Vasárnapi Ujság – 1856

1856-12-14 / 50. szám - Dr. Kovács S. Endre (arczkép) 433. oldal / Életirások

A „Vasárnapi újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a,,Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi újság" kiadó­ hivatalához (egyetemuteza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Kinek van nemesebb hivatása, mint az ormosnak? Ki érdemli meg nevének örökítését inkább, mint az, ki mindenkinek eszébe jut, midőn szenved, ki örökös harczban áll a halállal, a szenvedé­sekkel, hogy embertársainak életét, épségét megtartsa? Már magában arra, hogy valaki az orvosi pályára lépni elha­tározza magát, nagy lelki erő kell, lemondással, türelemmel kezdődik, kitartó szorgalom­mal halad az orvos pályája, és soha sincsen vége. Az or­vos holta napjáig tanul. Kitanulja előbb a köny­veket, azután az embereket, és minden külön ember, külön tudomány ö előtte, a­kit ta­nulmányoznia kell, hogy se­gítségére lehessen. Az orvos az Istennek jobb kéz felül álló szolgája, a­ki elküldetett helyre igaz­gatni a hibákat, miket a te­remtés remekeiben az idő és az elemek okoznak, enyhíteni a csapásokat, miket a büntető ég szabott az emberiségre. Kik e nemes és magasz­tos pályán hazánkban a szen­vedő emberiség áldását meg­szerzék nevüknek, azokat méltán mutathatjuk be hír­hedett férfiaink arczkép csar­nokában s még az első he­lyet is méltán átengedhetjük nekik. Hazai orvosaink között kitűnő helyet foglal el Kovács Sebestyén Endre, jelenleg nem csak Pestnek, hanem egész magyar hazánknak egyik leg­hirhedettebb orvosa és sebész tudora; született Garam-Vezekényen 1815-ben Barsme­gyében, hol atyja helvét hit­vallású lelkész vala. Gymna­sialis iskoláit a debreczeni főiskolában végezte. 1835-ben a pesti k. egyetemnél az or­­s­z. Kovács sá­vosi pályára lépett, orvostudorrá lett 1841. Csakhamar ezután a gyakorlati sebészeti tanszék segédévé neveztetett ki; nem külön­ben az épen akkor keletkezett természettudományi társulatnál ti­toknoki hivatalt nyert. Minekelőtte azt elfoglalta volna, sebészi kiképzése végett a bécsi egyetemet látogatta meg, igen szép siker­rel. Segédi állomását 3 évig­ ő o vitte (ez idő alatt a rendes tanárt többször és minden­kor közhelyesléssel helyette­sitette). 1843-ban sebésztu­dorrá avattatott; ugyanazon évben a budapesti kir. orvos­egylet tagjává neveztetvén ki, 1846-ban a pesti orvosi kar tagjává választatott. Ember­szerető szive és tudomány­szomja szép tehetséggel páro­sult s orvosi tapasztalatok végett vagy kapá meg a kül­földet is beutazni. Igy láto­gatta meg a reá következett években Németország, Bel­gium, Francziaország és An­glia orvosintézeteit. 1848-ban a magyar minisztérium orvosi egyetemi titkárrá nevezte ki. 1849-ben szab. k. Pest város polgári kórháza második se­bészi osztálya vezetésével, mint főorvos és műtő bízatott meg. 1850. a budapesti kir. orvosegylet második titok­nokává választatott. Kovács átalában egyike legképzet­tebb s ügyesebb orvosaink­nak, ki nemcsak a kórisme gyors és biztos megállapításá­ban bir ügyességgel, de a kór orvoslásában is. Legkitűnőbb azonban a sebészi műtételek olly merész mint szerencsés kezelésében, mellyben ritkítja párját. Mint ember, köztiszte­letben és szeretetben áll, mint kinek emberszerető szive sok száz szegénynek nyujta már ingyen segélyt és épülést Kest­yen Endre.

Next