Vasárnapi Ujság – 1855
1855-03-18 / 11. szám - A viz. Hegedűs 86. oldal / Természettudomány
86 A viz. Irta Dr. HEGEDŰS. (Folytatás.) Miután a köneny nemcsak a levegőben, de sok más, főleg gyúlékony testben , u. m. olajban, fában, kőszénben stb. tetemes mennyiségben található; ezek elégetése által folyton viz képződik. — Az igy készült viz 11 századrész könenyt és 89 századrész élenyt tartalmaz, vagy mint a közéletben szoktuk mondani, kilencz font vizben egy font köneny és nyolcz font éleny van. Miután pedig az éleny nyolczszorta nehezebb v. i. sűrübb a könenynél, ez kétszer akkora tért foglal el mint amaz. Ha tehát egy köbláb könenyt három köbláb élenynyel összekeverünk, lesz belőle három köbláb durranó lég, melly meggyújtva három fat rizsé válik. Ha a köneny és éleny meggyújtva vegytanilag vízzé egyesül, mindegyik elveszti előbbi tulajdonságait. (chemice) — A víz nem ég mint egyéb része a könenynek, sem benne a tűz nem ég, a szárazföldi állatok nem élhetnek, mint az előnyben, melly nélkül el sem is lehetnek. A viz felbontása és képzése azon csodák egyike, mellyekkel az ujabb vegytan a tudományt és ipart gazdagitá.—A viz, mellyel a tüzet oltjuk, a legnagyobb tűzben képződött, a legkevesebb égésnek szüleménye. A víz nemcsak az állatok s növények létére, — mellyek legnagyobb részben vízből alkotvák — nélkülözhetlenül szükséges, de anyagi jólétünknek s kényelmünknek is hatalmas tényezője. Milly kevés figyelemre méltatjuk a víznek azon mindennapi de végtelen hatályú tulajdonságát, miszerint, ha nem romlott, íze, szaga nincsen. Habár az illatok idegeinket egy ideig kellemesen izgatják s az étkek ízét mérsékelt fűszerezéssel kedvesebbé, az emésztést gyorsabbá teszik, mégis csakhamar terhünkre válnak azok. Illatokkal terhelt lég túlzottan, fűszerezett étkek, hevítő italok folytonos izgatottságban tartván a nyelv és orr finom idegeit, az egész testre nemsokára kellemetlen fájós hatást gyakorolnak. A viz s a levegő, melly szüntelen körülözönli s áthullámozza testünket, illy izgató tulajdonságoktól teljesen ment, olly annyira, hogy a test legfinomabb részein áthathat anélkül, hogy jelenlétét, valamely sajátlagos érzés elárulná. De nemcsak az egészséges, sőt a legmelegebb s gyuladt részekre is érhet, anélkül, hogy fájdalmat szülne , sőt a legtöbb esetben enyhülést okoz. A víz és jég ezen semleges (negatív) tulajdonai testi jólétünk egyik fő tényezőjét képezik, s egyszerű okoknak egyszerű következménye lévén, tanúságot tesz a természetet alkotó hatalom bölcseségéről, mellyel az egyes tünemények eredeti összefüggésében megismerni a természettudományok egyik fő feladata. Végtelen jótékony a viznek hűsítő tulajdonsága. — Akár a szájban, gyomorban, akár testünknek sebesített kisrészén jobban hűsit, mint bármelly más folyadéknak hasonló mennyisége. Ha p. o. egy font vizet és egy font higanyt vagy mint közönségesen mondjuk, kéneset, egy foknyival akarnánk melegíteni, harminczszorta nagyobb meleg volna a viznél szükséges, mint a higanynál; — hasonlag gőzzé változtatására (felforralására) szinte több meleg kell, mint bármelly folyadéknál. A mint tehát bőrünk parányi lyukacsain (pórusain) folytonosan kigőzölög, testünk felszine hűs marad, — miért is a bőr testünk belsejénél négy fokkal hűvösebb, — s a testünkben fejlődött s folytonosan kilehelt vizgőz, mellyet télen szabad szemmel látunk, vérünket és belső részeinket, a különben gyorsan bekövetkezhető gyuladástól megóvja. Hogy épen köneny és élenyböl alakult a viz, az a növények és állatok s igy az emberi élet fenntartására nézve felette fontos, a növényi s állati test nagy részt vizböl állván. Ha a növény s állati test épül vagy mint mondani szoktuk nő, éleny s könenyre szorul s im a nélkülözhetlen anyagokat bőségesen nyújtja a viz, miért is az állati s növénytesteknek valóságos táplálatát képezi. A viz sok folyadékkal elegyedik s ez által azok hatását gyengíti, p. o. bornál, eczetnél. Másokkal nem keveredik, mint p. o. olajjal. Más nevezetes tulajdonsága, hogy sok szilárd testet felolvaszt v. i. folyékonynyá teszi, de némellyekből többet, másokból kevesebbet, némellyeket épen nem bir feloszlatni. Egy font viz két font czukrot, 11% lat konyhasavat bir felolvasztani, ellenben nincs az a vízmennyiség, melly képes lenne az üveget feloszlatni. Tiszta (azaz egyedül köpényt és elenyt tartalmazó) viz nem létezik a természetben, az esöviz azon keverékeket tartalmazza, mellyektöl esés közben a levegőt tisztitá, s a forrásvízben sok földnemek vannak felosztva, mellyekkel a rétegeken átszivárogva találkozott. — A viznek tisztátalanságát folyókban szabad szemmel is észrevehetni. A folyamviz szine vereses, ha vastartalmú agyagon folyik, barna ha medre iszapos, vagy ha mocsárokból ered, majd tejfehér mint az izlandi havasok között, hol krétás földdel, majd fekete mint Délamerikában a Rio Negro (Feketefolyam) hol sok korhadó növény- és állatmaradványokkal, majd zöld, mint a svarezi tavakban, ha sárgás szinti anyagokkal van keverve; csak tiszta s felette mély vizekben, mint például a nápolyi tengeröbölben, láthatni a viznek tulajdonképi kékes színét. Azonban nemcsak szilárd testek találtatnak a viz közé keveredve, a viz olvasztó erejénél fogva nem csekély mennyiségű savakat olvaszt fel a rétegek s földek közül, mellyeken át és mellyek felett folyik. A legtisztábbnak tartott csepegett (filtrirt) viz sem ment illyen felolvasztott keverékektől. A legtisztább viz, mellyet még eddig tudományosan megvizsgáltak , a Loka patak vize, éjszaki Svédhonban, mellynek minden fontjában csak/1,400,000 résznyi keverék találtatott. — Folyóvizek, mellyekben csak gio,opo rész idegen ásvány van, még meglehetősen tiszták. A közönséges ivóvizekben egy fontra 400 rész ásványkeverék jut. Legtisztább természeti azaz nem vegytani műtéttel előállított víz, a távol nagy városoktól síkságokon hulló esőviz, ezt követi a közönséges folyóvíz, a tavak vize, ezekhez tisztaságra legközelebb áll az Azovi és Fekete tenger vize, azon sok édes vizzel,mi a folyókból beléjök ömlik; a nagy óczeán már sokkal tisztátalanabb, de legtöbb ásványi alkatrésszel kevert a Káspi tó Oroszországban, az Azal tó s a Holt-tenger tava a szent földön. — Az e tavakba ömlő folyamok vize folyton kipárologván, bennök a súlyosabb ásvány-alkatrészek leszállanak, a gőz ismét esővé, ez patakokká, folyamokká gyűlvén, szünetlen hord bele uj meg uj ásványrészecskéket. Évezredek folytán a só s egyéb ásványnemek óriási mennyisége gyűlt össze e tengerekben, miért is ezek az ihatlanságig sós ízűek.—A nagy Oczeán vizének egy fontjában %0 rész v. i. egy fajnál több ásványrészecske van, az emlitett Holt-tenger vize, melly nevét azon körülménytől nyeré, mert benne halak s egyéb állatok nem élhetnek, egy negyed részére ásványokkal van keverve. Az ázsiai sós puszták egy kis tavának vize 3/5 résznyire sóból áll. A tenger vize ezer részre felosztva, áll kerek számmal 968 % ezredrész vízből, 24% ezredrész konyhasóból, 2% ezredrész chlormagnesiából, 1 ezredrész gipszből, 2 ezredrész keserűsóból, és egy- és félezredrész különféle savak s földekből; szóval tíz mázsa (1000 U) tengervízben, 31 % g különféle ásvány van, részint felolvasztva, részint keverve. A keverék legnagyobb része kő- és keserűsó-nemekből áll, azonban mindennemű ásványok, sőt érczek is mint p. o. ezüst stb. találtattak benne. Mész, szén- és kénsavany (Kohlensäure, Schwefelsäure) legnagyobb részét teszi a kutvizben talált ásványnemeknek. — A melly viz meszes és mellyben sok keserű só van felosztva, keménynek neveztetik, mert benne sem a szappan fel nem olvad, sem a hüvelyes vetemények lencse, borsó, bab (paszuly) stb. lágyra nem főnek. Tapasztalatból tudjuk, miszerint lakok és ganéj-dombok közelében lévő kutak kellemetlen izüvizet tartalmaznak, s gyakran annyira tisztátlanok, hogy ivásuk egészségtelen is.—Az eső ugyanis felolvasztván ezen föld- és sórészeket, a mélyebb kutakba hordja, s innen ered rosz izök. Sok helyen találtatván rosz viz, nemcsak egyesek, de a tudomány is sokat foglalkozott azon kérdés megoldásával, mint lehessen rosz vizet ihatóvá tenni?