Vasárnapi Ujság – 1856
1856-07-27 / 30. szám - Házi orvos. Dr. Tersánszky 262. oldal / Gazdászati és orvosi.
bűz nélkül. Az pedig még itt a furcsa dolog, hogy gáz,— mellyet fejtő konyha Pesten most is létez, — már árultatik kicsiny adagokban és drága pénzért szerte hordatik a városba. E sorok írója nemrég lévén a fővárosban, csudálkozva nézett egy siheder ficzkó után, ki hátán egy korom fekete bőrtömlőt czipelt, akkorát, mint egy hidas, és csak amúgy könnyen mozgott vele. De elmosolyodott, midőn vezető pesti unokaöccse megmagyarázta, hogy az illy tömlőkben gáz hordatik szét a városba. „Uram s én Istenem (fohászkodám) hát Pesten nemcsak a Dunavíz széthordásából, hanem még a levegőből is pénzt árulnak. Hogyne lehetne aztán ott meggazdagulni!" E. I. P. Szív. A szív nem egyéb, mint viasz darab, Melly felolvad a nap hevétől, Es igy bármilly alakba öntheted, De a hidegben megkeményül. Szerelem. A szerelem nyíló virág, Mérget szí a pók belőle, Mig a kis méh megrakodva Mézzel repül vissza tőle. Élet. Mi az élet? . . . egy szappanbuborék, Mellyben szivárvány színek játszanak. Összeroskad, ha szellő fut rája, S a tüneményből egy csepp viz marad. Vida József: Halál. Mi a halál? . .. egy vén kaszás ember. Kit a pokol napszámba fogadott, Bérért kaszál, azért nem válogat: Vág egyiránt virágot és gyomot. Költészet. A költészet tündérsziget, Tündérlány benn a képzelet; Széles tenger veszi körül, Rajt mindenki át nem repül. Gazdákat érdeklő rovat. Háziorvos. A juhmételynek azon óvó gyógyszere ügyében, mellyről a „Vasárnapi újság" 13. számában értekeztem, több rendbeli magán levelezések folytán arra vagyok felkérve, hogy a csillagfürtnek juhmétely-ellenes óvó gyógyereje, s ennek használata ügyében terjedelmesebb, több felvilágosítással szolgáló értekezletet tegyek, mert el vannak határozva magyar gazdáink ennek mielőbbi megkísérlésére. Ennek folytán a hozzám intézett többféle kérdésekre következőleg van szerencsém nyilatkozni, mégpedig W. Kette legújabb tapasztalásai folytán e czímü munkájának tartalmai szerint : „Die Lupine als Feldfrucht nach den neuesten Erfahrungen. Berlin bei Wiegandt." Legújabb gazdászati tapasztalatok szerint a csillagfürt (Lupinus) egyike azon növényeknek, melly az okszerű földmivelés rendéből tetemes vesztesség nélkül ki nem maradhat, s nem sok idő múlva mint nélkülözhetlen, leghasznosabb termény fog szerepelni a váltógazdaságban, mellyet a jelenkor eltörülhetlen vastag betűkkel fog a gazdák jegyzőkönyvébe iktatni az utókor számára is, mellynek olvasása alkalmával minden jóravaló gazdának fedetlen fővel kell térdet s fejet hajtani, feltalálójára s megismertetőjére ezer és millió áldást halmozni. Legújabban azt állítják sok német és porosz tekintélyes gazdák, hogy a csillagfürt nemcsak minden ganajozatlan, hanem még a legsoványabb s legroszabb homokföldben is megterem. Vettetik mint előző takarmány főleg rozs előtt, még pedig egy terjedelmes holdra, mint alább következni fog, a czélhoz képest különböző mennyiségben, mellynek minden mérczéje 90,96 font nehézséget tesz. A csillagfürtnek e következő fajai vannak : fehér cs., Lupinus albus; tarka cs., Lup. varius; kék cs., Lup. hirsutus; szőrös cs., Lup. pilosus; szűklevelű cs., Lup. angustifolius; sárga cs., Lup. luteus. Mindezen fajok közt a gazdának figyelmét egyedül a sárga, kék és fehér érdemli, mert a csillagfürtöknek csak e három faja bír a következő jelentőséggel : hatalmas trágyája a homokos földnek; hatalmas zöld és száraz takarmánya a juhnak; a lónak és szarvasmarhának legbiztosb óvó gyógyszerül szolgál babja a juhmételynek, szarvasmarháknál pedig a belférgeknek. Minthogy e három fajnak nem ugyanazon sajátsága van, szükségesnek látom ezeket külön némileg megemlíteni. A sárga csillagfürt, Lupinus luteus, a három közt első helyen áll, mivel a csillagfürtnek öszves kellékeivel egyedül ez bir. Ez a homok és kopár, egyszóval minden termőerő nélküli kopaszföldön is gazdag terményt igér és ád, mellyen olly buján nő, hogy termékenységénél fogva a földszint alig lehet látni. E növény német- és poroszhonban először csak mint alapító termesztetett főleg a futóhomoknak megállapítására. Később zöld takarmánynak termesztetett, s most már mint nagyjelentőségű termesztmény viseli a főszerepet a váltógazdasági rendszerben, mellynek üdvös eredményei ezekben öszpontosulnak : 1) A csillagfürt nem követel trágyázott földet, illyenben hasznavehetlenné fajul el. Mélyen porba nyitott földet szeret, minélfogva megkívánja, hogy ha mindjárt a leglazább homokföldbe vettetik is, hogy ez kétszer szántassék fel jó mélyen. 2) Hogy babját lehessen venni, már mártius hó végén vagy legfeljebb április elején el kell vetni, és egyedül azért mivel első kifejlődésére feltétlen megkívánja a mérsékelt nedvességet. Zöld trágyául János napja körül lehet elvetni. 3) Széles területű holdba takarmányul 10,12 mérő vetendő, magszerezhetésre elegendő 5,8 mérő. 4) Mint előveteménye a rozsnak, ha zöldtrágya gyanánt használtatik, teljes virágzásában szántassék alá lehengerezés után. 5) Takarmányul talap vagy kengyel nélküli kaszával kaszálandó (mit einer Sense ohne Gestell oder Bügel) második levele elvirágzásakor, mellyután szétterítendő s igy hagyandó őrületlen 8—14 napig. 8 —14 nap múlva 3 láb magosságu petrenczékbe rakandó, melly helyzetben ismét 8 — 14 nap hagyandó, ezután behordatik és mint takarmány jó szellős száraz helyre teendő. Mint takarmányt igen nehéz jó karban fentartani, mennyiben nagy készsége van rothadásba átmenni. 6) Kiterjedtebb termése cséplőgépet igényel, mivel e nélkül, kézzel a cséptetése igen sok költségbe kerül. 7) Termékenysége mindenkor a földnek és az időjáratnak minőségétől függ. Agyagos homokföldben meleg, nyári napok hozzá járultával, egy hold 50 mázsa száraz takarmányt is ád, midőn száraz földben hüves időjárattal 10 mázsánál többet nem ád. Három évi rozstermés után 5 —12 mercze, hat évi rozstermés után csak 4—8 mercze babot terem. 8) E csillagfürtnek szénája sok táperőt rejt magában, s mivel egy kissé kemény-rágatú, legczélszerűbb szalmával, réti szénával felváltva etetni. Előkelő takarmánya a juhoknak és bárányoknak, kivévén az ellési időszakot. Bebizonyult e takarmánynak gyapjuszaporitó s finomitó ereje is. 9) Babját legjobb abrakul etetni szarvasmarhákkal, lovakkal. Minden párra egy hétre 1 —1/2 mérő számitatik, más takarmánynyal vegyest. A juhok ennek tarlóján minden szemet felesznek, melly a bennük létező mételyeket kiirtja, s megszünteti az erre való hajlamot, igy a mételyeknek ujj képzését. Mint juhmétely elleni óvó gyógyszerből, olly vidékeken, mellyeken a juhok posványos legelőn kénytelenek legelni, és savanyu takarmánnyal tartatnak, az egész év alatt 100 darabbal egy hét alatt 8 mérőt kell feletetni daráltán. E gyógyerővel sem szalmája, sem pelyvája, de még hüvelye sem bir. 10) Darálva kell etetni, hogy hizlaló erejét kétszeresen tanusitsa mind a jármas, mind pedig a hizlalandó szarvasmarhákkal. Minden egyes tehén felemészthet hetenként egy mérőt, anélkül, hogy a tejnek legkevesebb keserűséget adjon. Pelyváját moslékkal keverve a tehén szeretve nagy haszonnal eszi meg, valamint a birka hüvelyét. 11) Szalmája szarvasmarhák alá hatalmas alomszert szolgál, s trágyát is jobbat képez minden egyéb szalmanemeknél,mennyiben igen sok fojtó légnemet rejt gyurmájában. 12) Igen üdvös előterménye a rozsnak homokföldön, mennyiben sajátsága a homokföldet rozstermésre kényszeriteni és kellő termőerővel megáldani, annak folytán, mivel gyurmájában temérdek fojtólég létez, s mivel mély gyökeret vet, melly szerint mélységbeli sarjadzása alkalmával sok táprészt terjeszt el körületében. Tapasztalások bizonyitják, hogy e növény után a rozs igen gazdagon fizet, még azon esetben is ha lekaszáltatik, még gazdagabban akkor, hogy ha ez teljes virágzásakor alászántatik. Az ugar ehez hasonló terményt nem képes előidézni. Úgy tanácsolják, hogy az elvetett mag alászántassék, növénye pedig vagy arattassék vagy kaszáltassék. 13) Igy lehet pedig a vetésforgatást tenni : csillagfürt, rozs stb. — Ha pedig a csillagfürt-rozsvetés után ismét rozs veztetnek, akkor a földet feltétlen meg kell ganajozni istállótrágyával. II. A kék csillagfürt, Lupinus hirsutus: rostosabb, fásabb sajátságú a sárgánál, ez oknál fogva emennél gazdászati tekintetben kevesbet ér. Leginkább kavicsos vidékeken termeszthető, hol a sárga csillagfürt ki szokott úszni. Illy helyzetben gazdag terménnyel ajándékozza meg a gazdát. Babja leginkább hasznavehető szarvasmarháknak és lovaknak. Juhokra nem gyakorol annyi gyógyerőt mint a sárga, mégis eltagadni ebbeli hatását nem engediki. A fehér csillagfürt legkevésbet ér és nem is használtatik egyébnek, mint alapveteménynek és zöldtrágyának. E szerint azon tévedést, melyet tévesztőm után tettem, ezennel, azon határozott nyilatkozattal veszem vissza s javítom ki, hogy a juhmételynek legbiztosb óvógyógyszere a sárga csillagfürtnek babja, mellynél kevesbet ér a kéknek és legkevesbet a fehérnek babja. A kit e soraim ki nem elégítenek, azt a fenti munkának olvasására utasitom. — Kelt N.-Kanizsán, május 8-án 1856. Tersánczky József, orvossebész és szemész, szülészmester és állatorvos* TÁRHÁZ. Irodalom és művészet. ..— Megjelent a Falusi Gazda II. füzete következő tartalommal : Az alföldi földmivelés, Jeszenszki László; A csalóközi posványos laposságbeli trágya neméről, Pázmány Zsigmond gazda; A legjobb szántóeke és annak