Vasárnapi Ujság – 1857
1857-06-07 / 23. szám - Entz Ferencz (arczkép) 205. oldal / Élet- s jellemrajzok
I A „Vasárnapi Ujsajt" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai Ujdonsagokkal"»együtt csupán csak 3ft. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Entz Ferencz. Az utóbbi években a legtöbbet emlegetett nevek egyike lett azon férfiúé, kinek érdekes arczvonásait mai számunkban mutatjuk be olvasóinknak. Találkoztunk e névvel számos népszerű vállalatban, több izben láttuk Vasárnapi Újságunkban is, rendesen ott van a Gazdasági Lapokban s az első magyar „Kertészeti füzetek" az ő nevét viselik czimlapjokon, ezek az ö teremtményei. Azon szép emelkedésben, mellyet ujabb időben örvendő lélekkel tapasztalunk az anyagi téren, Entz Ferencznek kiváló része van, s midőn azok neveit jegyezzük fel, kiknek hazánk jóléti és csinosodási fejlődésében maradandó érdemök van, Entz Ferenczet is ezen helyeken illik említenünk. Ama lendület, mellyet a gazdálkodás épen olly jövedelmező, mint szép, épen ugy haszonra, mint izlésnemesitésre és erkölcsfinomodásra jótékony ága, a kertészet körül tapasztalunk, nagy részben az ő nemcsak értelmes izgatásainak, tanulságos iratainak, hanem gyakorlati példájának, sükerdus működésének is tulajdonítandó. Nem lehet e helyen czélunk, ez érdemeket külön taglalnunk — ezek előadása külön ismertetést igényelne, melly, hiszszük, nem fog elmaradni; — itt csupán az érdemes férfiú személyiségének s eddigi életfolyamának főbb pontjaival ismertetjük meg a szives olvasót. Dr. Entz Ferencz született Sümegen. Atyja Pápáról származott s Zalamegyét mint főorvos szolgáltaságra jutván, Pozsonyba került nagyanyja házához és sokáig igen beteges gyermek volt, minélfogva csak későn kerülhetett iskolába. Azonban mint serdülő ifjú mindinkább erősödött s kitüntetéssel végezte Pozsonyban gymnasialis és bölcsészeti pályáját. 1825-ben a pesti egyetemben kezdte meg az orvosi tanulmányokat s itt merité azon hő vonzalmat a természeti tudományokhoz, melly hü ki igen korán árvasérője lön élete pályáján. A gyakorlati tanfolyamot Bécsben végezte s 1831. aug. 7-én kapta ki a bécsi egyetemtől orvostudori diplomáját épen azon időszakban, midőn a cholera dühöngése a birodalom népeit rémülésbe hozta. Az ujdonsült doktor, ki tanévei folytában sok sanyaruságon ment keresztül, ügyes és bátor föllépése által valóságos aranybányára talált a cholerában, s a minden oldalról feléje ömlő gazdag diuriumok és tiszteletdijak diáksága számos nélkülözéseit elfelejteték. A járvány alatt egy ideig Bécs egyik külvárosának osztályos orvosa volt; midőn a járvány Bécsben megszűnt, herczeg Batthyány Fülöp alsó-ausztriai jószágaira hivatott s innét Csehországnak Szászországgal határos részeire grófi Bomquayhoz. Kínálkozott e közben majdnem mindenütt alkalom állandó és diszes állomásokra, de Entz Ferencz csak hazájában akarván orvosi gyakorlatát űzni, herczeg Batthyány ajánlatát fogadta el s e szerint a Veszprém-, Tolna- és Somogymegyékben keblezett enyingi uradalom rendes orvosává neveztetett. Azonban a néhány ezer forint birtokába jutott fiatal orvos, mielőtt állandóan megtelepednék, elébb egy rég táplált a óhajtását akarta valósitani s herczegtől engedélyt is nyert, hogy tapasztalásait bővítendő, elébb a külföld híresebb orvosi s természettudományi intézeteit bejárhassa. Egy évet túltütt tehát külföldön, gyönyörködve a legszebb elvekben, mellyeket művelt ember óhajthat, t. i. gond- és sanyaruságtól ment folytonos tanulmányozásban. A külföld fővárosai zaját Mező-Komárom csendje váltotta fel, hol 16 évig egy részről széles körben űzte orvosi gyakorlatát, más részről pedig több holdra terjedt kertjeiben valódi szenvedéllyel Entz Ferencz. i