Vasárnapi Ujság – 1856
1856-11-23 / 47. szám - Gyulai vár (2 kép) 412. oldal / Hazai tájleirások
nak a festő hengeren egymásba végleteiken, olly tökélyre vitték már gépeink, millyenre szabad kézzel vinni nem lehet. Ezen szinnyomó-gép által nyervén meg a szövetek azon divatszerüséget, mellyet népeink olly drágán fizetnek, illő, hogy a legjobban sikerült végeket válogassuk e czélra, sőt, hogy művészetünk azon mindenféle pelyhek, csombókok stb. által, mellyek a szövés után még rajta maradtak hátrálva ne légyen, szükséges, mint mindenik vásárra bocsátott szövetnél Courrier kefélő s nyiró eszközeivel azoknak minden csomósabb szálait föltépnünk s egyenlőre nyírnunk, sőt hol ezen előidézett szőr alkalmatlan, azt pörkölés és lángolás által, melly bizonyos hév fokig melegített rézhengerein átcsuztatásból vagy gáz-láng feletti átreppentésből áll, szinnyomatt műtétünkre alkalmasbakká tennünk. Ezen szinnyomó-gép hengeréhez sokkal sűrűbb testanyagot kell készítenünk, mint az előbbeni czikkben elősorolvák. És pedig figyelemmel kell lennünk a hőmérsékre, mellyet a süritő anyag igényel, a szinanyag befogadó képességére; a süritő anyag színére; s azon változatra, melly összetételük által származik, mellyet csak hosszas s figyelmes gyakorlat által vihetünk tökélyre. Átalában I. litre szin-süritéshez 150 — 170 gram. keményitőt vagy finom lisztet, 500—800 gram. pörkölt keményitőt, 280—350 gr.senegali gummit, 25—35 tragant gummit (baktövés mézgát), 70. gr. arabiai gummit kell számitanunk. Némelly esetben czélszerü a pipa agyag, kocsonya, s nádezukor ülepet. I. Lekötő szerek általi szinnyomatok. Mint föntebb emlitők, mindig figyelemmel kell lennünk a szövetek és festékek közti rokonságvagy rokontalanságra. Midőn tehát a festékeket czélszerüen kiválogatva sűrítettük meg az említett anyagokkal, azok a szövet szálaival bensőleg egyesülnek; ezek pedig, mert összefüggésök csupán külső tapadás, kellő hőségü szappan, és savanyos fördők által elvétetnek, melly műtétekt szinemelésnek nevezzük. De nem csupán a süritek szennyezik el a szöveteknek adandó szineket. A timany és vas-éleg, vizenyek, mellyek által a repülékenyebb szineket lekötöttük, s némelly más szennyes szerek is tapadtak a szövetekhez műtétünk alatt. Nincs könnyebb, mint a jól kifehérített szövetre külön szineket tennünk. Legfölebb csak arra kell figyelnünk, hogy ollyanokat ne tegyünk össze, mellyek egymást megsemmisítik. — Már alaposabb ismeretét igénylik a festékek egymáson előhozandó hatályának azon virágok, mellyeket egy valamelly színnel bevont szöveten, ezen szint megsemmisítvén, vagy elváltoztatván, hozunk elő. Azon szövetekre, mellyeket valamelly fölvett alapszinnel bevontunk, pl. a török-veres, csak későbbi etetés által lehet mintarajzokat kihoznunk, hanem előlegesen is tehetünk rájok bizonyos tapaszokat, (rezerve), mellyek alatt az alap fehér szin megmaradván, miután a kellő testékkel bevontuk, ezen mázból kimossuk, s ekkor adjuk meg a még hiányzó vonalokat. Midőn timannyal, vagy vasacscsal, vagy ezen két lekötő szerrel együtt vontunk be valamelly szövetet, s az úgy nevezett bolhaszint akarjuk előállitani, akár czitromsavanynyal, akár sóska savanynyal, vagy mindezeket összekevervén, kellő szinváltozatot idézhetünk az alapon elő. Átalában, midőn a szövetnek mindazon festéket megadtuk, mellyből kivánatunk szerint kiválaszthatja s lekötheti a mintához kellőket, még sok mindenféle földőn kell átmenniök, hogy ezeknek a kellő árnyéklatot megadjuk, s a fölösleg színanyagokat tőlük elvegyük. Bármelly szűznek is találhatván ellenkezőjét, melly azt megsemmisitse, s a szövetnek eredeti fehér szinét mintaalakokban kitüntesse, jogszerű változatokat állithatunk elő a már befestett szöveteken is, például fekete szöveten fehér virágokat. 18 litre timany, 6—8 litre vasacs fénylé 1. kil. lekötő szerbe áztatjuk a szövetet azután megszárittatik s czitrom-savanynyal nyomatnak reá a kellő minták. A paprika- (török) veres szöveten pedig sárga, kék és fehér minta alakokat idézhetünk elő ha a borkősavhoz ónsavat, (vagy berlini kéket) vegyitünk. Ezek lerontják az alapszint és maguk ülnek helyébe. MM. Gaulthier, de Claubry és Persoz 182t-ban az u. n. ,,Garancine" festéket találták fel, mellyet a buzérból (garance) készítenek kénsavanyos vizben a vizgőz hozzájárultával. Ehhez legkevésb pepecselés kell, mert szine egy korpafördő által is kellő ellevenségű. A festény (chrom) bár nem szerves anyag, az eddigiekhez hasonos modorban kezeltetik. Ugyanis : a festény sárga és narancs szineit ónsavany által kötjük le s gyenge égvényes fürdő által emeljük a kellő szinre II. Lekötő szerek nélküli szinnyomatok. Némelly szinek, mint tudjuk, könnyen tapadnak a szövetekhez, de könnyen is elhagyják, hacsak le nem köttetnek. A velők bánás tehát az előbbiektől csak annyiban különböző a mennyiben azoknál előbb a kötő szert, s aztán adtuk a szint, itt pedig forditva működünk. Az indigó, mint föntebb említettük, ha lugsóval, hamuzsirral, mészszel stb., melly mohón igényli az elenyt vegyittetik, elveszti kék szinét. Ezen szinetlen anyaggal festvén be a szövetet, ha a szabad légre kiteszszük, szinét állandólag s teljesen visszanyerendő. Az indigóval egészen bevont alapú szöveten sóska savanynyal mintavirágokat hozhatunk elő. A sárga és kék szinek vegyítése által zöld szin áll elő, a szövet előbb egészen kékre festetvén egy lekötő fürdőbe eresztetik. Azután megszárittatván olvasztó nyomatot adunk. Midőn az olvasztó szer hatását megtette, forró fürdőbe krétát adunk, ezután kimossuk s annak rende szerint gubacssavba fürösztvén, előáll a kivánt zöldszin. Ha indigó onsóval, vagy valamelly timanyos etető szerrel jő össze s gubacssavba mártatik, sötét zöldszint adand. III. A szinnyomatoknak gőz általi .. . lekötése. ban Persoz egyik munkájaazon meggyőződést nyilvánítá, miszerint „nem volna lehetlen némelly színes mázakat készíteni, mellyeket feloldván eczetsavany, sóskasavany, vagy gubacssavban, előbb a szövetre alkalmaztatnának s aztán gőz által köttetnének le." — És alig nyilvánitá e szavakat, már megjelent a találmány. A szövetet, mellyet igy akarunk kezelni, ónolvadékba mártjuk, hogy annak szálai annál inkább szomjazzák a festő színeket. Ekkor színnyomatokat teszünk reá, cochenille, berzseny santal, sárga eperfa, sárga cser, perzsa szömölcs, cachon ákác, s. t. effélékből. A szövetanyagokhoz képest égvényes vagy zinolvadékot adunk lekötőszerül kellő sürítő anyagokkal. Szokás szerint tesszük meg a színnyomatokat, ekkor következik a gőz általi lekötés. Felakasztjuk végszámra szobákban vagy nagyobb edényekben a szöveteket, vagy előbb csak gőzfürdőbe mártogatjuk, vagy azokhoz készített hengereken forgatva a gőz hatályának folyvást kiteszszük, vagy egy lyukacsos hengerre csavargathatjuk, mellyből a gőz átjárja, a gőz magas hévmérséke elősegíti az összeköttetést, elhárítja annak akadályát, nedvessége által kiűzvén az eczetsavanyos és vizenyős halvány részeket. Teljes erejében adhatjuk ez által a franczia kék szint az indigós carmin által. Egyik előnye ezen modornak, hogy a szineket tisztán tehetjük egymás mellé, mindenféle szövetekre mindenféle festékekből. VI. Czikk: Előmutattuk az iparüzlet előnyeit, szükséges voltát szellemi és anyagi jobblétünkre. Hatalmasan kiáltoz napi szükségletünk a len-és kender s gyapjugyártás iparáért. Előmutattuk, milly kevés értékű anyagból milly nagy értéket lehet alakitanunk. Előmutattuk a kezelési módot, mellynek alapján iparüzletünket véletlenül fejthetjük, s tehetségünket arányosan kamatoztathatjuk. Előmutattuk, milly eszközök, milly kevés értékű anyagok kellenek arra, hogy divatszerűvé alakíttassanak a hitvány pamutbogyók gyenge fonalszálai is. Itt tehát az ideje, hogy megkíméljük ama műveit hatalmas népeket ezen bár önszemünk előtt nagy becsű műtételektől, mellyeknek világszerte hatályukat köszönhetik, de eddigi nézeteink szerint lealázó szennyes életmódtól, melly nem mindenkinek „illik". Itt az ideje hogy napi fogyasztásainkat már ugy sem győzvén nyájaink érzetése, fejezése, nyiretése, s földeink fölösleg termése úrias jövedelmeiből Gyulai