Vasárnapi Ujság – 1855
1855-12-09 / 49. szám - Az ekéről. Dienes Lajos (6 kép) 397. oldal / Ipar és gazdászat
399 drámája: ,,A fehér és piros rózsa" Udvarhelyi M. javára, aránylag kevés közönség előtt. III. Jövő hétfőn adatik László jutalmára Kövér Lajos Hűség hittelenségből czimü vígjátéka. Ehez egy hétre Jókai drámája Könyves király, Jókainé jutalmára, mellyet nyomba követ Salvator Rózsa melodráma Degrétől. Most már csak nem lehet panasz, hogy az elfogadott eredeti színművek nem kerülnek eléggé gyorsan színpadra. IV. Szombaton kerül színre Tündér Ilona, Szigligetitől, Bartháné jutalomjátékául. Irodalmi ügyek. Ajánljuk karácsonyi ajándékul a ,,Buzgóság könyvét Szász Károly kézdi-vásárhelyi ref. paptól, ki ebben elmélkedéseket és imákat szerző protestáns nők számára, sok érzéssel és ihletett nyelven. Megjelent Pesten, Heckenastnál, az Idvezitő aczélba metszett képével, igen szép papíron. Ára 1 ft 20 kr. Galletti egyetemi világrajzának 2-dik füzete megjelent Hartleben Konrádnál. Minden rendüekre nézve sok érthetően előadott tudományt foglal magában. Egy füzet ára 40 kr. Magyar olvasókönyvet ajánlunk reáliskolai osztályokba járó ifjaknak, mellyet Erdélyi lndali Péter szerkesztett az irodalom legajánlatosabb olvasmányaiból válogatva. Kapható Heckenastnál, ára 36 kr. Megjelentek : A magyar nép adomái. Jókaitól. Egy kötet ára 1 ft. Magyarország statisticai ismertetésének IV-dik kötete Palugyaytól. Tudományos mű. Kiadta Heckenast. Téli könyvtár IX—XI. füzetei. Puszta ház. Boz Dickenstől. Medve Imre előfizetést hirdet két kötet beszélyre, 2 pfttal, melly összegek december végéig Bucsánszky nyomdászhoz utasitandók. A mű január végéig jelenend meg.— A kolosvári nemzeti szinház nagy lelkű pártfogói által színdarabokra kitűzött két rendbeli jutalomérti pályázás határideje folyó december hó végéig meg van hosszabbítva.— Vahot Imre az általa kiadandó „Magyar írók pálya könyve" és „Magyar költök arczképcsarnoka" czimü két rendbeli vállalat előfizetési határidejét e hó végéig meghosszabbítá. Kiadószerkesztő mindent megtesz e két vállalat minél érdekesbé tételére, azért csak méltányosságot követünk el, midőn a nagy közönség figyelmét azokra felhívjuk.— A Prágában Mercy könyvárus által kiadni szokott irodalmi heti közlemény legközelebb hazai íróink közül Jósika, Erdélyi János, Toldy Ferencz, Fáy András , Jókai, Majer István, Ajáki, Reméte és Steinacker műveit és Heckenast kiadásait is ismerteti. Méltányló szó az erdélyi „Mezei naptár" érdekében. Kolozsvár, nov. 25. 1855. A nép érdekében, és a néphez szólani — legméltóbb helyen s hatásra teljes számítással — a „Vasárnapi Újság" hasábjain lehet és kell; mert e vállalat — inkább mint minden más — leírt, szerény, de gazdag tartalmasságáért, népünk tengődésnek indult közéletére befolyni ; sőt határozottan irányadó szerepet foglalni el körében Ez az elhivatás dicsőséges czélérése. Üdvözlet hozza, s áldás úttörő nyomdokba! E lap egy rovatocskáját kivánom igénybe venni, midőn az erdélyi gazdasági egylet által 1856-ra Jakab Elek szerkesztése alatt kiadott Mezei naptár"-ról néhány méltányló sort késztet közrebocsátnom a nép érdekére vonatkozó meggyőződésem. Naptár-irodalmunk czélja : széles elterjedésénél fogva, a kor igényeinek, szükségeinek, szóval az élet és polgárosodás követelményeinek, szellemiségünk javára s anyagi jóllétünk messzejövőt felölelő biztosítására, millióktól megérthető „kiáltó szó” lenni. E czélból kiindulva, a naptár-irodalom szükségessége soha nem szűnik meg, koronként halad az idővel, s ennek — úgy szólva — a közélet fájáni évenkinti természetes kihajtása. Időhöz alkalmazottnak kell lenni az időszaki sajtó minden terményeinek — tehát a naptár-irodalomnak is, — az idő meghatározásának kulcsa pedig, nem átalánosságban a világ szellemben, hanem ennek helyi viszonyok szerinti térfoglalásaiban keresendő. Ez elvből az elvonható egyenes következtetés , hogy minden helynek és népnek, saját érdekeihez és felfogásához alkalmas, viszonyaihoz és körülményeihez szabott modor és tárgyválasztás — a naptár-szerkesztés mulhatlan feltétele. Röviden kimondván nézetemet a naptár-irodalomra vonatkozólag— nem teszek egyebet az erdélyi „Mezei naptár" méltánylására, — mint bátran kimondom , hogy Erdély jelen helyzete van szemmel tartva szerkesztésében, s rövid értekezéseiben — népszerű könnyenérthetőséggel— mind az be van foglalva, mi jelenünkben megértetendő népünkkel, s miben rejlik kedves hazánk felvirágzásának viszonyainkkal megférő — minden alap feltétele. A túlnyomó elem benne gazdaságra vonatkozik, s ez olly ügyesen tartva, hogy a tiszti névtár pár hasábját kivéve, átvitetik a füzet majd minden lapján , életre való hagyományokban és észszerű ujitásokban gazdag változatossággal. És e 63 lapból álljt» füzet ára csak 20 pengő krajczár. Felszegi: Tudomány és művészet. Simonffy Kálmán előfizetést hirdet Magyar hangfüzér czimü zenemüvére. Két füzet ára 3 pft. Ez egészséges nótákat ajánljuk zongorázó hölgyeinknek; a dijak szerzőhöz Abonyba küldendők. Kovács Károly nemzeti szinházi tag előfizetést hirdet Dalkoszoru czimü zenemüveire, miket Bognár Ignácz tett hangjegyre. Dalai közül többeket énekelt Hollósy L.né köztetszés mellett, s vállalata több buzgó delnő pártolása alatt áll. Apáti Than Mór hazánkfia Párisban a mohácsi harcz nagy történeti képét festi gr. Nádasdy Lipót ő maága számára. Nevezett művész egyike legszebb tehetségű festészeinknek, kitől e tekintetben bizonyosan remek művet várhatunk. Színpadunk néhány év alatt egy kitűnő tehetségű művésznővel fog gazdagodni, ki egy itteni mivelt család leánya, mindazon adományokkal bir, mik a természet általi hivatást igazolják s e mellett ritka miveltséggel. Még alig tul a gyermekkor határán, már is több nyelven a legszebben szaval s kitűnő költeményeket ir. Neve W. Janka. Reméljük, hogy lesz alkalmunk, e szép tüneményről még több izben is megemlékezhetni. Mint halljuk , Fáncsy Etelke elhunyt derék művészünk Fácsy idősebb leánya, szinte a nemzeti szinpadnak szándékozik szentelni jövőjét, s nemsokára mint Julia lépend fel, Shakespeare Romeo és Julia czimü drámájában. Bizton hisszük , hogy a legszebb sikerrel. ..— A term. tud. társulat utolsó ülésében Stoczek J. tanár folytatá értekezését az aneroidról (higanytalan légsulymérőről). Második tárgy a Struvit ásvány volt, mellyet Egger ur Hamburgból hozott. Ez ásványt Hamburgban találták először egy templom alapárkának ásásakor 6 lábnyi mélységben. Csak 1845-től foglal az ásványok közt helyet. Találtatik ez a vizelletben is, ugy hogy ha ez a rothadásba megy át, kiválik belőle azon vegytest, mellyből a Struvit áll. Sokáig vitatkoztak a felett váljon a Struvit ásvány-e vagy csak vegytest. Ma már minden ásványtanban az ásványok közé tartozik. Tárogató. — Debreczen város derék polgármestere, Csorba János ur hivatalos jelentését olvasva, örömmel kell látnunk e nagy alföldi város szembetűnő haladását. Egészségi állapota a városnak kielégitő, a kholera hamar elmult; a termés meglehetős volt, vízáradásoktól szenvedett ugyan, de jég és tűzveszély kevéssé látogatta. Adósságaiból hathatósan tisztul, adóügyei rendezték , s csodául felemlithető, hogy községi adója egy fillér sincs; a 600 ezer pftot meghaladó beligazgatási költségeket mind folyó jövedelmeiből fedezi. És igy Debreczen városa gazdagabb némelly apró fejedelemségnél. Tisza szabályozási költségekre Debreczen 40 ezer pótot fizetett; középületei helyrehozattak; mult évben járdái 1339 öllel szaporodtak; csatornái 293 öllel; az utczáknak fakoczkákkal leendő burkolása, mint ez a pesti lánczhidon látható, megkezdetett. Debreczen megszűnik sár, por és szemét dolgában hires lenni, sőt kényelemben felülmúlja magát a fővárost. A városi nyomda nemcsak a szükségleteket fedezé, de még tiszta hasznot is hajt. A magas minisztérium rendelete szerint a város keblében fél millió pengőt forgató fiókbank fog felállitatni. A távírda már elkészült s nov. 24-én megnyittatott. A szinház épitésére a tervek már beadattak s a munkálatok minél elébb megkezdetnek. Közköltségre árva-menhely felállítása elhatároztatott. A fogyasztási adót maga a város vette bérbe. A debreczeni-kassai vasútvonal előmunkálataira 1000 pftot előlegeztek, s a nagy kereskedelmi- és iparbank részvényeiben tetemes összeggel fognak részt venni. Mindezek nagy lépések a derék magyar város boldogabb jövője felé, mellyhez mind ennek, mind derék polgármesterének üdvöt és szerencsét kívánhatunk. — Gróf Festetics Miklóst Lengyeltóthy m. városában helység birául választották meg. Első eset, hogy illyen magas áron hasonló tisztesség esik; a mi mindenesetre mind a két részre nézve megtiszteltetés. y— Pest város meg hagyta magát előztetni mások által a légszesz világítás dolgában, újabban meg Pozsony által jótékony intézmények életbeléptetése keresztyéni munkájában. Pozsonyban ugyanis a prágai és egyéb jótékony egyletek mintájára a vagyonosabbak összeálltak, hogy nagyban vásárolván be a fát, s élelmiszereket, azokat a szegényeknek eladják a legcsekélyebb áron. Pestnek is vágynak ugyan szegény ápolóintézetei, de ollyanok hiányzanak, mellyek a nem épen földhöz ragadt szegényre is kiterjesztik figyelmüket. y.— Mult vasárnap tartatott meg ez idei philharmoniai hangversenyek legelseje, mellyen csak a zenészek és működő művészek száma 100-ra ment. Azt tán nem is kell mondanunk, hogy a terem zsúfolva volt hallgatókkal. y.— Mult hétfőn egy eredeti jelenetnek valánk tanúi. Egy vargaműhelybe léptünk, a mester épen inasát lábszijazta irgalmatlanul. Ugyan mert üti mar na? ,,Mert a semmire való a Vasárnapi Újságot* olvassa!" „Hisz ezért dicsérni kellene. „Ugy ha vasárnap olvasná, de ekkor kujtorog, tegnap is csuszkált egész nap. S ha hétfőn a ,Vasárnapi Újságért" küldöm a kiadó-hivatalba, előbb az uton elolvassa maga s rendesen dél veti haza!" y.— Boscowitz, helybeli izraelita nagykereskedő, már több évek óta hetenkint kétszer osztatott ki a szegények közt kenyeret és pénzt, e téren pedig mindezek mellett még fát is adat. Ha minden gazdag tehetsége szerint ennyire törekednék embertársai sorsán könnyíteni — mennyivel könnyebb lenne a nyomasztó szegénység viselése. Nincs szebb vonása az emberi jellemnek és magasztosabb erénye a szívnek — mint a könyörület, részvét mások szenvedései, sorsa iránt.