Vasárnapi Ujság – 1856
1856-10-26 / 43. szám - B. Jósika S. (arczkép) 373. oldal / Életirások
A „Vasárnapi újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. — Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a„Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetés dij a „Vasárnapi újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó Bárt» Jósika Sámuel. Jósika Sámuel (báró), Erdély kitűnőbb fiainak egyike született Kolosvártt 1805. jul. 7-kén Atyja b. Jósika János, val. b. t. tan., erdélyi kormányszéki elnök s az 1841-diki erdélyi országgyűlésen kir. biztos ; anyja gr. Csáky Rozália csill. ker. hölgy. Szüleitől öröklött fényes elmetehetséggel s a természet dus adományaival felruházva, tanulását a kolosvári lyceumban dicséretesen végezvén, 1823-ban a kir. kormányszékhez, 1824-ben pedig a kir. itélő táblához törvényes gyakorlat végett felesküdt. Itt a szokott vizsgálatot kiállván, 1825-ben az erdélyi udv. cancelláriához számfeletti fogalmazóvá, 1827-ben ugyanott számf. titoknokká, 1829-ben pedig Tordamegye fölső helytartójává neveztetett, s igy a még csak 24 éves ifjú Erdély egyik legnagyobb megyéje kormányzásával bízatott meg. Innét midőn a megye osztatlan szeretetét dús mértékben élvezné, 1831-ben a magyar udv. cancelláriához számfeletti udv. tanácsossá emeltetett.— 1834-ben a sok tekintetben olly igen nevezetes erdélyi országgyűlésre, mint kir. hivatalos megjelenvén, itt kezdődik saját képen b. Jósika Samu nevezetesb politikai pályája. A fels. udvar iránti hűséggel lángoló hazaszeretetet kötve össze, a köztanácskozásokban olly érett megfontolással vett részt az ifjú államférfi, olly hatást gyakorolt, az ellene intézett, akkor napi renden volt csipős megtámadásokra olly átható eleven észszel, és gyors felfogással válaszolt, hogy barátait ugy mint elleneit bámulatra gerjeszté, s a közfigyelmet legnagyobb mértékben magára vonta. — Ez országgyűlés után, 1837-ig Bécsben előbbi hivatalát folytatta, ekkor az udv. kamarához tétetett át hasonló minőségben. Ugyanez évben a szebeni országgyűlésre ment, feladatát az 1834-ikieknél nem sokkal kedvezőbb körülmények között hasonló ügyességgel fejtette meg, s bár folytonosan kevesebbségben volt a hatalmas ellenzékkel szemközt, az országos végzések hozatalába mégis minden pártok előtt kivívott tekintélyénél fogva, igen nevezetes befolyást gyakorolt, s az ország rendeinek becsülését annyira megnyerte, hogy ugyanazon évben titkos szavatolás útján (107 szavazattal) erdélyi udvari cancellárságra jelöltetett ki. 1838-ik év tavaszán Bécsbe visszatérvén, ott Sz. István m. kir. rendét nyerte, s az udv. kamarától az erdélyi udv. cancelláriához tétetett át, mint referendát.Az 1839-ki pos. magy. orsz.-re meghivatván, ott fényes elme- és szónoki tetehetségeinek ujabb tanúságait mutatta , a tanácskozásokban hatályos részt vett, s elvbarátainak hatalmas támasza volt. 1841- 42-ben a büntető törvénykönyv kidolgozásával megbízott orsz. választmányban vett munkás részt az ország legjelesebb egyénei sorában. Az 1841-diki kolosvári országgyűlésen az ürességben volt erdélyi főkormányzói hivatalra, titkos szavatolás utján, olly roppant többséggel jelöltetett ki, minőre Erdély évkönyvei sohasem emlékeznek, ugyanis 233 szavazat közöl 216-ot nyert. 1844-ben Nopcsa Elek erdélyi cancellár nyugalomba lépése után az erd. udv. cancellária alelnökévé, s val. b. tit. tanácsossá neveztetett. E hivatalt vitte 1846-ig, midőn a kolosvári országgyűlésen, ismét temérdek többséggel (213 szavazattal) másodízben jelöltetett ki erd. udv. cancellárnak , melly hivatalban ezúttal az uralkodó felség által is megerősíttetett. E hivatalba lépése nagy reményekkel kecsegtette a tőle sokat váró Erdélyt; azonban közbejöttek az embereknél nagyobb események, s Erdély Magyarországgal elvileg egyesíttetvén, a kapcsolt részek pedig Erdélytől elszakasztatván, J. S. april 10-kén letette cancellári hivatalát, s azóta a politikai pályától visszavonulva, tudománynak s barátinak él, kik nem szűnnek meg tőle most is sokat várni. h. Báró Jósika Sámuel.