Vasárnapi Ujság – 1856
1856-11-02 / 44. szám - Kender stb. fonás stb.; 15 aranynyal dijazott pályamű. Kubinyi Lajostól (3 kép) 382. oldal / Gazdászati és orvosi.
ÖÖZ Ezen gépek alkalmatlanok, nagy port vernek és szigorú vigyázatot igényelnek, nehogy igen tömötten, vagy igen gyéren menjen át rajtuk a gyaratandó anyag, mert első esetben nem nyeri vissza minden rugékonyságát, második esetben az aránytalan nagy ütések által elgyengíttetik. II. A gyaratás: Ezen műtétek után jő gyaratóba az anyag. A gyarató egy henger, melly finomabb vagy vastagabb szegekkel sűrűbben, vagy ritkábban el van látva s mellyen a gyaratandó anyag keresztül vonatik. Ez fából, pléhből, vagy gypszből van, melly körül rézlemezek, mikbe egyenlő távolságú s magasságú aczéltűk ültetnék, csavartatnak. Ezen henger felső felére több apró hengerek alkalmaztatnak. A gyapothoz 2—3—4 a gyapjúhoz legalább 5 pár alkalmaztatik, hol 9, 10, 11, tétetvén össze sapka gyanánt födi el a henger felső részét. Ezeknek fogaik a henger fogaival keresztbe, vagyis egymás közibe vágnak. Eme kalap végére ismét egy henger, melly fogakkal szinte elláttatott alkalmaztatik szinte lehetőn közel, de mégis úgy, hogy a fogak egymásba ne akadjanak. A gyaratandó anyag először is egy henger által ellapittatik, hogy illy széles szövet alakban menjen a téplelő készületre, mellynek fordulása által az első kis hengerhez vitetik. Ettől a második fogas hengerke veszi el épen vele érintkezőleg s ellenkező irányban forogván. Ettől a nagy fogas henger mellynek iránya s fogainak hajlása ezzel ellenkező. Ezen mindinkább össze-vissza fogasolás által agyaratott anyag mindinkább szétszálaztatik, mindinkább finomabb lesz, s igy mindinkább finomabbaknak sűrűbbeknek kell lenniek az aczél fogaknak mellyek között átvitetik. A nagy fogas hengertől végtére egy másod nagyságú henger veszi át a gyaratott anyagot, s mert ez még gyorsabban s ellenkező irányban szinte ellenkező görbületü fogakkal működik, tisztán átveszi s átadja a fésűnek a gyaratott anyagot. Ezen fésűnek fogai fürészfog szerüek s függőlegesen járnak fel s alá egy huzó rud s egy fogantyú által. Ezen fésű elvévén a gyaratott anyagot, egy tölcséren vezettetik keresztül, hol három pár vashengerke mindinkább sebesedő forgása által nemcsak szalaggá alakíttatik, de mindinkább megvéknyul. Átalában : Ezen gép működésénél két feladat van. A hengerek kellő g gyorsasággali forgatása s a fésűnek fel s alá mozgatása. Ezen műveletek a nagy fogas hengertől erednek, melly egy a henger tengelyére alkalmazott szijj által hozatik mozgásba. A henger tengelyére két csiga van alkalmazva, egyik szilárdul melly által mozgásba hozatnak a hengerek, a másik szabadon, mellyre a szijjat átvezetvén, a gép működését, bár mikor is megállíthatjuk. A nagy fogas henger forgásának rendes gyorsasága 1 percz alatt 90— 100 fordulat. Természetesen ehhez kell alkalmazkodnia a téplelő készlet forgásainak, mert ha gyorsabb, tultemetik, ha lassabb, a gép üresen jár. A kisebb hengereknek szinte illy ügyelettel kell a fogas hengerhez alkalmazkodniok, hogy az el bírja venni mindazt, mit nyújtanak, de viszont üresen se járjon. Egy illyen gyártó gép 12 óránkint könnyedén feldolgozik 80 font gyapjút, vagy gyapotot, s alig fogyaszt 13 lóerőt (150 fontnak perczenkint 3 lábnyira lett emelését számitván 1 lóerőnek). Egy nő elég, hogy felügyeljen, s a gép működését igazgassa. Vesztesség a gyaratott anyagnál legfölebb 5/100. Többnyire kétszer eresztetik gyaratóba a gyapot és háromszor a gyapjú. III. A len, kender és hosszú szálú gyapjú előkészítése. A len és kender, mint tudjuk, ama 1%-től 6 lábnyi magas növénynek rostszálairól vetetik, melly honi gazdászatunknak is jelentékeny terménye, de mellynek becsét a hollandok inkább ismerik mint mi. A len szálai finomabbak és rövidebbek, a legjobban kidolgozott kender legfölebb csak durva lenként szerepelhet. A len- és kenderszálak összeragadvak egy természetes ragacs által, melly átalánosan minden növény rostjait beiszapolja. A rostszálakat ezen sajátszerű anyagtól a len és kendernél áztatás által szoktuk elválasztani. A pocsolyába tett len és kender ragacsa a lég és víz hozzájárulása által rothadásba jő, a szálak felrepedeznek s kellő száradás után a pozdorját,különböző eszközökkel szokjuk összezúzni, hogy kihulljon a szálak közül. Az áztatás eleme hosszadalmas, tökéletlen, s azon mérges kipárolgás miatt, mellyet illy rothasztó pocsolyák árasztanak, az egészségnek átalában ártalmas. Kénsavany s mész által felolvasztható eme gyantaszerü ragacs és Rouchon után sokan gyakorolják e műtéteit, de a czélnak nem felel meg, mert minden vigyázat mellett is elgyengíti a növény szálait. M. Biet a mult évben következőleg fejte meg a feladatot: 1. „Gyors eljárás : 2 nap a lenne, 3—4 nap a kenderre nézve." 2. „Az anyag egyszerű, a munka könnyed, nem egészségtelen, sőt nem is épen utálatos." 3. „Nélkülözése minden etető szernek, savanynak, gőz, és gépkefének" stb. 4. „Rendkivüli finomsága a szálaknak, kitűnő fehérséggel, hajlékonysággal, s minden számú gép fonálra alkalmatosság minden görcs nélkül." És pedig mindez következő módon : „Egy fa vagy pléh edényt tiszta vizzel megtöltünk egy zárt szobában, mellynek állandó hőmérséke 25 Celsius." „100 font vizhez 1 lat vizellet vegyittetik." „E vegyiek erősen fölkevertetvén a len függőlegesen és pedig lazán (nem tömötten) eresztetik az edénybe. Az edény bezáratik." „A forrás gyorsan beáll. Figyelnünk kell, midőn a savanyszagu forrás végződik s a rothadás mocsár szaggal kezd jelenkezni; ekkor a len kivétetik; ez rendesen 3-ad nap áll be. . . Ugyanezen móddal tisztithatjuk meg ragacsos részleteitől a kendert is, csakhogy ez négy napot igényel." A len- és kender-tilolás és gerebenelésre többféle gépeket kisértettek már meg, de mindeddig legátalánosb és legczélszerübb a nálunk is közönségesen használatban lévő tiló és gereben, melly közvetlenül a kezek által működtetik. Emlitők, mikint a szövet-anyagnak, mielőtt fonállá alakíttatnék, egy vastagabb fonál vagy pántlika alakot kell adnunk. Ez egy nyújtó gép által történik. Fő alkatrészei a páros hengerek mellyek közvetlenül tengelyüknél fogva tétetnek mozgásba. Ezen páros hengerek alsóbbjai sima aczélból, felsőbbjei bőrrel, vagy posztóval bevont fából készítvék. Ezek csak az alsóbbakkali érintkezéstől hozatnak mozgásba, mellyet függelékek által segítünk elő. Ezen páros hengerek forgása mindig gyorsabb, mi által a közéjök vont gyapjú vagy gyapot általok mindinkább elvékonyittatik. A len és kender pedig egy előre alkalmazott fésűn eresztezik keresztül, hogy azok mindinkább egyenközüek levén, mindinkább egyenlő vastagságot nyerjenek. lása. Ezen páros hengerek forgásával arányos a bevont anyag elvékony.A szövet anyag ezen hengerek közt átvitetvén egy csövön megy keresztül, mellynek végén egypár henger eszközli összenyomatását, hogy az alá alkalmazott edénybe hulljon. Nagyobb gyárakban azon üres hengerek, mellyekből az anyag kivonatik összefüggésbe vannak téve a gyarató gépekkel miszerint azokról nem kell külön hengerekbe szedegetni, mi által sok idő s sok anyag menne kárba, hanem egyenesen a vonó gépbe megy. Mint a vas, minél többször kinyujtatik, s darabonkint összerakatvár ismét kinyujtatik, hogy erősb legyen, ugy a szövet-anyagok is, minél többször átvonatnak a leirt gépen, annál egyenlőbbek s erősbbek lesznek, mert szálaik annál inkább elrendeződnek. Természetesen ismét és ismét össze kell ereszteni 5—10—15 szalagot is, hogy végképen el ne vékonyuljanak, hogy néha ezrekre, sőt egy két milliónyira is fölmehet ezen összeeresztés. Midőn a szövetanyag szálai már annyira elvéknyultak, hogy természetes összefügésök megszűnik, gyengéden megsodortatnak, s úgy eresztetnek ismét összetéve a nyújtó gépbe. Ezen sodrógép tökéletlenebbül épen az, mi a fonógép, s azért legyen elég csupán ezt tárgyalnunk. A Mull Jenny féle fonógép még eddig az, melly mindazon műtétet meg adja az orsónak f. p, s általa a fonalnak, mit egy ügyes emberi kéz megadni képes és pedig ezen kivül benne a hengerkék előnyei azok segélyei is feltalálhatók. Egy öntött vasállványra B. B. B. alkalmaztatván 2. 3. 4. vagy több orsó tartalmuk szinte az előbb leirt elvek szerint 2—3 hengerkék közt lapittatik s nyujtatik meg. Az orsó pedig azon sajátszerű taliga 01 készleten rézsurt alkalmaztatván az F. alatti dob által olly gyors forgásba hozatik, mikint 3—4000 fordulatot tesz perczenkint s igy hatalmas sodoriatást ád a fonalnak. Ámde mint kezeink által az orsónak mindig távolabb-távolabb kell nyújtatnia, hogy a fonál némüleg huzassék és a sodrintásnak kellő anyag nyujtassék, ugy ezen orsó is a szekér által, mellyre alkalmazva van 6. 9. metrenyi távolságra szalad el, szaladása által s vele arányosan forgatván az emlitett doboz sorsát. Természetes, egy-egy fonalszálhoz illy nagy készület csak akkor czélszerü,ha 2—3 400 illy kocsi párhuzamba tétetvén egyetlen mozderő által huzatik el az emlitett vas állványoktól, s egyetlen mozderő által taszittatik vissza hozzájuk. Ezért a fonógyárakban több száz alkalmaztatik együvé! Hogy pedig az orsó, mintha saját kezeink közt volna, midőn egy-egy futást megtett, önmagára csavarintsa a megsodrott anyagot két hosszú rud által, p. i. mindenik gép összeköttetésben áll s midőn a taligák végpontot értek, egy-egy karvas által a fonal lenyomatik, s igy a taliga visszamentekor az orsó viszás forgása által reátekerődzik. Természetesen azon pillanatban, midőn a kocsi távolodni s az orsó csavarólag forogni megszűnt, a hengerkék működésének is meg kell egy ravasz által állittatniok, s csak az uj futamaikor ismét működésbe hozatniok. (Folytatása hivatktzik.) J