Vasárnapi Ujság – 1855

1855-02-04 / 5. szám - Cathcart tábornok (kép) 33. oldal / Nevezetes személyek arczképei és életirásai

A „Vasárnapi Ujság?" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg.— Előfizetési dij helyben : januar—juniusi folyamra azaz : hat hónapra 1 f­t. 30 kr. Házhoz küldve 2 ft. pp. Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : januar—juniusi folyamra azaz : hat hónapra 2 ft. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bérmentve utasítandó. — La­uderer és Heckenast, kiadók, egyetem-utcza 4. sz. a. Cathcart tábornok. Cathcart György 1794-dik évi május 12-dikén szüle­tett Angolország fővárosában Londonban, atyját gróf Cath­cart- ot kinek György harmadikszülött fia volt, akkor időben mint jeles diplomatát ismerték. Az ifjú György a mint iskolai pályáját az edinburgi egye­temben befejezte, 1810-ben a hadseregbe lépett s esz­tendő alatt hadnagyságig vitte, m­ásik év múlva pe­dig édes atyját követte Sz. Pétervárra, a­hol az öreg Cathcart, mint az angol ud­var felhatalmazottja, békét kötött Oroszországgal, ud­vara részéről. 1813-ban Sándor czár fő­hadiszállásához csatlakozott a fiatal hadnagy s minden­ütt vele volt az 1813-ki és 14-iki hadjáratban. Részt ven a nagy ütközetekben, Lützen , Bautzen , Drezda, Kulm és Lipcse mellett, — később a Brienne, Bar, Ar­cis és Páris mellettiekben is. Mindenre figyelt, mindent jól feljegyzett s ezen idő nagy eseményeiről megirt nagybecsű jegyzeteit 1850. nyomatta ki. Könyve nagy figyelmet gerjesztett és mél­tán, mert a legjobb illynemű munkák között bátran elfog­lalhat helyet. Az 1814-diki béke után Bécsbe ment édes atyjával, hol ez a congressusban részt vett. A mint Napoleon Elba szigetről visszatért , Wel­lington herczeg mellett se­ Cathcart géd lett, s ott volt a quatre­brasi és waterlói nagy ütközetekben. 1818-ban kapitány lett, 1826-ban elkisérte a herczeget az aacheni congressusba. Azon 12 év alatt mig Wellington mellett volt, folyvást a 7-ik huszár­ezredhez tartozott. 1828-ban egy gyalogezred parancsnoka let, s két évig szolgált ezredével Viskóczia, Bermuda és Jamaika, amerikai tartományokban. 1834-ben visszavonult a szolgálattól, de a katonaságról le nem mondott, hanem fél fizetéssel élt nyugalomban 1837-ig a midőn Canadában kitört a forradalom. Canadába két lovasez­red élén küldetett Cathcart, s csakhamar az összes ki­rályi sereg parancsnoka len a Lorenzo folyó déli ré­szén. Miután a felkelé­s az Egyesült államokból érke­zett rokonérzelmű (sym­pathisers) segédcsapatokat szétverte és Canadából ki­űzte, 1844-ben visszatért Angolországba, a­hol Wel­­­lington herczeg ajánlatára, királynétól nyugalmas állomást nyert, de nem so­káig maradhatott abban, mert 1852. kiütött a kaf­fer háború, mellynek elnyo­mására Cathcartot küldék. Rövid idő alatt teljesen vé­gét szakasztotta a derék tá­bornok ezen boszantó ha­dakozásnak, s jeles eljárása elismeréseül Bath katonai renddel tisztelteték meg. A krimiai háborúban a 4-ik angol hadtest vezére volt, s minthogy az almai ütkö­zetkor ezen osztály tarta­lékcsapat volt, csekély részt vehetett Cathcart az első krimiai dicsőségben ; a 25. októberi ütközetkor sem volt alkalma hozzá méltó kitüntetésre, de annál több rész jutott neki az inker­mani nagy ütközetből no­vember 5-én, mellynek ő volt legnagyobb áldozata, a­hol katonai dicsősége tetőpontján hős halállal fejezte be mindig vitézül futott hadi pályáját. a tábornok.

Next