Vasárnapi Ujság – 1857
1857-07-12 / 28. szám - Magyarország megalapitása (képpel) 268. oldal / Történeti czikkek
268 zsákba bujtatja; végre nem tudván mit csináljon vele, megy az ur Istenhez s megjelenti, hogy a katona bejött a menyországba, már most mitévők leszünk vele? Feleli az Ur Isten : Porrá változtatom testét, s eresztek egy nagy szelet reá, hogy innen kihordja. Porrá változtatá tehát a katona testét, s egy nagy szél által mind elhordatá. Már most hogy valami hasznát vegyék, silbakra álliták, hogy vigyázzon és senkit Péter hite nélkül be ne ereszszen. Ő tehát már a menyország kapujánál volt mint őr; mikor jöttek a kapura, kérdi : ki vagy? — Felek : lélek. — Kérdi : mi voltál? voltál-e katona? ha azt felelte: nem voltam . Várakozzál, úgymond, mindjárt hivom Pétert; ha pedig mondá, hogy katona volt, úgy magától beereszté. Észrevette Péter, hogy felesen jöttek be katonák a menyországba, megfosztá tisztségétől, s a katona lelke állomás nélkül maradt, mert látták, hogy semmire sem lehet vele menni. A királyi palotában nem volt többé semmi lárma, lakhattak csendességben. Eleget várták a katonát a városbeliek, de semmi hírt nem hallottak felőle. Mivel azután nem látták többé sem őt sem a királyt, ki ezelőtt két évvel meghalt, hogy kisértene, tehát mindenki azt gondolá, hogy arra várakoztak az ördögök, hogy ezt a katonát kaparithassák körmük közé. Magyarország megalapítása. Azon népek közt, mellyeknek lakhelyeit keresztül vándorlották a magyarok, különféle viszonyok között, — némellyekkel t. i. barátságos összeköttetésben; másokkal harczolva,s ekkint majd mint győztesek adó által megengesztelve; majd meg mint meggyőzettek tovább kényszeritve,—jutottak 889-ben a mai Galicziába a Kárpátbérczek északkeleti tövéhez. Azon tér, mellyen átköltöztek vala, Volgán tul egész a Kárpát hegylánczáig, dél felöl a Fekete tenger és Dunáig, északról pedig egész Kiewig terjed. Területe 8000 magyar négyszög-mérföldet könnyen felülhaladhat. — A népek, mellyek ezen földet lakták, nagyrészint velök rokon eredetüek, a H. kazárok, kunok, uzok, bessenyők, bolgárok és oroszok valának; végtére közel már a Kárpáthoz a székelyekre, egy hun származású nemzetre találtak, melly Attila halála után a hegyek közé vonulván, ott biztos menedékhelyet talála. Többen ezen népek közöl részint mint egyesek, részint nagyobb kisebb csapatban csatlakoztak hozzájuk (így három kazár néptörzs kabarok nevezete alatt.) Más részről arról is tudósíttatunk, hogy sokan közölök a főseregtől elválva, másfelé vezettek, millyekről is a bíborban született (porphyrogenita) Konstantin császár mint egy egész néposztályról tesz említést, melly Perzsia felé húzódott. Ezekből látjuk, hogy eldődeink vándorlása igen terhes lehetett. Nem is vezette már őket uj hazájokba az agg Álmos, hanem fia Árpád, ki már előbb a főhatalommal felruháztatott. Végre átkeltek a Kárpátokon, s kiterjedt szemek előtt ama szép magyar föld, a legkedvezőbb éghajlat alatt; bájoló változatossággal dus hegyek- és völgyekben, dombokban és rónaföldekben, tavak-, folyók- és patakokban; mindenütt ezen éghajlat termékeinek majd minden adományival gazdagon megáldva; kedves és kellemetes a szemnek; nagy hatású a kedélyre; ellátva mindennel, mi az embernek élete fentartása és javítására, és szellemi tökélesitésére szükséges. Ide érkeztek legelső helye vala Bereg és Ungvár vidéke. Munkács városa, a végbevitt sok munka után igy neveztetve, még mai napig is fentartja emlékét azon fáradozásoknak, mellyeken által kelle esniök, mig uj hazájokba érhettek. Innét kezdték a magyar föld meghódítását, mellyet akkor több tót, bolgár és oláh eredetű népségek bírtak. Ezen nemzetekbeli harczolásuk a magyar történetnek legérdekesb és legdicsőségesb részei közé tartozik. Már akkor olly hathatós volt ennek emléke, hogy sokáig nemzeti dalaik főtárgyát tevé.Valamint a britannok védelmezése az angolok és szászok megtámadásai ellen Arthur király és lovagairól szóló mondákra és dalokra, — valamint a nagy népvándorlás következtében a német, és velők összekötött népek közötti ellenségeskedések és háborgások a Nibelungen- és egyéb akkori költeményekben foglalt német hősköltészetre nyújtottak alkalmat, — ugy a magyaroknak is ezen nemzeti dalai azokkal együtt,mellyek a szomszéd népekrőli győzedelmeiket hirdették, a magyar hősmondának különös körét képezték. De, fájdalom, ugy látszik, ezek össze nem szedettek; és ámbár ismerjük nagyrészint tárgyát a Névtelenből és a legrégibb krónikákból : hiányzik mégis a népköltészet alakja. És milly hathatós lehetett ez akkor! midőn még számos tárgy neve is a honihősök mindannyi tetteire emlékeztetett. De a későbbi időkre is többféle tekintetben nagy fontosságúak voltak ezen győzelmek. Ezek határozák meg részint a magyaroknak más nemzetek iránti állását; ezen alkalommal végbevitt tetteik szabályozák az uj hon fölosztását;részint ezeken alapult későbbi alkotmányos és polgári létek, sőt befolyásuk az országnak minden egyéb viszonyai elrendezésére is szembetűnő. Árpád az uj föld meghódítását maga intézte, midőn a körülményekhez képest Attila birtokából származtatott jogát követségek által érvényesítette ; vagy a vezéreket seregekkel ellátva az ellenszegültek megtörésére küldötte, avagy maga is fegyverhez fogott. E harczokban nem egy vitéz lelte dicsőségét, és mai napig viszhangzanak e nevek : Szabolcs, Tas, Tuhutum, Zuard, Kadocsa, Huba, Lehel, Bölcs, Botond stb. Egymásután legyőzettek fegyvereik által az itt uralkodó fejedelmek : Zalán, a tótok és bolgárok ura, a Duna, Tisza és Garan közt egész a Kárpátig, védencze a bizanti császárnak; — Ménmaróth, bihari herczeg a Tisza, Maros és Szamos között; — Gelu, az oláhok fejedelme Erdélyben; — Grád, Maros és Orsova közti vidék uralkodója; a Dunántúl lakozó frank gyarmatok; — végtére a hatalmas Szvatopluk, Nagy-Morvaország királya, a Garantól nyugotnak. Az ezen fejedelmek által bírt földek elfoglalása volt díja a győzedelemnek. Sokat segítette őket ebben ama körülmény, hogy ezen a nagy népvándorlás közt fenállott országok romjaiból alkotott birodalmak még erős lábra nem kaptak, s egyébként is, mint látszik, Európa uralkodói akkor egymás közt nem éltek legjobb egyezségben.Nagy-Morvaország legyőzésében Arnulf német király frigyesei voltak a magyarok. A X. század első éveiben be volt végezve a mai magyar föld elfoglalása. Az itt felhozott harcztettek mellett a történet egy másik tényről emlékezik, melly valamint Attila jogára folyvást hivatkozásukon kivül egy részről azon igyekezeteket bizonyítja, hogy vállalataiknak a jog magas szentesítését is megadják, ép ugy sajátságos nemzeti szellemökbe mély belátást enged. Midőn Árpád legelső megjelenésekor e honban Zalán herczeg által visszavonulásra felszólittatott, a legfényesebb ajándékokkal (u. m. drága lovakkal, tevékkel, rabszolgákkal stb.) ellátott követeket küldött ehez, kik Attilának, Árpád erdődének birtokát felemlitvén, viszonajándékul csak egy darab földet, egy csomó füvet, és két korsó dunavizet ki Árpád birtokába veszi a magyar földet *) *) lí rajz a Geiger hires müvei után rajzolt s t. előfizetőinknek igért képek III-ika. Szerk.