jegenye és húsfüzek zöldjéből csinos, schweitzi modorban épült ház vál ki, — melly a környék homokos és pusztai jelleme között, barátságos külsejével magához vonta a sétálót. — A ház közelében, egész holdakat boritó faoskolákat, vetemény - és gyümölcskerteket fogunk megpillantani, mellyek gyönyörű zöldjéből a legszebb színezetű rózsák egész ágyai terülnek, kéjes illattal a közelséget betöltvén. A ház udvarába léptünkkor zöldfehér csíkos zubbonykában — blouse — öltözött szalmakalapos legények fogadtak s midőn jöttünk czéljáról értesültek, gyönyörű lúgos zöld boltozatján át az intézet igazgatójához vezetének. Midőn a ház urának alig várt udvariassággal bemutatának, az rendkivüli nyájassággal fogadva husz holdnál nagyobb kiterjedésű telepeit mutatá be. Minden lépésnél uj meg uj meglepetés várt reánk, majd harminczhat különböző körtvélyt termő törpe fácakát, majd uj modor szerint lehajtatott venyigét, majd fehér, aranysárga és sötétpiros rózsát, majd a futóhomok megkötésére ültetett óriási nagyságban diszlő tormát, stb. mutatott. Sok, igen sok szépet láttunk, mit a hely szűke elmondani nem enged, de ki a kis fáradságot nem sajnálja az intézethez kisétálni, érette bőven megjutalmazva látandja magát. A kertészek az intézet tanitványai, kik három egymásra következő évre lépnek az intézetbe, mellyben nyáron a gyakorlati kertészet minden ágaiban, téli hónapokban számos, az okszerű kertészre nélkülözhetlen tudományokban, mint ásvány,növény-, állat-, vegy- és természettan, növényi földleirás, kertészet elméletében és rajzban nyernek az intézet jeles igazgatójától oktatást. Lakást és élelmet az intézetben nyernek, hol katonai rend mellett a legfesztelenebb szivélyesség uralkodik. A vacsorát és ebédet az igazgatóval együtt családi körben költik el; — ősi patriarkalis szokás szerint. — Mindezért az első évben 100, másodikban 80, és harmadikban 60 pft fizettetik egy tanítványért, mi, tekintve a mostani drágaságot, hallatlan olcsóság. Huszonnégy tanítvány kiképzésére van az intézet szervezve , jelenleg azonban még csak nyolczan vannak , kik mind alföldi magyar fiúk, s kiket részint uraságok, részint lelkes községek küldtek saját költségükön az intézetbe, olly kikötés mellett, miszerint hónukba visszatérvén, nemcsak másokat tanitani, hanem ezenfelül bizonyos mennyiségű gyümölcsfát tartoznak százalékos dijazás mellett kiállítani. Valóban szivünkben dobog a gondolatnál, hogy e szerény fiúkból, ha Isten ugy akarja, a kertészet szép, nemesitő mesterségének megannyi apostolai válandnak, minek haszna nem csak sokoldalú, de hazánkra kiszámithatlan. Azért, midőn azon lelkeseknek, kik ez intézet ügyét s vele a haszonkertészetét eddig is felkarolák , nyilván köszönetet szavaznék, nem mulaszthatom azon óhajt kifejezni, vajha e nemes példa minél több követőkre találna; — annál is inkább, miután a magas kormány 1854-ik évi febr. 21-ikén kelt legiens. rendeletével ez intézet fenállását nemcsak helyeslé, de a megyék cs. k. főnökségeit oda utasitá, miszerint az illető megyék népségét e vállalat hasznosságára értesitsék. A mennyiben pedig illy kertészek kiképeztetése egyesek pénzerejét túlhaladná, kivánatos volna, miszerint többen e nemes czél elérésére összevetett vállakkal szövetkeznének, s mint ez a Marastoni féle akadémiánál történik, társulat alakulása által többek kiképeztetését eszközölnék, hogy így hazánk nem igen távol jövőben fában, virágban, kertekben bővelkedvén, Európa második kertjévé váljon. Isten vezérelje szándékunkat. Hegedűs. A szülei zsarnokságról. Családi életben, rangkülönbség nélkül, két védtelen fél van, melly négy fal között igen sok háznál szenved , a fölötte nyomaszkodó hatalomnak vas karjai alatt némán nyögve, — elégtétel és könnyebbülésnek, szabadulásnak reménye nélkül , s ez a két szenvedő fél : a szüléktől keményen tartatott kis- és nagykorú magzatok, és a férjeiktől zaklatott olly nők, kiknek szeretetlen kezek közé jutni lett balszerencséjök. Emezek ügyében már e f. é. Vasárn. Ujság 43-dik lapján megígértem hangos szót emelni, melly be is lesz váltva hűségesen. Most itt egyedül a kemény szülők, — vagyis inkább ama házi oroszlányok*), a kemény apák nevelési és gyermektartási modora iránt mondandom el e hirlap nagy nyilvánossága előtt nézeteimet, —• harag és szenvedély nélkül; e czikk írására csupán az emberiség érzelmeitől indíttatván, az az aluvó lelkismeret férgének ébresztésére , ha az olly apák e féregnemét is ismernék. Az illy apák gyermekeinek sorsa t. i. elhagyatott szomorú és szánandó, melly miatt merül sok ártatlan gyermek kora halálba is. Mellettök nem lép fel védőleg senki, őket nem fogja pártul senki. Maguknak a szenvedőknek ehhez nincs erejük, sem bátorságuk. A rokonok, keresztatyák és szomszédok, mint szemtanúk, jól tudják az ádáz állapotot, de hallgatnak hozzá , és inkább szép emberek maradni vágynak, mint védői az elnyomottaknak. A polgári törvények csak a vastag bántalmazásokban kitörő apai vétkek iránt rendelkeznek, de a rejtekben garázdálkodó és mesterkélt zsarnokság fenyítésére nem szolgál törvény. Gyermek hogyan szálljon pörbe és hogyan folyamodjék apja ellen bírákhoz, kik maguk is megannyi apák? Efféle pör nem is merül fel gyakran, a legterjedelmesebb vidéki bíróságokban is, holott pedig az apai zsarnokság alatt nyögő magzatok száma hazaszerte nagyobb, mint gondolnók. Alig fog hatni meg ugyan józan ésszel, hogy emberi szülők, akik természeti ösztönből kényszerülnek szeretni saját magzataikat , ezek iránt azt a vérökbe oltott jó hajlamot és érzelmet mégis megtagadni, velük kegyetlenül bánni, tőlük még szorultságukban is szülei jóléteiket irigyen megvonni, sőt maguktól őket el is taszítani képesek legyenek. De hogy erre közülök elég sokan képesek , azt a való életben felmerülő példák fönnen hirdetik és tanúsítják, — ehez hasonló jelenetek az állatországban is ritkán mutatkozván , mellyben némelly fajú szaporitók tulajdon szüleményeiket is marják, sőt felemésztik. Nyilvánul pedig az apai zsarnokság a következendő variatiókban kiváltképen. Legelőször idézem a dühös természetű férfiakat, kiknél már velők született az uralgó harczias indulat, melly a szülei szere *) Lásd : Bölcs Sirák IV, 35.