Vasárnapi Ujság – 1856

1856-01-06 / 1. szám - A burgonya nem vész ki 6. oldal / Gazdászati és orvosi. - Kondor lúd (kép) 6. oldal / Gazdászati és orvosi.

6 Gazdákat érdeklő rovat. A kondor ludak. Tata és Neszmély környékén láthatni pár év óta e szép állatokat, miknek szárnyaiból hosszú libegő tollbokréták lengnek alá egész a földig. Képünk csak annyiban nem egészen hű, hogy a valódinak az egész szár­nya végig borítva van illynemű tollakkal. Eddigelé csak mint pehelynek veszik hasznát, minthogy fosztani nem kell, de ha a művirág- és bokréta­készítők megismerkednek vele, sok külföldi drága madártollat kipótoland­ó szép ludak tolla. A burgonya nem fog kiveszni. Ki van mondva : a burgonya kihal, kivész, mert elvénült, és már gondoskodnak más növényt, mint a kenyérgyökér, átültetni. Én azt mondom és pedig határozottan, s bizton állitom, hogy a burgonya megmarad, ez után is. Állitásomat okkal támogatom. — A burgonya, kemény és puha természetű, fajra nézve olly sok, hogy nehéz volna elő­számlálni. Mikor hazánkba átültetődött­ a választás a behozatalkor, olly szerencsés volt, miszerint kemény természetű jött ide, és akkor nemcsak jól diszlett, ha­nem gazdagon is jutalmazott. Azon idő óta , a­mint több külön fajú ül­tettetett át hazánkba, mindég mutatkozott rothadási eset, előbb kevésbé, később nagyban, (de akkor az mondatott : nincs jól megérve). Igen, mert a kemény természetű, de apróbb burgonya nem akart tetszeni a termesz­tőknek, puha természetű.^ sokkal nagyobbat szerettek termeszteni, és eb­ben rejlik a vész oka. Értsük meg egymást. — A kemény természetű, kiállja száraz időben a föld nyomását, nedves évben nem szedi magába a vizességet, és így nem hajló a rothadásra vagy fekélyesedésre. — A puha természetű, sérülést kap száraz időben a föld nyomásától, nem fejlődhet­vén ki, a rendes növésre megnedvesedvén, rothadásra már a földben lesz hajlandó, betakarítva a kiásás után, egészben megrothad. Nem oka a rothadásnak sem idő, sem nap heve, sem munka, sem föld, hanem a bur­gonya kemény vagy puha természete és a jég. Most leírom, miként lehet elejét venni a rothadásnak, és miként lesz ismét állandó s bőr termésű!? Sikert nem ígérhetek egy évi termés után, mert ez lehetetlen, ha nem felteszek legfeljebb 10 évet. De ki engem követ, már a jövő évben is fogja annak hasznát látni, mit írok vagy közlök. — Nagyban termesztők válogassanak ki, több fajú burgonyát tavaszkor, és osztályozzák el föld­jüket s a szerint ültessék be; munkálják szokás szerint, hanem őszkor figyeljenek, mellyik fajú közt találtatik kevesebb rothadt, különözzenek el minden fajból, bizonyos mennyiségűt a téli eltételre és ismét figyel­mezve vizsgálják meg, mellyik faj hajlandó a kevésbé rothadásra és ezt ültessék ismét más évben ki. Mert a puha természetűnek, ki kel hazánk­ból veszni, hogy egyedül a kemény természetű maradjon, ez állandó ho­nos fog lenni és dúsan fog fizetni. — Kisértse meg, a fentebb irtat An­golhon, Északamerika, vagy akár melly állam, s tapasztalni fogja, hogy egy bizonyos természetű, ha­bár több fajú is, az, mi azon államban állandó lesz és nem fog kiveszni. Hogy 100 közül öt elrothad , sen­kit fel nem jogosít ezt mondani : kivesz a burgonya! Hogy pedig egy vagy más természetű burgonya, termeszthető bizonyos államban , nincs ellene a természet törvényének, mert az em­ber megél az északi valamint a déli sarknál, de ki az északi sarknál szü­letett s növekedett, vitessék a déli sarkhoz, már nem fogja magát felta­lálni, és talán szaporodni sem, és viszont. Hol egyik ember kiállja a sűrű lég­nyomást s reá semmi rosz hatással nincs, a másik beteges lesz ott és korán elhal. — Ismerek régibb gazdákat, kik apjuk által is ültetett bur­gonyájukat nem változtatva, külön fajokon nem kapkodva, mindég egész­séges burgonyával élnek. A sok faj átültetése hibát tett nem csak egy hanem több államoknak. Én egy 88 éves lelkésztől kaptam a régi bur­gonya fajból, mit a tisztes aggastyán mindég termesztett és soha sem rothad, pedig őszkor nem szárítom, és azon természetű burgonya megte­rem, bár­hol Magyarhonban és nem rothad. (Ezt nem azért írám, mintha eladó volna.) Mig a puha természetű és régi keményet termesztem, a puha mindég megrothadt, ha nem egészben is, de nagy részben. — Ne­kem nincs földbirtokom, egyedül hivatalos állásom utáni és haszonbérbe vett; de azért ne mosolyogjanak fentebbi írásom felett, a kik ismernek vagy nem ismernek, mert tapasztalást tehettem és tettem is, ugy a ma­gam kis körében mint nagyobb termesztőknél. — Ismerek olly határt, mellyben a puha burgonya szépen diszlik; de már az ültettessék át más határba, ott meg fog rothadni; ugy hogy, a mi A. község határában jelenleg jutalmaz; B. község közvetlen szomszéd határában megrothad. Azért K­ám­­.jelenleg, mert bizonyosan ki fog ott is veszni. — Nem szük­séges hát, sem magról, sem más fajút (ha csak keményebb nem találta­tik) behozva termeszteni. — Tisztelettel felszólítok tehát, minden elfo­gulatlan termesztőt, használja ajánlatomat és ne mondja senki , hogy a burgonya kihal. — Adja Isten! mennél több hű követője legyen előter­jesztésemnek, s áldás kövesse jó indulatu, tapasztalásból merített aján­latomat. — Zsarnó, dec. 19-én 1855. Mikolay János, zsarnói r. lelk. Kertészet. Figyelmeztetjük olvasóinkat Mayr magkereskedő ez idei hirdetményére, melly a szokott választékos tárlaton kivül az általunk is­mertetett Yam (kenyér-gyökér) gumóit is árulja. ..— „A mezei gazdaság könyvének" 2-dik kötete megjelent, melly tartalmazza a téli gyakorlatot, táblázatokkal, szövegbe nyomott famet­szettekkel és 4 tehénábrával. ..— Havas József, ki borkivitelünk érdekében Párisban is szerzett összeköttetéseket, közelebbről egy londoni borkereskedőtől kapott leve­let, mellyben az mustraborokat igér küldeni azon borokból, millyek a londoni piaczon leginkább kerestetnek, hogy azok minőségét a magyar borokéival hasonlitsa össze, miből aztán ki fog derülni, mennyiben kezd­het üzletet a magyar borokkal, s milly kelendőségre várhatnak azok Lon­don borkereskedésében. ..— A gazdasági egyletnek Budán levő, országosan ismert szőlő­iskolájában egy szakférfiakból álló küldöttség egyenként minden tőkét vizsgálat alá vett, és összeírt, hogy igy világosan tudva legyen a tőkék száma, mi által azok kezelése és rendben tartása is nyerni fog. g.— Hogy Angolhonban milly patriarchalis viszony létezik némelly jólelkű földesurak és bérlőik közt, következő példa is mutatja. A keres­kedelmi szabadság első éveiben , midőn t. i. a szabad gabnabevitel által a belterm­esztőkre veszteség volt kilátásban, Lowe Fox földbirtokos bér­lőinek, a nélkül hogy kérték volna, a gabonából 10 száz­ék­ bért elen­gedett; most meg az idők jobbra fordultával a bérlők ajánltak önkényt ugyanannyival többet, de Lowe Fox nem fogadta el s csak abba egye­zett, hogy ülni fog azon képhez, mellyet a hálás bérlők nejének fognak ajándékozni. Nemzeti színház. Mult évről adósak maradtunk még két uj színmű előadatásának fel­említésével. Könyves Kálmán Jókaitól és Salvator Rosa Degrétől szép számú közönség előtt kerültek szinre, s mindkettő másodszor is adatott. JANUÁR : I. Uj év első napján adatott Kemény Simon, dráma Kisfaludytól. A régiekre való vissza­emlékezés is tiszteletre méltó. II. Az új szerződések már megkezdettek; mint halljuk, az igazga­tóság jövőre a szabadság­időket úgy fogja rendezni, hogy azoknak felét minden művész nyáron át használja; nehogy egész télen mindig hiányos legyen a személyzet. III. Kövér Lajos uj „Cziczelle" czimü drámát végzett be. IV. A szinházi álarcz­os dalidók mához egy hétre (vasárn.) kezdet­nek meg a nőegylet vigalmával. Irodalom és művészet. Januar. I., Családképek. Költeményfüzér, irta Ney Ferencz; ára 1 f­ t 30 kr. (Szelid, családi érzelmek, nyugodt kedélyes sziv ömlengései. Rokonszenvü olvasók figyelmébe ajánljuk.) 2., Szilasy János philosophiai tanulmányai, szerző arczképével. — Irány. Óhajtások. Hibás miveltség vagyis Rousseau. Helyes miveltség. Álbölcsészet, vagyis Voltaire. Józan bölcsészet. Keresztyén miveltség, vagyis Faludy. Tájékozás. Fensőbb nevelés.­­ (A mű tartalma tanús­kodik üdvös iránya felől.) 3. Magyar nép könyvének uj folyama. Első füzet. Szerkesztik Csengeri Antal és b. Kemény Zsigmond. Kiadja Heckenast. E jeles mű­ tartalmáról jövő számunkban fognak irni. 4. Megjelent „Magyarország történeti, földirati és állami legújabb leírása" IV. kötet, melly tartalmazza Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírását. E könyvből többek közt azt is megtanuljuk, hogy Csanádmegyében 1743-ban a dohányos emberek összeirattak s nevezete­sen Makó városában mindegyikre 30 kr adót vetettek. Meg sem kell talán T­ÁRHÁZ.

Next