Vasárnapi Ujság – 1855
1855-02-04 / 5. szám - Cathcart tábornok (kép) 33. oldal / Nevezetes személyek arczképei és életirásai
A „Vasárnapi Ujság?" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg.— Előfizetési dij helyben : januar—juniusi folyamra azaz : hat hónapra 1 ft. 30 kr. Házhoz küldve 2 ft. pp. Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : januar—juniusi folyamra azaz : hat hónapra 2 ft. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bérmentve utasítandó. — Lauderer és Heckenast, kiadók, egyetem-utcza 4. sz. a. Cathcart tábornok. Cathcart György 1794-dik évi május 12-dikén született Angolország fővárosában Londonban, atyját gróf Cathcart- ot kinek György harmadikszülött fia volt, akkor időben mint jeles diplomatát ismerték. Az ifjú György a mint iskolai pályáját az edinburgi egyetemben befejezte, 1810-ben a hadseregbe lépett s esztendő alatt hadnagyságig vitte, másik év múlva pedig édes atyját követte Sz. Pétervárra, ahol az öreg Cathcart, mint az angol udvar felhatalmazottja, békét kötött Oroszországgal, udvara részéről. 1813-ban Sándor czár főhadiszállásához csatlakozott a fiatal hadnagy s mindenütt vele volt az 1813-ki és 14-iki hadjáratban. Részt ven a nagy ütközetekben, Lützen , Bautzen , Drezda, Kulm és Lipcse mellett, — később a Brienne, Bar, Arcis és Páris mellettiekben is. Mindenre figyelt, mindent jól feljegyzett s ezen idő nagy eseményeiről megirt nagybecsű jegyzeteit 1850. nyomatta ki. Könyve nagy figyelmet gerjesztett és méltán, mert a legjobb illynemű munkák között bátran elfoglalhat helyet. Az 1814-diki béke után Bécsbe ment édes atyjával, hol ez a congressusban részt vett. A mint Napoleon Elba szigetről visszatért , Wellington herczeg mellett se Cathcart géd lett, s ott volt a quatrebrasi és waterlói nagy ütközetekben. 1818-ban kapitány lett, 1826-ban elkisérte a herczeget az aacheni congressusba. Azon 12 év alatt mig Wellington mellett volt, folyvást a 7-ik huszárezredhez tartozott. 1828-ban egy gyalogezred parancsnoka let, s két évig szolgált ezredével Viskóczia, Bermuda és Jamaika, amerikai tartományokban. 1834-ben visszavonult a szolgálattól, de a katonaságról le nem mondott, hanem fél fizetéssel élt nyugalomban 1837-ig a midőn Canadában kitört a forradalom. Canadába két lovasezred élén küldetett Cathcart, s csakhamar az összes királyi sereg parancsnoka len a Lorenzo folyó déli részén. Miután a felkelés az Egyesült államokból érkezett rokonérzelmű (sympathisers) segédcsapatokat szétverte és Canadából kiűzte, 1844-ben visszatért Angolországba, ahol Wellington herczeg ajánlatára, királynétól nyugalmas állomást nyert, de nem sokáig maradhatott abban, mert 1852. kiütött a kaffer háború, mellynek elnyomására Cathcartot küldék. Rövid idő alatt teljesen végét szakasztotta a derék tábornok ezen boszantó hadakozásnak, s jeles eljárása elismeréseül Bath katonai renddel tisztelteték meg. A krimiai háborúban a 4-ik angol hadtest vezére volt, s minthogy az almai ütközetkor ezen osztály tartalékcsapat volt, csekély részt vehetett Cathcart az első krimiai dicsőségben ; a 25. októberi ütközetkor sem volt alkalma hozzá méltó kitüntetésre, de annál több rész jutott neki az inkermani nagy ütközetből november 5-én, mellynek ő volt legnagyobb áldozata, ahol katonai dicsősége tetőpontján hős halállal fejezte be mindig vitézül futott hadi pályáját. a tábornok.