Vasárnapi Ujság – 1855
1855-05-20 / 20. szám - III. Napoleon császár (kép) 153. oldal / Nevezetes személyek arczképei és életirásai
A ,,Vasárnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg.— Előfizetési dij április—juniusig azaz : 3 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton 1 ft. pp. A „Politikai újdonságokkal" együtt április—juniusig azaz: 3 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton csak 1 ft. 30 kr. pp. — Az előfizetési dij a „Vasárnapi Ujság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. III. Napoleon, franczia császár. Néhány év óta mindennapi beszéd, vélekedés és hirlapi czikkek tárgya ama napjainkban igen nevezetes , világérdekű szerepet vivő férfiú, kinek arczképét mai számunk hozza. Nemcsak egyéni tulajdonságai, nemcsak a személyével szoros kapcsolatban levő viszonyok teszik e férfiút a közönségesnél egészen más szerű érdekűvé; hanem a fényes magas polcz, mellynek közeléből is száműzve volt huzamos ideig, mellyre önerejéből fel tudott lépni, mellyen mai napig erősen meg tudott állni, mellyről nyomatékos szavazatot vet a mivelt világ sorsának mérlegébe , és a mellynek megdöntéseért s fentartásáért annyi vér folyt már, a mennyibe talán az egész világ összes trónjai sem kerültek. Kora ifjúságától trónfoglalásáig sok mindenféle, hellyel közzel kalandos viszontagságokkal bővelkedik Lajos Napoleon élete, s kinek illyen sors jutott — ha épen nem közönséges származású — arról sokat és sokféle kép szoktak írni. — Ez osztályrész a mostani franczia császárnak is bőven kijutott s annyiféleképen , ahányféle volt az őt figyelemmel követő irók hajlama vagy ellenszenve. Világérdekü nevezetessége ott kezdődik, midőn a franczia elnöki székbe ült. E pillanattól kezdve nőttön növekedett a feszült figyelem , mellyel a gondolkozók és jövőbe nézők serege Lajos Napoleon felé forditá tekintetét, minden tettét vizsga szemekkel követve s mai napig sem véve le azokat a rejtélyes emberről. Midőn az elnök császári trónná alakitá székét, a figyelmezők serege elálmélkodék, s azóta hogy a fényes trónt erősen megüli, napról napra szaporodik bámulóinak száma, kiknek bár sokfelé ágaznak a rendkivüli férfiú fölötti nézeteik, abban meglehetősen egy a vélemény, hogy Lajos Napoleon nagy ember. Hatalma kezdetétől fogva megmutatta L. Napoleon, hogy tud akarni, s amit egyszer akar, azt végre is tudja hajtani. — Határozott akaratának élő tanúsága, trónralépése, rendkivüli tervezéseinek s kiviteli ügyességének meglepő példája, az angol-franczia szövetség. Egész mivelt világon aligha volt két ollyan nemzet, melly annyira hideg, olly keserűséggel teli szívü lett volna egymás irányában, mint az angol és franczia, mióta angol hozzájárulás által bukott meg a francziák bálványozott császárja, I. Napóleon. És íme, a nagy császár unokaöccse jónak látja az orosz ellen háborút viselni, ezen háború biztosítására pedig szükségesnek tartja az angol szövetséget. Szükséges , tehát meg kell lenni! — szóla magában — s alig kerül egy évbe, hogy a két egymástól idegenkedő nemzet nemcsak összebékül, nemcsak frigyes szövetségbe lép, hanem forró szeretetté, ha barátsággá alakul bennök az előbbi hideg idegenkedés s ugyanazon angol nép, melly néhány év előtt akárhányszor jóizüket kaczagot a színpadain mulatságos szerepekben előállított I. Napoleon felett, az ő unokaöccsét, III. Napoleont, pár hét előtt hallatlan lelkesedéssel fogadja büszke szigetének kikötőjében , örömittas rivalgással kiséri óriás fővárosának egyik szélétől a másikig, mellynek ablakait drága szőnyegekkel diszes lobogókkal ékesíti, ünnepélyeket, lakomákat rendez tiszteletére, virágokkal hinti be útját; szóval kimerithetlen a hódoló tisztelet pazarnál pazarabb jelenségeiben. Lajos Napoleon, franczia császár.