Vasárnapi Ujság – 1855
1855-08-12 / 32. szám - Szilágyi Erzsébet (kép) 249. oldal / Nevezetes személyek arczképei és életirásai - Rajzolatok a magyar nemzet mivelődésének történetéből. Kerékjártó Árpád 249. oldal / Tudományos rovat
A „Vasárnapi Ujság?" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. — Előfizetési dij julius — decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 l't pp. — Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Rajzolatok a magyar nemzeti mivelődés történetéből. (Folytatás.) Mielőtt megkisértenék nyomozni azon változásokat, mellyeket az ipar és kereskedés üzése s általában a gyarapodó vagyoni állapot az Árpádok korszakában nemzetünk értelme, erkölcsei és szokásai kifejlésében okozott , kívánatos külön szakaszban még három tényezőről emlékeznünk és méltányolnunk azon befolyást, mellyet a zsidóság, a törvényhozás és a bányászat gyakorlott nálunk gazdasági viszonyainkra. Szokásban volt eddigelé ugy festeni a zsidókat, mint kik a jelen időkszakban rabszolgakereskedés, uzsora, csalás és a közhivatalokkali visszaélés által elfojtólag hatottak a szorgalomra és kivált a földmivelésre ; ha azonban visszaemlékezünk azokra, miket fenebb a közgazdászat történetében a zsidóságról fővonásokban előadtunk , feltűnik azonnal, hogy a zsidóknak mindkét irányban, elősegítve és gátolva, nevezetes befolyásuk volt hazánkban az összes ipar állapotára : azért jónak találtuk, e néposztálynak állását és tevékenységét egy külön czikkben minden oldalról felvilágosítani , hogy az olvasó méltányos ítéletet hozhasson róla. Nevezetes, hogy a zsidók nálunk magyaroknál ez időszakon át emberségest) bánásmódban részesültek, mint Európa legmivettebb államaiban, u. i. Olasz- Franczia- Spanyol- Angol- és Németországban , sőt több kedvezésben részesíttettek mint a magyar köznép. Tegyünk összehasonlítást. A zsidók Magyarországon szabadon gyakorolhatták vallásukat, és e részben az ország még védelmezte is őket; ellenben az ősi hithez ragaszkodó magyarok e miatt rabszolgaságra taszíttattak, és a mahomed vallásu bolgárok (máskép izmaeliták) hitökkel ellenkező cselekedetekre szoríttattak pl. disznóhúst enni kényszerittettek. A zsidó nemcsak érvényesen tanúskodhatott a keresztény ellen adásvevési, kölcsön-és zálogügyekben, sőt ennek egyedüli tanúsága a zsidó ellenébe tulajdont és személyt illető ügyekben el sem fogadtatott; holott a pogány magyar általában, a rabszolga pedig ura elleni tanuságtétel-jogból ki volt zárva. A zsidó földbirtokot vehetett, csak annak keresztény rabszolgákkali miveltetésétől tiltatott el; a magyar rabszolgának nem lehetett földtulajdona , sőt inkább gyakran ő képezte a zsidó tulajdonát, kivel az kereskedést űzött. — A mivelt nyugoti népek, midőn a szent földre keresztháborúba indultak, a zsidókat válogatott kínzásokkal ezrenként öldösték le;II-ik Endrénk pedig mielőtt Jeruzsálembe utazott, a zsidókat kincstári hivatalokra alkalmazta. — Végre a zsidók nemcsak kincstári Szilágyi Erzsébet T. Mátyás király anyja. (Történeti életrajzát későbben közüljük.)