Vasárnapi Ujság – 1856
1856-12-21 / 51. szám - Pusztai jelenet (kép) 445. oldal / Érdekességek
447 az Miklós melletti Kengyel nevű pusztán tanyaiskolát épittetett, s 400 pengő forint fizetéssel tanitót is tart benne. Nem gyönyörű bizonyítványai e mind ezek a népnevelés haladásának? Hogy a falusi gyermekek nyáron nem látogatják az iskolát, annak okát abban látja a „Tanodai lapok" mert a szülők mezei munkára menvén, a nagyobb gyermekek kisebb testvéreik felett őrködni kénytelenitetnek. Hogy ezen bajon segitve legyen, rögtönzött kisdedovókat ajánl.E tárgyról bővebben értekeztem a naptárok hasábjain; ez esgme szép képben van feltüntetve a „Boldogháza" czímű népies regényben. Azért örömmel fogunk kezet a tanodai lapokkal. — Báró Sina Simon ur ő méltósága nagylelkűségének ujabb tanújelét adá az által, hogy a kisdedóvó intézeteket M. o. terjesztő egyesületnek ötszász pengő forintot adományozott. Addig is, mig az egyleti választmány kifejezendő hálaköszönetét, alulirt kötelességének ismeri ezen nemeskeblű jótékony cselekvényt köztudomásra juttatni. Kelt Pesten, dec. 12-én. — Ney Ferencz, k. o. képezdei igazgató. — A pesti ágost. hitvallású magyar-német gyülekezet iskolai választmánya nevében, addig is mig ezt az egész gyülekezet a maga utján tehetné, a leghálásabb örömmel nyilvánítja be. Sina Simon urnák azon nagylelkű tettét melly által külvárosi elemi iskolánkat 1000 pengő forinttal megajándékozni méltóztatott. Az Urnák legjobb áldása kisérje a bőkezű jótevőt minden utasban! Pesten, dec. 16. — Hunfalvy Pál, iskolai felügyelő.Magyar Akademia. — Az Akadémia a magyar történelmi emlékek gyűjteménye sajtó alá adatását elrendelte. E gyűjtemény három osztályban fogja a nevezetesb, főleg kiadatlan kútfőket tartalmazni, és pedig : az I. osztályban történetírókat, a II. ,, okmánytárakat, a III. „ országgyűlési irományokat és naplókat. Egyelőre három évfolyam kiadatása van megalapítva, mellyek egyenként négy kötetből fognak állani, s mindenikők egyre másra 25 évre terjedni. Ezen első, három folyamú s öszvesen tizenkét kötetű cyclus részére egyelőre kitüzettek: Brutus János Mihály, Szamosközi István,és Szerémi György; továbbá Árpádkori okmányok két kötetben, mik Fejér György Codex diplomaticusában vagy nem, vagy csonkán és hibásan jelentek meg, végre a XVI. XVII. századbeli országgyűlési naplók és irományok. Mindenik, száz évre, terjedő, évfolyam előleges ára tiz forintban van megállapítva; s az akadémia pénztári hivatala (Pest, urak utczája, 2 sz. Trattner Károlyi ház, 1. emelet) az első évfolyamra elfogadja az előfizetést, a miért a kötetek az előfizetőknek, Pesten szállásukra, vidéken utolsó postájokra bérmentesen megküldetnek. Az előfizetők nevei kinyomatnak. — Az első négy kötet 1857 év folytában jelenik meg. — Költ Pesten, az academia ülésében nov. 24. 1856. Toldy Ferencz, titoknok. Vidéki hírek. Debreczen, dec. 12. Nyakunkra nőtt az idő, vele a színház ügye; ugy állunk, hogy ha most is gondolkodunk, s nem teszünk — Isten tudja meddig kellene a magtárba járnunk. — Csaknem átalános s leverő hiedelemmé vált, hogy a város jelen körülményei miatt szinház építéséhez nem is kezdhet, s a kibocsátandott részvényeket ugy a mint igértetett, nem garantirozhatja; azért is föllépett néhány ügypártoló, s megkisérlett megmérkőzni az eszmével : lehetne e egy ideiglenes, de mindenesetre czélnak, kényelemnek megfelelő szinházat alkotni, míg Debreczennek módjában lenne állandót építtetni. A részvét az ideigleneshez is szépen mutatkozván, az illetők kérése folytán a városi községtanács díj nélkül átengedett egy a város kellő közepén levő üres tért (most hagymatér). A próba aláírás szerint jelentkezett mintegy 250 részvény 100 pftjával, s így az illetők számvetése szerint az ideiglenes szinház felállításához még 5, későbbi egybevetés szerint 15 ezer pftnyi jelentkezés szükségeltetnék. A napokban, amint hallatszik, a szinházügybeni tovább teendők végett egy kis összejövetel történjén, elhatároztatott, hogy a cs.k. helytartósághoz egy szinház építésére alakulandó társulat előleges teendőire nézve adandó engedélyért folyamodás intéztessék. — Ez engedély megadása után a nyilatkozó részvéttel feltételeztetik, ha váljon ideiglenes, vagy állandó szinház építtessék. — Sokan azt hiszik, hogy ha most ideiglenes nem épül, 50 év múlva sem lesz színháza Debreczennek, — mások azt állítják, hogy ha nem saját telkén ideiglenest épitni akaró társulathoz is illy szép részvét mutatkozik, meg lesz tízszerezve saját telkén állandót építő társulat iránt; — én is e meggyőződésben vagyok, s támogatásul egy példát hozok föl : egy derék, iparkodó ifjú kereskedő az ideigleneshez 3 részvénnyel ígérkezett járulni, de az állandóhoz 5000 pftot ajánlott, s e szép példát sokan utánozandják; — mert, mig a nagy részben fából épülendő ideiglenes szinház évenkinti igazítása tetemes öszvegbe szokott kerülni s a szerencsétlenségnek inkább ki van téve, a telek mellyen az épülne nem a társulat sajátja levén, jövendője is bizonytalan, s e miatt mindenki annyival nyilatkozik járulni, mit ha elveszitne is, nem nagyon érezné meg : — addig az állandóhoz, jövője is állandóbb alapon állván, kiki tetemesb öszveggel járulna, s ha a város jelen körülményeit tekintve, ez időben maga erejétől szinház építésbe nem bocsátkozhatik, ugy hogy a részvényeket biztosítsa : reményleni kell, hogy a társulathoz 22,000 pft. színházi tőkéjével, saját telkével, téglájával, erdeiből kiállitható épületi fáival részvényesként csatlakozand, annyi részvénnyel fogván birni, mennyit hozzájárulásai tenni fognak, természetesen a részvényeket a társulat biztosítani tartozván. — Igy, s csak is igy lehet reményünk, hogy e nagy magyar városnak, kikürtölt ereje, lakosai száma, mivelődésre s igyekezete , méltóságának megfelelő állandó szikháza lehető legrövidebb idő alatt létesüljön. — Ybl pesti építész egy ideiglenes s egy állandó színház terv készítésére csaknem egy időben fölkérdett. Mozgassuk e dolgot uraim, én most is azt hiszem, hogy a részvét a városban s vidéken is elegendő lesz, de ha kell, távolabb vidék is hozzájáruland; de ne gondolkodjunk sokáig fölötte, mert az idő nagyon is nyakunkra nőtt. Kadarcsyllathalom. December 14-kén 1856. Megérkezett a tél. Beköszöntése kiméletlen sebet vágott vidéki társas-életünkön, egy kedves virágot ragadván el tőlünk. E kedves virág Bezerédy Mária, kit e hó másodikán vittek örök nyughelyére — a Rába Sz.-Mihályi családi sírkertbe. Kardosrétre rokoni látogatásra menvén, útközben meghitté magát, mellynek következtében ugyanott jobb létre szenderült élte 19-ik évében. Szendergő porait béke lebegte körűl! B. Tamásiban T. ev. lelkész ur a legközelebbi Vasárnapon szép példáját adá apostoli buzgóságának. Velős, kemény szavakkal kelt ki ugyanis a gyülekezetében már-már elharapózó mértékletlenség és dorbézolások ellen, s mindenekelőtt a vallásosságot szivükre kötvén hiveinek, szónoklata végeztével a szószékről hatható szavakkal ajánlá azoknak egy községi könyvtár felállítását, mint a melly egyik legbiztosabb óvszer leendene, kivált a téli unalmas esteken, az erkölcsiséget annyira veszélyeztető korcsmázások ellen. Egy olvasótag fizet évenként 30 pkrt., s dicséretére legyen mondva a föllebbi község jobbjainak, a tagok máris szépen gyülekeznek.Ez, ugy hiszem, érdekes hír annyival is inkább, minthogy e tájon ez leend az első községi könyvtár. Vajha a lelkészek, kiknek leginkább kezében van a nép sorsa, követnék e lelkes példát mindenütt, így nem lenne a népnevelés csak pium desiderium! Híre van, hogy egy angol olly vetőgépet készít, melly az elvetett magra azonnal esőt is fog előteremteni. Mégis csak nagy mesterek azok az angliusok!! De mi sem vagyunk hátrább. Környékünkön egy nagyreményű fiatal ember agarászógép feltalálásán működik! Csutora-, fakilincs- és agarászógép ! Olvastunk a „Vasárnapi Ujság"ban egy medvevadászatot. Én meg kegyes engedelmével egy rókavadászatot irok le, mellyet a mult napokban tartottunk a nagy- és kis-d . i nádasok között. A vadászat nagyon élénk volt. Eredmény a következő : Megettünk egy pár font paprikás szalonnát, megittunk rá néhány csutora bort, láttunk számos rókát, lőttünk számtalan bakot és egy tuszlit! Vadászat végeztével ízletes estebédhez ültünk, mellyben a t. szerkesztő urat is megemlegettük! f ö O És most ide azzal a Feketetengerrel, hadd mártom abba tollamat, mert csak illy nagyszerű kalamáris illik a most következő és utoljára hagyott újdonsághoz! E hó 11-én Győrben voltam és természetesen színházban is, és íme alig fértem bele, annyira megtelt nézőkkel. „Becsületszót" adták, és igen jelesen, azután még Markules úr mutogatta erőmüvészi szegletességeit! Eltalálná-e t. szerkesztő ur, mért telt meg a győri szinház? *) Kolompos. Nagy-Kőrös. Az önzéstelen keresztyéni szeretetnek egy követésre méltó szép példáját adá a helybeli tanitóképezdei szegény ugyan; de nemes irányú ifjúság, melly egy szorgalmas és becsületes tagjának, ki munkája után élelmezési és más szükségletei mellett téli csizmával már nem birta magát ellátni, azonban a hideg tél beköszöntött, szintén szegény társai, a halottak fölötti énekléseikért kapott, öt-öt garassából tett össze számára egy téli csizmára valót. — E nemes tény, mert az a valódi áldozat és önmegtagadás, mikor valaki nem fölöslegéből, vagy nem a gyönyörűségre, hanem szükségei fedezésére szánt kevés filléreiből is képes elszakítani,nálánál szegényebb társa segélyezésére, e nemes tény eléggé jellemzi a tanitóképezdei derék ifjúságot! A tanítói pályára illy vallásos ifjak méltók, ilyektől várhat az állam az egyház és emberiség minden jót. — Ugyanezen tanitóképezdei ifjúság már a mult évben alapított egy népnevelési ifjúsági könyvtárt, részben saját ereje, részben mások által segittetve; illy jobbkeblűek voltak : Faragó Ferencz földész, ki Garay öszves műveivel ajándékozd meg az intézetet. Szilágyi Sándor tanár, Varga István tanitó és Futó Sándor földész, ki leánya menyegzőjének emlékére e könyvtárnak két és az árva gyermekek segélyezésére öt jutalomkönyvet küldött be. — Áldja meg az ég a jóltévőt, s gyermekeit. Gazdag és tehetős szülők! Smilly erények követésében gyakoroljátok gyermekeiteket; saját példátokkal tanítsátok őket a közjót szeretni, mert a példa némán is tanít. Varga István, leánytanitó, Tisza-Alpárról. Ismét csongrádi vásár és ismét rablás gyujtogatással párosulva riasztja fel a vidék békés polgárait; ha feláll az ember Árpád és bástyái föld romjai hátára, a tiszai rét és a bájos szikrai erdő sűrűje kényelmes hatást tesz az ember szivében; e szikrai regényes táj most a nép nyelvén zsiványok barlangjakint ismeretes, honnan száguldozva e hó 8-ik napján d. u. 3 óra tájban négy fölfegyverkezett lovas rabló, fokosokkal ellátva, kifordított subákban,keszkenőkkel félig befedett arczal a sz. lőrinczi pusztai határon, Alpár szomszédságában, a nagy-kőrösi ut szorosánál, kisebb nagyobb pénzösszeggel bíró utazókat pénzüktől megfosztva, siralmasan útnak bocsátottak, nevezetesen magára a nagy-kőrösi cs. k. szolgabírói hivatal egyik t. tagjára s úti társára rohammal indultak, de a midőn észrevették azt, hogy az utazók kocsijában két duplás szundikál, mintegy 40 lépésnyire a kocsitól hirtelen visszafordultak, és czikázva a homokbuczkák közt tovább állottak, hol ismét két utas kirablása után. Iv.János tanyáján lovaikat megitatták, s a bonn lévőktől az öreg K.után tudakozódtak, mondván: neki fegyverengedélye van, segített volna bennünket egy pár töltéssel, a házbéliek válaszolák, hogy atyjok a töltést magával viszi, valamint most is a csongrádi vásárra elvitte, ezzel nyergeiket felszokták s a fekete csárdai utra átnyargaltak, a többi közt kecskeméti földmivelő Györfi István kocsiját vették űzőbe, a ki is a méltóságos váczi püspökség volt fekete csárdai majorjának udvarába vonult, hol egyik rablót a kocsi oldal mellől kivont egy ágy vasvillájával nyakon szúrta, s az istálóba húzódott. — Mire a rablók öt vagy hat lövés után, három helyen az istállónak tüzet vetettek, és leégették,— égés közben Györfi a lakóház padlására ugrott s ugy menté meg életét. — Miről az alpári elöljáróság mintegy 5 óra előtt *) Kétségtelenül a szinművészetért. Szerk.