Vasárnapi Ujság – 1856
1856-12-14 / 50. szám - Dr. Kovács S. Endre (arczkép) 433. oldal / Életirások
A „Vasárnapi újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a,,Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi újság" kiadó hivatalához (egyetemuteza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Kinek van nemesebb hivatása, mint az ormosnak? Ki érdemli meg nevének örökítését inkább, mint az, ki mindenkinek eszébe jut, midőn szenved, ki örökös harczban áll a halállal, a szenvedésekkel, hogy embertársainak életét, épségét megtartsa? Már magában arra, hogy valaki az orvosi pályára lépni elhatározza magát, nagy lelki erő kell, lemondással, türelemmel kezdődik, kitartó szorgalommal halad az orvos pályája, és soha sincsen vége. Az orvos holta napjáig tanul. Kitanulja előbb a könyveket, azután az embereket, és minden külön ember, külön tudomány ö előtte, akit tanulmányoznia kell, hogy segítségére lehessen. Az orvos az Istennek jobb kéz felül álló szolgája, aki elküldetett helyre igazgatni a hibákat, miket a teremtés remekeiben az idő és az elemek okoznak, enyhíteni a csapásokat, miket a büntető ég szabott az emberiségre. Kik e nemes és magasztos pályán hazánkban a szenvedő emberiség áldását megszerzék nevüknek, azokat méltán mutathatjuk be hírhedett férfiaink arczkép csarnokában s még az első helyet is méltán átengedhetjük nekik. Hazai orvosaink között kitűnő helyet foglal el Kovács Sebestyén Endre, jelenleg nem csak Pestnek, hanem egész magyar hazánknak egyik leghirhedettebb orvosa és sebész tudora; született Garam-Vezekényen 1815-ben Barsmegyében, hol atyja helvét hitvallású lelkész vala. Gymnasialis iskoláit a debreczeni főiskolában végezte. 1835-ben a pesti k. egyetemnél az orsz. Kovács sávosi pályára lépett, orvostudorrá lett 1841. Csakhamar ezután a gyakorlati sebészeti tanszék segédévé neveztetett ki; nem különben az épen akkor keletkezett természettudományi társulatnál titoknoki hivatalt nyert. Minekelőtte azt elfoglalta volna, sebészi kiképzése végett a bécsi egyetemet látogatta meg, igen szép sikerrel. Segédi állomását 3 évig ő o vitte (ez idő alatt a rendes tanárt többször és mindenkor közhelyesléssel helyettesitette). 1843-ban sebésztudorrá avattatott; ugyanazon évben a budapesti kir. orvosegylet tagjává neveztetvén ki, 1846-ban a pesti orvosi kar tagjává választatott. Emberszerető szive és tudományszomja szép tehetséggel párosult s orvosi tapasztalatok végett vagy kapá meg a külföldet is beutazni. Igy látogatta meg a reá következett években Németország, Belgium, Francziaország és Anglia orvosintézeteit. 1848-ban a magyar minisztérium orvosi egyetemi titkárrá nevezte ki. 1849-ben szab. k. Pest város polgári kórháza második sebészi osztálya vezetésével, mint főorvos és műtő bízatott meg. 1850. a budapesti kir. orvosegylet második titoknokává választatott. Kovács átalában egyike legképzettebb s ügyesebb orvosainknak, ki nemcsak a kórisme gyors és biztos megállapításában bir ügyességgel, de a kór orvoslásában is. Legkitűnőbb azonban a sebészi műtételek olly merész mint szerencsés kezelésében, mellyben ritkítja párját. Mint ember, köztiszteletben és szeretetben áll, mint kinek emberszerető szive sok száz szegénynek nyujta már ingyen segélyt és épülést Kestyen Endre.