Vasárnapi Ujság – 1857
1857-05-31 / 22. szám - Érkövy Adolf (arczkép) 189. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton a „Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 3ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Érkövy Adolf: Bármilly zajtalanul működjék is a valódi érdem, a szerénység leplébe burkolt tetterő és jóakarat : a méltánylás és elismerés előbb utóbb feltalálja s szeretettel öleli fel részrehajlatlan karjaira, íme itt egy férfiú, ki a munkában keresi a nemességet — ismerjétek, becsüljétek, kövessétek őt. Érkövy Adolf született 1818-ban, tanulmányait Keszthelyen, Kaposvárott, Pécsett és Szombathelyen végezte. 1838-ban gróf Károlyi István szolgálatába lépett, hol számvevőségi s külgazdasági négy éves alkalmazás után, birtokigazgatósági, utóbb grófi titkár — 1848-ban a csongrádi és vásárhelyi uradalmak, 1851. óta pedig az összes birtok felügyelője lent. Folyó évi mártius végével főtiszti hivatalát letette, az érdemet méltányolni tudó nemes gróf által bőkezüleg nyugdíjaztatva. — Lakását, leginkább gyermekei nevelése tekintetéből, Pestre teszi át, hol munkásságát főleg a gazdasági irodalomnak szentelendi. E téren munkássága 1837-ben vette kezdetét, az „Ismertető" czimü gazdasági közlönyben terjedelmesebb értekezéseket közölvén. — 1840-ben az Ismertető függelék-lapját „A gazdasági literaturát" szerkeszté. Dolgozott „Magyar Gazda" s a „Gaza Érkövy dasági Lapok"-ban. 1843-ban keletkezteté a pestmegyei fiók-gazdasági egyesületet, mellynek több éven át titoknoka volt, s az egyesület ezüst érmével tisztelte meg. 1845-ben a „Robot és dézma" czimü pályamunkája 50 arany jutalmat nyert. „Homokkötés" czimü munkáját a pestmegyei fiókgazdasági egyesület 1846-ban adta ki, s az 1847-ben a „Haszonbér-rendszer és népesités" ügyében kitűzött első jutalmat, 100 aranyat, az ő értekezése nyerte el. A „Mezei gazdaság" czimü nagy kézikönyvben a magyar gazdasági irodalom, hazánkban a gazdasági egyesületek s intézetek történetére vonatkozó részt ő dolgozta. 1855. évben a Royal agricultural society of England rendes tagul választotta. — Ugyanez évben Német-, Franczia- és Angolországot, továbbá Belgiumot is beutazta, s a gőzerőműves cséplőgépeknek hazánkbani elterjedésére sokat tett az által, hogy magának is két illy gépet vévén, jelszavához („in laboré nobilitas") hiven, másoknak részért csépeltetett. Ekkorig hazánkba 15, átalában 8 lóerejű gőzerőműves cséplőgépet hozott be. Ugyanazokat repcze cséplésre is alkalmazta. Legújabban az Angolországból hozott malmokat hozta gőzerővel mozgásba, s hol azelőtt a lókíntó szárazmalom 4—8 lóval naponkint csak 10— 12 mérő őrlési eredményt adott, most gőzerővel naponkint 80—100 mérő őröltetik, ugyan azon erő még egy fürész szerkezetét is hajtván. grádi Még 1852-ben a csontiszaszabályozási társulat elnökévé választatván, mint illyen a folyó évi pesti nagy gyűlésben képviselői minőségben vett részt. Ugyanakkor a nagygyűlés jegyzőjévé választatott, s egyúttal tagja azon bizottmánynak, mellynek föladata a Tiszaszabályozás által kiszántandó ártér bizonyos időrei adómentességét indokolni s véleményezni. íme ez rövid száraz vázlata a gyakorlat s a munka e kitűnő férfiának. Nem szükség a mondottakat bővebben magyarázni, a Adolf.