Vasárnapi Ujság – 1856
1856-05-25 / 21. szám - Nemzeti dal. Lisznyai 179. oldal / Költemények - Nap- és holdfogyatkozás. Dr. Hegedűs 179. oldal / Tudományos
! Ezen szándékát minden látogatójának nyilvánítván , egy nála mulatott barátja, hüleg alkalmazott sírverset készített számára, mellyet leírva a kápolna közepében álló Istenanya táblája mögé helyhezett, most is ott létezik illy aláírással : „Turi Samutól." A sírversem így hangzik : E hegy, a mellyen jársz, ezredévekiglen Daczolt az idővel kopár s terméketlen, Míglen Boros József Isten példájára Életet teremtett kopár oldalára. A kövek kebléből lombozó fák nőttek, Körül árnyas utat zöld borágak szőttek, S mint nyájas tanúi teremtő kezének A sziklák ormain lágy rózsák termének. Jaj, de a természet irigy lón fiára, Ki az ember gyarló vonalán túl jára, És mint Prométheuszt müve közepette, Száz éves korában e szirtbe temette. Adja Isten, hogy illy ritka szorgalmú munkás ember élete valóban száz évre terjedjen!!! Február 3-án 1856. Arady: Nemzeti dal. Magyarország mennyország! Életem édene : Legyen áldott földed Mindenik porszeme! Fejedelmi ősföld! Szent föld ! Illik rája Az áldásnak buza-Virágkoronája. — Szívem ezt kiáltja : Hazám, édes hazám, Magyarok hazája! Magyarország ősország : Népanyaszentegyház, Hol vérségünk ezer Esztendeje tanyáz. Hír, dicsőség fészke, Óriás palotája; A világon leghősb Vitézek tanyája. — Szívem ezt kiáltja : Hazám, ős hazám, a Bátorság hazája! Hoj nincs illyen hü ország : Hazáért, királyért, Folyó tengermódra Ontott, vesztett már vért. Sőt egy jó barátért, Kit szóval, tettel véd, Kész az igaz magyar Áldozni életét. — Szívem ezt kiáltja : Hazám a legeslegáiibb szivek hazája! Het nincs illyen jó ország Az egész világon : D D Vendégszeretet nő Itt minden fűszálon. Barátság nyílik itt A kapufélfán is. Otthonos tanyát lelsz ott kinn a pusztán is. — Szívem ezt kiáltja : Hazám a legeslegjobb szivek hazája! Hej nincs illyen szép ország : Koszorús bérez, róna; Kalászos sík, mintha Aranytenger folyna. Itt született világ — Szép Tündér Ilona, A gyönyörűségnek Királykisasszonya. — Szívem ezt kiáltja : Hazám a legeslegszebb lyányok hazája! Nincs illy szerelmes ország : A legények s lányok Egyé ölelkező Megtestesült lányok. Egész nap álmodnak Édes tündérálmot; S így találnak ők egy Csókban menyországot. — Szivem ezt kiáltja : Imádott hazám, a Szerelem hazája! Hej nincs illyen víg ország , Nincs sehol illy jó bor, — Kedvrózsát, szivárványt, Terem itt a mámor. Kedvrózsát az arczon, Szivárványt a szemben, Mely éjjel is ragyog, Lobogó örömben. — Szívem ezt kiáltja : Hazám a jó kedv, a Barátság hazája! Hej nincs illy dalos ország , Ösidőtül óta, Mint a vadrózsa úgy Terem a sok nóta, Tudjisten ki költi, Minő tündérmadár, Ollyan mint a mese, Hogy szájról szájra jár. — Szivem ezt kiáltja : Az én édes hazám A dalok hazája! Hej nincs illy tánczos ország Táncz közben úgy forog, Ugy lejt a tánczos pár A hogy szive dobog, Majd csendesen, ringón, Mint a szellő szokott; Majd meg lerugdosná A sok szép csillagot, — Szivem ezt kiáltja : Három a táncz hazám A csárdás hazája! Nincs illy költői ország : Maga kárán tanul, Mintha a csalódást Imádná bálványuk Nyílt paradicsomnak Hívja kis házhelyét, — Saját Istent képzel, Magyarok Istenét. — Szivem ezt kiáltja : Hazám a legmagasb Ábrándok hazája! Hej nincs illy mesés ország Óperenczián túl : Abból is jósol a Nép, ,hogy szalad a nyúl . . Képzetében szintúgy Hemzseg a sok tündér. Fű, fa, babonát rejt, Beszél az ontott vér. — Szivem ezt kiáltja : Hazám a tündérek, Szellemek hazája! Hej nincs illy hivő ország : Három az Istene, Temérdek a szentje, Szent a természete, A kebele Egyház, A szive meg oltár, Ahol a Megváltó Koszorús képe áll. — Szivem ezt kiáltja : Hazám a hit, remény, Szeretet hazája! Lisznyai Kálmán: Nap- és holdfogyatkozás. Sehmetzer nyomán Dr. HEGEDŰS. I. Köztudomásu dolog, miszerint földünk a nap és holdunk a föld körül kering és e keringés közben folyton változtatják egymáshozi helyzetüket. E helyzetváltoztatás két nevezetes égi tüneménynek okozója, mellyek egyike látszólag a napot, valósággal pedig a földet, a másik pedig magát a holdat illeti. E két tünemény a hold-és napfogyatkozás, amivel minden év naptárában találkozunk. Valamint földünkön minden világított test a világítással ellenkező oldalán árnyékot vet, úgy a hold s maga a föld is mint a naptól világított sötét testek, árnyékot vetnek, mellyet azonban csak akkor veszünk észre, ha és mikor ez árnyék valamelly más világított testre vetődik, ellenben, ha a szabadba, az üres térbe esik, árnyékot észrevennünk lehetlen. Már mi az árnyék nagyságát és alakját illeti, ez az árnyékot vető testnek alakjától a világító s világított test nagyságától és egymáshozi viszonyától függ; ha például valamelly test gömb alakú, világos hogy árnyéka szinte gömbölyű, még pedig ha a világított testnél kisebb, ezukorsüveg alakjában, csúcsosodó lesz, ha ellenben a világitottnál nagyobb, akkor az általa vetett árnyék mindég jobban kitágul s végre a végtelenbe szétfolyik. Ha az illy árnyék egy harmadik világitott testre vetődik, árnyéka gömbölyű leend, még pedig a setét kör körül szegélyként fél setét karikát fogunk láthatni, mellyet ezért félárnynak (Halbschatten) nevezünk. Napunk körül, földünkön s vándortársán a holdon kivül egyéb égitestek, csillagok is keringenek, mellyeket soha nem nyugvó mozgásuk miatt bolygóknak, plánétáknak, nevezünk. Illy bolygó csillag földünk, a hajnali csillag, Mars, Jupiter, Saturnus stb. ezek némellyike, mint p. o. földünk Jupiter és Saturnus körül ismét más apróbb égitestek keringenek, s ez égitestek másodrendű bolygóknak vagy egy szóval holdaknak neveztetnek. Az elsőrendű bolygók mindannyian árnyékot vetnek ugyan, de sokkal távolabbra vannak egymástól, semhogy árnyékaik egymást érhetnék, ellenben holdjaik hozzájuk sokkal közelebb lévén, nem ritkán megesik, hogy vagy a hold árnyéka főbolygójára, vagy ennek árnyéka világitott holdjára esik s így vagy maga elsötétül vagy holdját árnyékával sötétbe, homályba boritja. A tudós csillagászok, kik egész éltüket a csillagok mozgását szabályzó törvények tanulására szentelik, kiszámították, miszerint földünk, ha tojásdad pályájának azon részén van, melly a naptól legtávolabb esik, 188,640 mérföldnyi, — ellenben, ha annak a naphoz legközelebb lévő pontján van, 182,408 mérföld hosszú árnyat vet; minthogy pedig a hold tőlünk csak 55,000 mérföldnyire van, természetes, hogy nem ritkán megeshetik, miszerint a hold pályáján a föld árnyékába kerülvén, elsötétedhetik. Ellenben szinte történhetik, hogy a holdnak 49,376 — 51,083 mérföldnyi hosszaságu árnyéka földünk világitott felszinére vetődik, s azt némelly részein elsötétezi. Első esetben holdfogyatkozásnak, másodikban napfogyatkozásnak van helye. Nap-, vagy holdfogyatkozásnak tehát csak akkor van helye, ha a világító nap, s a világitott test, akár földünk akár a hold közé egy harmadik setét test kerül, mellyen a nap sugárai át nem hathatván a másik árnyékba, homályba borul; ha p. o. a nap és a föld közé a hold kerül, akkor napfogyatkozás van, a setét hold t.i. eltakarja a nap tányérát; ha pedig a nap és a hold közé a föld kerül, akkor árnyéka a hold fényes felére vetődvén, elhomályosodik s holdfogyatkozás van. A hold árnyékát földünkre csak akkor vetheti, ha a naptól nem világitott setét fele van felénk forditva, vagyis ujholkor, ellenben földünk árnyékát a holdon csak akkor láthatjuk, ha a hold világított felével néz reánk vagyis teliholdkor. Ebből következik, hogy napfogyatkozás ujholdkor, holdfogyatkozás holdtöltekor törté-