Vasárnapi Ujság – 1855

1855-03-04 / 9. szám - Lord Palmerston (kép) 65. oldal / Nevezetes személyek arczképei és életirásai

A ,,Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg.— Előfizetési dij márezius — juniusig azaz : 4 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai után 1 ft. 20 kr. pp. A „Politikai újdonságokkal" együtt márezius—juniusig azaz: 4 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai után csak 2 ft. pp. — Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó­ hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Lord Palmerston: Angliának nincs most népszerűbb fia, kire közelben s tá­volban több szem volna függesztve, mint azon státusférfiu, kinek arczképét mai számunk nyújtja olvasóinknak. A brit birodalom jelenlegi miniszterelnöke, kinek egész neve Henry John Temple, viscount Palmerston, 1784. okt. 20-dikán született a hires angol diplomata és politikai író Sir­­ William Temple családjából, ki 1698-ban halt meg. Ennek méltó ivadéka lord Palmerston, kinek életéből néhány főbb pontot akarunk megérin­teni. Régóta beszél róla a világ, s a­mit róla és hi­vatalos pályájáról írtak, hol mellette, hol ellene, abból egész kis könyv­tárt lehetne állítani.Mert Palmerston nem uj em­ber a közpályán. Tudo­mányos tanulmányait Edinburg és Cambridge egyetemein végezvén, már 21 éves korában (1805.) választották meg az alsóházba képviselő­nek, hol hamar magára vonta a figyelmet, ugy hogy nemsokára állam­szolgálatba alkalmazták a szép tehetségű fiatal státusférfiut s több egy­másra következett mi­nisztériumban államtit­kár volt a hadügyi osz­tályban. Eleinte a tory­párthoz tartozott , de 1828-ban a reformerek­hez szított, míg utóbb egészen a whigpárthoz tért által. Voltak politi­kai ellenei között, kik azóta első táborának ezen odahagyását is sze­mére lobbantották , s e miatt elvtelenséggel vá­dolák. párt. Illő tehát tudnunk, mi az a wh­ig- s mi az a tory­ Valamint minálunk is voltak úgynevezett fontolva haladók és szabadelmüek , szintúgy van Angliában is századok óta két hatalmas politikai párt, mellyek mindegyike a maga módja szerint akarná kormányozni és boldogítani az országot, s e miatt örökké egymás ellen küzd, s egyik a másik kezéből, mihelyt rést lát, tüstént kiragadja a hatalmat. E két párt ne­ve tory és whig. (Vannak még más pártok is, de ezekről itt most nem szólhatunk). A whigek­hez tartozik Anglia ne­mességének szabadelmü része, melly minden javí­tást és politikai uj rend­szabályt pártol, ha az az angol alkotmány régi jel­lemével megfér. A tory­párt szigorúan ragaszko­dik a régi eszmékhez és intézményekhez, s leg­jobban szeretné, ha min­den ugy maradna mint volt régen , s a közdol­gokban minél kevesebb változás történnék. Ki mellyik párthoz tartoz­zék , az rendesen el van határozva kinek kinek már bölcsejében, mert az angol főrangú családok­ban a politikai pártszi­nezet hagyományos, firól fira száll, s ritka kivétel­lel hiven megőrzik min­denkor. Palmerston tehát 1828. a torypárttól a whigek­hez , vagyis szabadel­müekhez tért által. Mi­dőn 1830ban a kormányt kezekben tartó toryk

Next