Vasárnapi Ujság – 1857
1857-07-05 / 27. szám - Báthory Zsigmond (arczkép) 253. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Ujság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton a „Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 311. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. E névvel gyakran találkoznak olvasóink nemcsak a történet lapjain, hanem legjelesebb regényiróink,Jósika, Kemény stb. müveiben is kitünő hely jutott számára. Az életirás rövid adatai, miket a história megőrzött, s a nevezetes férfiú arczképe, habár a költészet varázsától megfosztva is, mindenkit érdekelni fognak. A Vasárnapi Újság úgy szereti, felváltva multat és jelent , hogy ne csak örvendjünk az élet napi jelenségeinek, hanem szivesen mulasson lelkünk a múltkor emlékei közt is. E viszontagságos életű férfiú atyja Báthory Kristóf nagyváradi várnagy és Erdély nagyfejedelme volt. 1576-ban ennek kormányzása alatt jöttek Erdélybe a jezsuiták, s ugyanazon évben fiát Zsigmondot Leleszi János jezsuita főnök kezei közé adta nevelés végett Kolosmonostorban. Betegsége Kristófot arra kényszerítette, hogy a kolozsvári gyűlésen, a szultán helybehagyásával fiát helyettesité, de minthogy ez apja halálakor csak 9 éves volt , Kendi Sándor, Sombori László és Kovacsóczi Farkas adattak melléje, s ezekre bizatott a kormányzat; minthogy azonban szüntelen viszály volt köztük, tehát Báthory István lengyel király tanácsára Géczi Jánost választották a kormányzásra. Ez sem sokáig viselhette tisztségét, mert hirtelen meghalt. Most a rendek Báthory Boldizsárt, Zsigmond apja testvérének Andrásnak fiát választották a fiatal Zsigmond mellé, de ezen két rokon közt gyakran meggyűlt a viszály Boldizsár hatalmaskodása miatt. 1593-ban Rudolf német császár s magyar király és III. Murát szultán között kiütött a háború. A nagyvezér Szinán basa Zsigmondnak parancsot küldött, hogy hadaival táborában jelenjen meg. Zsigmond tett ugyan készületet, de az elindulással késett, s azalatt Rudolffal alkudozásba is bocsátkozott, a mit a tordai gyűlésen ki is jelentett, hogy ő a fényes portától elpártol. Ezen a rendek felboszankodtak, de ő az alatt Kővárra távozott azon ürügy alatt, mintha a fejedelemségről le akarna mondani. Ezt nem tevé, hanem inkább fegyvereseket gyűjtött Geszti és Bocskay alatt. A rendek azonközben Kolozsvárra a gyűlésre hivták őt, meg is jelent embereivel és főképen Jósika István ösztönzésére Kendi Sándort és Gábort Ifjú Jánossal együtt Kolozsvárott, Báthory Boldizsárt és Kovacsóczi Farkast Szamos-Ujvárott, Kendi Ferenczet és Bornemisza Jánost Gyalu várában kivégeztette. Ezután Bocskayt Prágába küldötte Rudolf császárhoz, akivel olly egyezés köttetett, hogy Zsigmond örökös fejedelme legyen Erdélynek és Magyarország részeinek, a nagyváradi és huszti várakkal együtt; feleséget pedig az ausztriai házból vegyen; ha pedig utódot nem hagyna, akkor Rudolfra vagy annak maradékbra szálljon vissza fejedelmi birtoka. Feleségül is kapta ö Christierna Mária, styriai herczeg, Rudolf apja testvérének leányát, a kivel Gyulafehérvárott 1595-ben egybe is kelt. Ekkor egybefogta Rudolffal a dolgot a törökök ellen ; nem sokára Genga Simon jezsuita főnök arra veszi rá, hogy feleségét hagyná szüzességben, lépne le a fejedelemségről s menne az egyházi rendbe. Erre el is tökélte magát, mert ez iránt Prágában kétszer beszélt a császárral és 1598-ban által is adta a fejedelemséget más kézbe; feleségét is elhagyván, átvette Sziléziában Opol és Ratibor herczegségeket 50,000 tallér évi dijjal együtt, várván a császár további ígéretének teljesítését, t. i. hogy öt jövedelmes püspökségbe tegye s cardinálisságra jutását eszközölje. Báthory Zsigmond.