Vasárnapi Ujság – 1856

1856-11-09 / 45. szám - Kakas Márton levelei: XXXI. 398. oldal

OfO nemben 15, és több ezernyi gyülekezetben. Szent e gyülekezet; mert sz. czélból, vallásos érzelmek vezetik Mária szobrához az itt meg­jelenüket; és mert hite, s oltárai megmentésére az egykoron fegy­veresen egybegyü­lekezetteknek évenként előforduló jubileuma ez. Midőn egy helyen annyi ezer ember össze seregei, mint Csik-Somlyón, képzelhetni , minő nyughatatlanság, és kényelem felál­dozással vagyon egybekötve, a két, három napig tartó bucsu-já­rásra összejötteket nagyobb részint egy faluban Somlyón — mert Taplóczán a „Salvator" hegytéli távolság miatt kevesen szállásol­nak — elhelyeztetni. Azt gondolhatná a körülményekkel, és a szé­kely vendég­szeretettel ismeretlen ember, hogy a pünkösdkori nyughatatlanság miatt a somlyóiak legalább­is zúgolódók, béké­telenek, panas­szal kitörők , nem. Velük született őszinte szívesség­gel, valódi székely vendégszeretettel fogadják mindig a megjelenő­ket. Házaik, csűreik, esős időben minden zugaik annyira telvék vendégekkel, hogy a nagy sokaság miatt alig ismerhetni meg a há­ziakat, és mind ennyi nyughatatlanság, zsibongás közepett ők nyu­godtak, szívesek, jó­indulatuak maradnak osztakozva, és együtt viselve vendégeikkel a napok terheit, örömest részeltetve, és adva ha mi kényelemmel nekik szolgálhatnak. Annál meglepőbb a csik-somlyói köz­ áhitatosság szemlélete, mivel itt nem csak bensőkép vannak egyesülve a sz. gondolatok, és érzelmek, hanem külsőség is igen csekély, alig feltűnő különb­séggel egyformaság ömlik el a nagy sokaság öltözködése, s maga­viseletén. Nem különzi őket annyi tarka-barka változatosság, mint a magyar hazának más vidékü vegyes lakóit. A régi ezopfos haj­viselet esik, gyergyó, kászon, sepsi, kézdi, orbai székekben a kato­naság fölállításával Mária Therézia alatt mintegy erőszakkal szün­tettetett volt meg, és most a többi székekben is elavult, kiment divatból annyira, hogy csak némelly udvarhelyszéki atyafiaknál látható még, s itt is csak az öregeknél az ősi viselet maradványa, de fiaik nyíratják hajaikat. — Ezen egyforma­ viselet azonnal felis­merhetővé teszi a székelyt mindenütt. Annyira ismerősek, annyira bizalmasok egymás irányában, hogy bárhol találkozzék egybe szé­kely székel­lyel; bár soha nem látták egymást, bár különböző szé­kek lakói, mint rokonok, testvérek, kik együtt nevekedtek, olly bizalmas társalgásba, beszélgetésbe, kérdezősködésbe elegyednek minden visszatartózkodás nélkül, s valamint a legszivesebb köszön­tés közt találkoztak egybe, ép ugy a legbarátságosabb jókivánatok­kal válnak meg egymástól. fF.i...... ur^mik.) Mazdákat érdeklő rovat. TÁR Megítélem Billay János urnak a 40-dik számú „Vasárnapi ujság"ban nyilvánított — sikerrel gyógyító szerének ajánlását azon nyilatkozata folytán, miszerint — világosan sikerült orvosi szerének nagy hatását a barom­ orvos uraknak megítélésére bizza. 1. Az egész értekezésben hiányzik a betegségnek sajátszerű neve, elle­nére annak, hogy e nélkül okszerű gyógytervet fel nem állithatni. Az értekezésben egyedül olly lázas kórjelek említetnek meg, mellyek több egymással ellentétben álló nyavalyáknak is sajátságai, s ugyan annyi­féle gyógymódokat is igényelnek. Így például : az elősorolt kórjelenségek előjöhetnek mint egyszerű, gyullasztó, ideges, lázas mozgalmak, kísérője lett tüdő, gyomor, bélgyulladásnak; megelőző jelenségei lehetnek a hurut, csor­vás, csúzos lázaknak is mint ollyan nyavalyáknak, mellyek az egyforma gyógymódot tetemes veszteglés nélkül el nem tűrhetik. 2. A betegség ellen felhasznált szereknek összeillesztése épen nem gyógy­tan­ elvileg történt, és nem azért, mivel a salitromsav, a keserű­só, kemény­maggal, langyos tejjel, és kántoros szes­szel még ez ideig vegytanilag sohasem fért össze a­nélkül, hogy az életre károsan ne hatott volna. A salitromsav egyike a legirtózatosabban izgató savaknak, midőn keserűsónak enyhén has­hajtó, olvasztó ereje van, a kántoros szesz szinte igen izgató. A savaknak tejjeli vegyitése túrót, és savót képez. Hogy ezek daczára a bizonytalan be­tegség micsoda uton s módon mehetett mégis egészségbe, igen furcsán ma­ O­O­C­O­O ' O gy­alázható. Én ugy vélekszem, hogy a 2 éves üszőnek szerencsés felgyógyulását inkább tulajdonithatni jótékony természeti­, mint az igénybe vett orvosszerek gyógyerejének, melly szerint a szegény ifjoncz üszőnek nem csak betegsége, hanem roszul adott orvos-szerei ellenséges hatásaival is roppant erővel kel­lett viaskodnia, hogy életben maradhatott, mellyből méltán következtethetni, hogy a szóban levő állatocskából maholnap nagyobb ökör váland, mint minő volt eddig és méltán, mert csakugyan nem kis dolgot vitt véghez maga vé­delmére, midőn betegségében tejjel kevert keménymagot, salétromsavat, ke­serűsót, kántoros szeszt izzadott ki nagy cseppekben ama 3 nehéz pokrócz alatt, mellyet a szerző felhoz. Daczára mindezeknek, hogy az üsző meggyógyult, az alkalmazott sze­reket •—sikerrel gyógyító szereknek ajánlani annyit tesz, mint csalhatlan jelét adni az avatatlanságnak, a tapasztalatlanságnak. Száz meg száz olly eset me­rül fel az életben, hogy a természet törekvésének (legyen szabad mondanom) sokkal több esze van, mint sok orvosnak, melly szerint nem egy könnyen hirdethetni a sikerrel gyógyító szereket másoknak üdvére. Ahhoz, hogy e vagy ama szer felett ajánló szókat emelni lehessen a 13-m­as próbát ugyan csak ki kell ám állania, különben igen könnyen tévútra vezethetni minden avatatlant és könnyen hivőt. 3. Az értekezésből azt is következtethetni, hogy a szerzőnek semmi ál­latorvosi könyve sincs, mert ha ezzel bírna, nem sorolná a salitromot és a keserűsót egyszer a sók (sales) másszor pedig a savakhoz (acida); ugyszinte nem nevezné a keserűsót németül Glailbersalz-nak, sőt még a keménymagot is nevén nevezte volna meg, mellynek olly roppant sok neme van. Igy csak az járhat, ki nem tanult mesterségbe keveredik. S hogy jövőre az efféle tévedésektől ment legyen ön mint szerző, s hogy az olvasót is igaz utra téritsem igy világosítom fel a homályt : A salitromsó a sókhoz tartozván,latinul: sal­nitri; magyarul: salitromsó. Hatása enyhén székeltető, olvasztó, csillapító. A salitromsav­­ t savakhoz tartozván latinul: acidum nitricum, mellynek iszonyú izgató, gyújtó és lázitó ereje van. A keserű­só szinte a sókhoz­­ tartozván gyógy ereje a salitroméval meg­ H­ÁZ. egyező és németől Bittersalz, latinul : sal­amarus, midőn a Glaubersalz ma­gyarul : csudasó, latinul : sal mirabilis glauberi. A keménymagoknak roppant sokfélesége lévén hatásuk sem egyenlő, mert más erőt fejtenek ki például : az olajos magok, mást a csipősek, élesek és mást a bódító mérgesek. Más hatása van e szerint a len-, kendermagnak, más a torma, mustár, pani­ka magnak, és más a beléndek, maszlagos nadragu­lyának, és még másabb­­ a fiö7rté«magnak. Mindezek folytán a szerző részéről nem marad egyéb hátra, mint érte­kezését újra szervezni, és elhatározó szókat használni írásában, hogy e szerint önmagával tisztába jővén, a tévútra vezetetteket is igaz útra vezesse. Őszinte soraimért ugy hiszem, hogy Billay úr neheztelni nem fog, és nem azért, minthogy azok mind méltányosak, s bárha ez ügy elvünket nem egyeztethető is, mégis egy czélrai törekvésünket az ellenségnek is meg kell ismerni. Nagy-Kanizsán, october h­ó 10-kén 1856. — Tersánszky, egyszers­mint állatorvos. Kakas Márton a színházban. XXVI. Levél. Ármány és szerelem. Nem szólok én most sem az ármányról,sem a szerelemről, hanem egyes­egyedül arról, hogy Ferdinánd szerepét ezúttal a „kis Lendvay" adta. A kis szó alatt nem kell képzelni valami csodagyereket, hanem azt kell tudni, hogy a jó közönség így szokta, nevezni kedvencz művészeinek utódait a színpadon „kis Lendvay", „kis Szerdahelyi" pedig azok már ugyan megnőttek. Meg­nőttek pedig nem csak kezekben és lábakban, hanem művészetben is.Remény­lem­, hogy ezt senki sem fogja Kakas Mártontól hízelkedésnek venni. Gorom­báskodom én velük eleget, a­hol szükség van rá. És ők ollyan jó fiúk, hogy szeretnek tanulni, hasznukra fordítják a kritikát. Mind­kettő saját szakmát tudott magának törni, a­mi haladásukat biztosítja, s megóvja őket a vidéki színészek átkától, a­kiknél az a szokás, hogy a közönség kedvencze minden szerepet eljátszik, a­mi hosszú és hatásos. A mai est egy kis családi ünnep volt a közönségre nézve. Most próbáltuk meg: az ifjú utód hogy áll meg azon a polczon, melly apjának legfényesebb diadalhelye volt. A tapsok .... ne­­ beszéljünk a tapsokról , azt Strimpfli Japonia k. a. is kap eleget egy lábfel­­­emelésért, hanem az a familiaris elégültség a nézők arczán, a­hogy bólingat­tak egymás felé fejeikkel, a­hogy mutatták meglepetésüket, a­hogy moso­lyogtak reá, ez volt a hatás mérlege, mit az ifjú epigon játéka előidézett.­­ ott is közönség elég, csak a casinó erkélyrésze sóhajtozott a nagy üresség miatt, a­hol ritkán kong az ember drámai előadások alatt, az is úgy fél ott magában. Ajánljuk az illetőknek, hogy Guzm­an Johannából az Ármány és szerelem után is át lehetne venni az év négy szakasza czímű balletet, akkor majd eljönnének. Kár is külön helyet tartani a casinónak maga számára, mert így mindig feltűnővé lesz az üresség, s az emberek azt mondhatják : „ismét látjuk azokat az urakat, a kik nincsenek itt." Pedig megérdemelte volna azon érdek, melly ez ifjú szinészünk olly pályakisérletéhez volt kötve, melly el­dönté, hogy lesz-e hát, a ki nálunk a szerelmes szakmát kellően be fogja töl­teni!'' hogy mások is eljöttek volna szavazni. A kérdés kedvezőre dőlt el. Lendvay pedig már most tegye el szépen a tükör mellé ezt a „Vasár­napi ujság"ot a mellyben ő neki egy goromba vén criticus, a kinek semmi sem szokott tetszeni, azt mondta, hogy „no no" s vegye ezt buzdításul és iparkodjék még előbbre haladni. Kakas Márton, Irodalom. Megjelent „A Tarka élet Il-ik kötete.11 Irta Jókai Mór (szerző sajátja) Tartal­ma : A vén huszár kapitány. Visszaemlékezések. Petőfi és a cendor. Petőfi, mint keresztapa, A veszélyes ügyesség. Török poézis. Az örök harcz.

Next