Vasárnapi Ujság – 1857
1857-04-19 / 16. szám - Sinai katonaság (képpel) 133. oldal / Nép- és országisme
133 fenyegetéseire és intésére sem hajtott, mig az 1542-ik országgyűlés végrehajtó csapatokat rendelvén ellene, véget vetett rablásainak. A Bocskay fölkelés alkalmával, ennek vezérei Homonnay Bálint, és Rhédey Ferencz 1605-ben megszállották Zólyomot,a midőn a Dersfyek birták II. Ferdinándtól zálogban, de az őrizet vitézül fogadta őket, nem vévén el bátorságát azon körülmény, hogy Erdély már Bocskaynak hódolt s Kassa és Eperjes más egyéb városokkal az ő birtokába estek. Az ostromlók több rohanást próbáltak meg, de sikeretlenül, végre ostromzárba tevék Zólyomot, s mindaddig sanyargaták, mig elfogyván benne minden élelem, legundokabb dolgokkal enyhittetvén az éhség, csakugyan fel kellett adni s a várparancsnokok : Thuri Ferencz, Kristóf unokája, és Strain Gábor némethoni származásu nemes, a várőrizettel együtt szabadon bocsáttattak. Bocskay birtokában maradt a várnak egész 1606-ig, midőn a bécsi békekötés következtében többi hóditmányával együtt előbbi urainak visszaadá. Nem illy vitézül védelmeztetett Bethlen ellen 1619-ben, mert alig jelent meg alatta Szécsi György, hogy urának felkérje, azonnal megnyittattak a kapuk Bethlen csapatainak befogadására. Bethlen később a várost is elfoglalta, ugyszinte Dévényt s a pozsonyi várat, hol az ország koronája kezébe jutott, mellyet mint nagy kincset bátorság okáért a zólyomi várba küldött ; meg is akarta őt ott felekezete koronázni, de ő mélyebben tekintvén a jövendőbe, s megfontolva a nagy lépést, el nem fogadá a koronáztatást, hanem csak: „Magyarország választott királyának" nevezteté magát. Ezen zivataros felhők is elmulának. 1628-ban lemondván Bethlen királyi cziméről, visszaadta a koronát, s Erdélybe tért vissza. Örvendve üdvözlé Zólyom újonnan nyert urát az utóbb nádorrá lett Eszterházy Miklóst, ki Dersfy Orsolyával házasságra lépvén, 1611-ben jen birtokosává. 1614-ben ismét kiütött a polgárháború Rákóczy György alatt. Németekkel és felkelt nemes csapatokkal ment eléje a nádor Eszterházy, de mig ő szerencsésen hadakozott, azalatt Zólyom vára megadta magát az első ágyudörgésre. Tököli szintén bevette. 1678-ban franczia segédseregeivel támadván meg éjjel, s Zólyom után Selmecz és Körmöcz is kénytetett hódolni, 180,000 darab aranynyal, sok veretlen ezüsttel s termékaranyérczczel adván meg magát. Ezen zavargó időkben felettébb sokat szenvedett Zólyom. 1703-ban Zabráczky Rákóczy vezére könnyen urává lett a gyenge lábon álló Zólyomnak, de onnan Forgács és Schlick császári hadvezérek kiűzték. — Rákóczy Bercsényire és Károlyira bizta visszavételét, tudván, milly nagy fontosságú ezen vár, s azok 25,000 ezer emberrel meg is verék a császáriakat. Schlick visszavonult, Forgács pedig Beszterczére vette magát, hol sokáig vitézkedett az ostromlók ellen, mit azonban maga is megsokallott, s végre egy éjszaka észrevétlenül odább állott, s a város iszonyúan kizsákmányoltatott. Midőn Bercsényi dolgai hanyatlani kezdének, s Kassáig mindent vissza kellett neki adogatnia, mind a várost, mind a várat felégetteté. Kiterjesztvén végre jótevő szárnyait az áldott béke a sokáig ostorozott magyar hazán, Zólyom is új életre ébredt hamvaiból, s 1802-ig háborítatlan nyugalomban laktak benne az Eszterházy grófok, de terjedelmes erdeit szükségeseknek vélvén a magas kormány a bányászathoz, más jószágokkal cserélteték föl. Diószeg és Simontornya uradalmakat kapván érte az Eszterháziak. — Minő jelen állapota? arról jövőre. (Vígc köveik.) Sinai katonaság. Politikai lapjainkban nagy szerep jutott jelenleg a sinai (chinai) birodalomnak, melly szintolly komoly, mint nagyszerű eseményeknek lett színhelyévé. Sokat olvasunk a sinai hadsereg mozgalmairól s itt ott elszántságáról, s a tágítani nem akaró angoloknak nem egyszer gyűlt meg velők a bajuk. Hien-Fung sinai császár ő Felsége vitézeit ábrázolja az ide mellékelt rajz. Az eddig ismert adatok szerint a sinai hadsereg 3 részből áll. Az elsőhöz tartozik a 8 osztályból álló fősereg vagyis tulajdonképeni mandjuk s a mandsu-dynastia hívei (ezen dynastia 1644 óta uralkodik s Hien-Fung 1851 óta hetedik császár ezen tatár ágból). A második részhez tartoznak a meghóditott sinaiak utódai, mellyek helyöri (nemzetőrségi) szolgálatokat tesznek s a harmadikhoz a hegyes vidékek rendezetlen nomád csapatai. A sereg erejét a különböző adatok szerint hozzávetőleg 6—800,000 emberre lehet tenni, mintegy 400 ágyúval. A lovasság mintegy 170,000 emberből áll. A tengeri erőt közel 2000 u. n. csonka képezi, mellyek mindegyike 6, 8 legfölebb 21 ágyúval van szerelve s az európai hadihajók ellenében egészen jelentéktelen. A katonaság nagy része úgynevezett „városi katonák," mellyeknek az a dolga, hogy a városok kapuit őrizzék, többnyire igen jámbor magaviseletű emberek. Rendesen kényelmesen üldögélnek őrhelyeiken s hoszszu nyársaikat még csak kézbe sem fogják, hanem oda támasztják magok mellé a falhoz. Különben vannak nekik Lovassági tábornok. Sinai katonaság. Kanócz-puskás gyalog.