Vasárnapi Ujság – 1856
1856-09-28 / 39. szám - Répaczukor készités. Szarka J. (4 kép) 339. oldal / Gazdászati és orvosi.
A répa-czukor készítésének módja. Mielőtt a czukor készitése módját tárgyalnám, olvasóim figyelmét a czukorrépa reszelő gépezetre kivánom kiterjeszteni. I.A reszelő nevezetesebb részei: A reszelő henger födele, mellyet a hengerről le lehet venni. Ennek azért szükséges kép mozoghatónak kell lennie, mivel a henger minden reszelés után a fogak közé ragadt répától jól ki-és megtisztítandó , így kímélhetvén meg csak a fogakat a rozsdától. B) Maga a reszelő henger. Ez áll egy alaphengerből, melly mint a hosszu metszés mutatja, keresztfákra van alkotva. Ezen alaphenger körlapján léteznek a fürészfogu reszelő vasak, mellyek keményfából készült egyforma szélességű fácskák közé szoritvák a henger szélein levő két vasabroncs —alaprajzon 0' 0" — által. C) Azon nyílás, mellyen a répát a reszelőhengerhez nyomkodhatni. D) Azon fiók, mellybe hull a reszelt répa. Ez puha fából van készülve, belől pedig bádoggal fedett ; egy párkányon fiók módjára kihúzható és betaszítható. A reszeléshez öt ember szükséges. Három a reszelőt hajtja, egy, a főfordítónál, kettő pedig a segéd mozdonyrudaknál fogva; negyedik a répát adogatja és a reszelt répát fiókból kiszedegeti; az ötödik neki a kezébe adogatott répát a C nyíláson a reszelő hengerhez nyomkodja. Vigyázni kell e következőkre : 1. Mikor a reszelés munkába vétetni szándékoltatik, meg kell várni, míg a kerekek jól forgásba lőnek. 2. A répát nem kell szünet nélkül a reszelő hengerhez nyomni, hanem hozzá-hozzá érinteni s meg vissza-vissza húzni. 3. A kisebb darabokat nem kézzel, hanem nagyobb darab vagy ujonan kézbe vett egész répával kell a hengerhez nyomni, mivel a legvigyázóbb ember is könnyen ujjait vesztheti. II. A Prés. AJ a hátulsó mozgatlan oldal; a csavarok — 1, 2, — ebbe vannak megerősitve. BJ Az első mozgó oldal, melly a csavarokon — 1,2, — tartózkodik s a préseléskor a hátulsó felé közeledik. C) A rács vasvesszői, mellyek az első B oldal aljához vannak szegezve, hátsó végül pedig, a hátsó A oldal alján vasból készült lyukakon előre és hátra mehet. A szófanyák úgy vannak az első oldallal öszvekötve, hogy azt a kisráfoláskor magokkal húzzák. A préseléshez előkészületül ezek kívántatnak : 1. Egy középen kifúrt párkányos asztal. 2. Több apró fűz sövények, mellyeknek hossza akkora legyen, hogy a srófok közt könnyen elférjenek, szélességük pedig az oldalnál mintegy két ujjnyival kisebb legyen. 3. A sövényekkel egyenlő szélességű, de valamivel hosszabb zacskók, mellyek közönséges erős házivászonból készülhetnek. 4. Egy háromszögű kétfelől nyéllel ellátott faprisma. 5. Egy fertályos vagy félakós dézsa, mellyel mérni kelletik a kipréselt s a rézfazékra töltendő levet. Maga a préselés így megy véghez : A párkányos asztalra reá teszünk egy sövényt, erre reá fektetünk egy reszelt répával félig töltött zacskót, s a zacskónak nyilt végéből annyit aláhajtunk, hogy az rövideb legyen valamivel a sövénynél; s ekkor a háromélű fával a répát tökéletesen elegyengetjük a zacskóba. Az elegyengetés után a zacskót a sövénnyel együtt a prés rácsára helykezzük, ugy hogy a sövény a rácson feküdjék. Ezután ismét elkészítünk az előbbi módon egy zacskót s azt utólag a présbe teszszük annyira, mely szerint a sövény az első zacskón állhasson, s azt mindaddig folytatjuk, mig a prés meg nem telik. A legfelső zacskót egy sövénnyel befedjük s most az egészet megfordítjuk, ugy hogy a sövények a zacskókkal együtt éllel feküdjenek a rácson. Ekkor a sróf által mindég közelebb hajtván az első oldalt a hátulsóhoz, a répa leve kipréselődik s az alatta levő bádoggal fedett fiókba, annak csatornáján pedig az odatett edénybe csorog. III. A szűrő. Ennek az edény tulajdon 1 fenekén kivül két mozogható lyukacsos feneke van; az alsó 2 rövid lábakon áll, a felső 3 pedig spódium 0 tetején fekszik. Maga az edény épen fenekén egy csappal 4 van ellátva. A szűrő így készíttetik el : A spódiumot (feketére égetett csontok álgyúlőpor alakú durva porrá törve) meg kell nedvesiteni, azután az alsó 2 lyukas feneket, egy a fenéknél szélesebb vizes vászonruhával betakarván, a ruha szélei az edény oldalai mellé felhajtogattatnak. Most a vizesitett spódiumból vagy 2 ujjnyi magasságu reá rakatik, s ez valamelly fa vagy gombos vasverővel összecsömöszölve levezetik. Mi igy megy újra meg újra folytonosan mindaddig, miglen a felső lyukacsos 3 fenék helye elérve nincs. Ekkor egy a felső 3 fenéknél szélesebb vizes vászonruhát leterítünk egy asztalra, erre első lapjával reá tesszük a felső 3 feneket, a ruha széleit reá hajtogatjuk a fenék felső lapjára. Most felvevén az asztalról a feneket azon helyzetben mellyben az asztalon feküdt, bele csusztatjuk a szűrőbe a spódium fölibe, s igy a ruha a spódium és fenék közt esik. A ruhának a fenék felső lapjára hajtogatott széleivel, a fenék széle és az edény oldala között eső hézagot jól bedugdossuk, s ha a kiálló ruhaszélek elegendők nem volnának a hézag tökéletes betöltésére, akkor azt más ruhadarabokkal pótoljuk. Ezen fenék felibe tétetik még a répák első szűrésekor egy tűzvesszőből font, belülről durva majdonnal betakart kosár, de a melly csak első szűréskor vétethető igénybe. E helyen megjegyezni valók : 1. Hogy a második szűréshez valamint a rafinirozáshoz is mindég ujonan elkészített fris szűrő kívántatik. Az első szűréshez pedig bátran lehet használni a már egyszer a második szűréshez használt szűrőt. 2. A szűrendő répalének melegnek kell okvetlenül lennie, s azt soha sem szabad hidegen szűrni. 3. A szűrendő levet nem egyenesen magára a felső 3 lyukacsos fenékre kell tölteni, hanem egy arra tett megmosott tégladarabra, mert igen könnyen megeshető, hogy azon irányban ahol töltjük a levet, az keresztül fúrja magát a spódiumon, s így hiába volna a működés. Ettől az első szűréskor nem félhetni, mivel ott a moldonon és kosáron keresztül egyformán ömlik a folyadék a felső fenékre. 4. Valahányszor ujonan készült szűrőn megy véghez a szűrés : mindannyiszor előbb azon viz fog a szűrő csapján kicsorogni, mellyel a spódium megnedvesítetett, s ezt nem kell a répák közé heverni, hanem külön edényben fogni fel és kiönteni. Mikor pedig a lefolyó lé már édeses , jele, hogy a viz mind lefolyott. IV. Az Üst. Ez abban különbözik más üstöktől : 1. Hogy széles és lapos. 2. Kinyúló hosszú orra van. 3. Elölről a tengelye van, melly a katlanba helyzett vasfészekbe fekszik. 4. Hátul egy vaskarikája van le, mellybe akasztjuk a horgot, midőn az üstöt felakarjuk hámmmmm meg apró körülbelől félakós hordók alól szaraBfoHHB 1^^ISA csappal ellátva, mellyekben kell szállatni a •H^w^ flpjHH^H^ meszesrépa levet. Mikor lecsapoljuk ezen ^pHfit csak félig szükséges kinyitni. Az először zavarosan lefolyó levet külön kell felfogni, a hátramaradt salakot pedig sürü vastag vászonból készült zacskókon kell átszivárogtatni s az által szivárgatott mint az előbbit, megszűrni. V. Közönséges dézsák hűtésre, noha hütőedénynek jobb egy közönséges rézüstöt használni. VI. Máztalan czukorformák; ollyan fazekak, mellyekbe a czukorformák állíttathatnak. VII. Egy akóróvas formájára készült vékony keverő fa. VIII. Egy lyukacsos habszedő kanál. IX. Czukor főzéshez készített Celsius hévmérő. X. Két saccharometrum, egyik 1"—20 °, másik pedig 20 °—50 °. XI. Egy hosszú vékony bádog edény, mellybe próbáljuk a répalevet a saccharometrummal. XII. Spódium. S végre : XIII. Tiszta fehér agyag. Megegyzendő, miszerint a hévség fokozatait mindig Celsius szerint határozzuk, a hévmérőt mindjárt a feltöltéskor beleállítván az üstbe. XIV. Maga a főzés. A kipréselt nyers répalevet azon frissbe fel kell az üstre tölteni, s abba egész 75 ° C. fel kell melegitni. Ezen melegség pontjánál bele kell önteni a már előbb forróvizzel megoltott s tejsűrüségig feleresztett meszet, szüntelen kevervén a beletöltés alkalmával a répalevet. A mész aránya egy alsó répaléhez következendő : 1-ső septembertől, 1-ső novemberig egy akóra, y,7 font mész. 1-ső novembertől, 1-ső januárig egy akóra, s/4 font mész. 1-ső januártól, egész a répa kifakadásáig egy akóra, 1 font mész; a meszet pedig forró vízzel kell megoltani és felereszteni azért, hogy tejsűrűségü legyen. A mész beleöntése után tovább tüzelvén az üst alatt, fel kell melegiteni a meszes répalevet egész 100 ° Cig. Ezen foknál vagy hirtelen ki kell tölteni a répalevet, vagy a tüzet kell hirtelen a kadlon alatt vizzel eloltani s azután töltögetni ki a meszes répalevet a leszállató hordókra, a hol az 3—4 óra lefolyta alatt megülepszik; a tisztult répáké az ülepedésről fentemlitett módon lecsapolandó s azon melegen megszűrendő. Ez az első szűrés, mellybe a szűrő 5