Vasárnapi Ujság – 1857
1857-01-18 / 3. szám - Petőfi Sándor születéshelye s gyermekkora. P. A. 26. oldal / Vegyes tartalmu czikkek
28 ból itélve, igen vén lehetett már s alkalmasint nagy Lengyelországból tévedett hozzánk. Jótékonyság. O cs. kir. fönsége Albrecht főherczeg Magyarország fő kormányzója a süketnéma nevelés iránt több izben tanúsított magasztos részvétét ujonan az által méltóztatott tanúsítani , miszerint a cs. kir. váczi siketnémaintézet alaptőkéjének gyarapítására újévi ajándékul ismét 100 pftot kegyeskedett adományozni, melly magas pártfogásért az illető intézeti igazgatóság forró köszönetét nyilvánítja. Továbbá a legközelebb lefolyt 1856-ik évben a váczi süketnéma intézet alaptőkéjének felsegéllésére az illető igazgatóság utján következő hagyatékok és adományok folytak be u. m. : a) Ilaill Ferencz adai plébános 20 ft, b) Laczkovits Vintze hévízi plébános 4 ft. c) ngs. Farkas József pécsi kanonok, 1 — 100 ftról szólló földtehermentesitési kötelezvényt, d) G. C. 40 ft, e) Angyal József 2 ft, f) Korbacsics Ferencz 5 ft, g) Kovács György 5 ft, h) Mödli János 4 ft, i) Tischler József 10 ft, j) Feldhofer Antal 2 ft, k) Valasits Antal vásárhelyi plébános 2 ft, 1) Zsufa József vaskuti plébános 10 ft, m) Gruber Endre németujfalusi plébános 10 ft, n) Egy névtelen 48 kr, o) Schneider János ipolybolki pléb. 4 ft, p) Bregovits István értényi pleb. 10 ft, q) Lovasi Endre fertő szt. miklósi lelkész 5 ft, r) Benczúr Márton soproni polgár 10 ft, s) Siegvart Ignácz tamási pleb. 80 ft, t) Szellner János pesti polgár 10 ft, u) Madinszky Mihál tepliczi pleb. 2 ft, v) Merány János zrakóczi pleb. 4 ft, x) Váltó János adai pleb. 40 ft, y) Szarvas Ferencz váczi kanonok 10 ft, z) Katona Mária özvegy 2 ft, aa) Spolity József ujkécsei pleb. 2 ft, bb) Petruska József és Ptacsek István szepesi lelkészek 12 ft, cc) Kővári János tart pleb. 5 ft, dd) Milde Anna született skultély 100 ft, ee) Altman József uj kécskei pleb. 2 ft, ff) Meixner Ferdinand pesti polgár 24 darab képkeretet. Összesen 412 ft. 48 kr. pp. Egy 100 ftról szólló föld tehermentesitési kötelezvény, és 24 darab képkeret. — Végre ngs. egri főkáptalan 1808-dik évben tett alapitvánnyának kiegészítésére 865 pftot adományozni kegyeskedett. Felelős szerkesztő : Pákli Albert. Kiadó-tulajdonos lleekenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és lleekenast, egyetemut ez a 4-dik szám alatt Pesten. Vidéki hirek: Barót (Székelyföld, Erdővidék), december 13-án 1856. Háromszék nyugoti részével határos Erdővidék, melly az utóbbi felosztás szerint 22 falut s mintegy 23 ezer embert számlál, nevét méltán viseli, mert a vidéket őserdők övedzik, s a falvak a fától benőtt hegyek lábainál sötétlenek. — Az Olt-folyam hosszában kigyózza át a vidéket, s néhány helységnek szép kilátást enged virányos partjain. — Főbb helysége Barót, melly a közelebbi időkben erős léptekkel halad a mivelődés felé; tudomány, ipar s építészet mind virágzásnak indult, s nemsokára csinos mezőváros fog az egykori sárfészekből kiemelkedni. Hisz ma már, hol ez előtt néhány évvel füstös szalmakunyhók gőzölögtek, ízletes emeletes házak magaslanak, mit leginkább a fáradhatatlan járás-elnök működésének lehet köszönni. Ugyanilly fejlődést lehet látni az egész Erdővidéken. — Ezúttal csak ennyit annak jeléül, hogy mi is élünk. B. L. Porcsalma, december 15. 1856. (Szárazság jó hatása. Jótékonyság. Örvendetes hirek.) Pár évtized óta borútlanabb évet nem élt át e helység. A multévi vízözönre következett a száraz időjárás, bámulatos változást szült lápos határunkon. Nemcsak a vizmadarak itt tanyázó tábora, de azoknak éltető elemük a viz is annyira eltűnt, hogy ott, hol emberek emléke óta száraz lábbal alig jártak — határunknak az ecsedi lápon létező egész területén, összes tavainkban sőt a Kraszna itt elvonuló egyik csatornájában sem volt semmi viz. *) És míg e szárazság téves réteinknek másszor dús kasszálóin szűk termést okozott, e virányt az egykori tavak- most kaszálókon gyűjtött sűrű boglyák pótolták. Ősz s tavasz mezeink kielégitő termést hoztak; nevezetes dohányültetvényink a szárazság daczára szépen díszlettek. Az a ritka sors, melly szerint mélyebb kútainkban is alig volt viz, azzal a ritka szerencsével párosult, hogy köztünk semmi járvány, még a honos pos- és váltóláz sem mutatkozott. Barmaink szintén épen maradtak; környékünk örökös átka, az aprómarha- vész is ez évben enyhébb volt. Még eddig elemi csapásoktól, tűzi egyéb vésztől is menten maradtunk, így áldotta meg e helységet, e nehéz éven át, örökké áldandó Istenünk. — Embertársaink által pedig következő fokban részeltetett. Vagyon-biztosságunk, tűzoltó- gép- s készletek szerzése által növekedett. Értelmesebb társaink — máshitü feleinknek, a r. kath. t. Szaplonczay A. urnak s g. kath. Ráczi nak is segélyével — főtornyunkba negyedes verő órát készittettek. Templomunk — hasonlóg adakozásból — ez évben is épült. 700 pszt. iskolai alapitványnyal terhelt egyházunk szükségeit, egy nemes keblű földink, t. Kanyó Mihály m. óvári ny. tanár ur 100 pg. forinttal kegyesen pótolta. E tisztelt férfiú, kit távolban folytatott közhasznú pályája tőlünk testileg örökre elszakított, de szellemileg elszakítani soha nem birt, ki itteni rokonit folyvást segélyezi, azok közt jelenben is egy özvegyet két árvával táplál, ki egykor e sorok általa soha nem látott írójának is, mint szülőfölde lelkészének tűzvész hozta kárát bőkezűleg enyhítette, megenged remélem, szerénysége fátyolának e föllebbentéséért, a gondolat alatt, hogy a hallott példák másokat is buzdítanak. Hasonlót kérek és várok Porcsalma helység összes fő-és közbirtokosaitól, kiknek azt a nemes tetteket szintén nem lehet ellhallgatnom, hogy midőn úrbéri ügyben köztünk munkált járásfőnökünknek. Bornemisza Antal úrtól lelkesen felszólittattak az egyház és iskola embereinek a m. kormány által ajánlott mezőbeli illetőséggel leendő ellátására, tek. P. Károly ur indítványa után, noha a határban egy talpalatnyi közföld alig van, — mind a helv. hitv. mind a g. kath. egyházak lelkészének s tanítójának jelenlegi földbirtokát, a lelkészeket illetőleg fejenként egy egész, a tanítókat illetőleg fél telek után eső határbeli illetőségre fölemelni, a két iskolának pedig két hold földet faiskoláúl megajánlani, saját birtokaikból, kegyeskedtek. Vegyék mindnyájan érette, a vallás, erkölcsiség és fölvilágosodás érdekében az illetők őszinte köszönetét; az Úr, ki az illy áldozatokban gyönyörködik, adja megérdemlett jutalmukat. Ennyi jót írhatunk ez évben e csekély helységből! de hát roszat? ne kérdezzetek! inkább imádkozzunk.— Kiss A. Mező-Szent-György. (Községi könyvtár alapítása.) T. szerkesztő ur! Helységünkről már egy párszor szomorú és leverő tudósítások közöltettek e lapokban. Tagadhatatlan is, hogy bizony vannak közöttünk ollyan jóféle madarak, kiknek nem ártana szárnyukat szegni, s őket örökös kalitkában tartani; kik az „enyém tiéd" közti eszme-különbséget szeretik összetéveszteni, s a más véres verejtékével keresett vagyont titkos bűnös epedéssel keblükhöz szorítani, s az orgazdák bűnlakta házaiba rejteni! Ámde a roszak mellett vannak jók is, még pedig hála Istennek! sokkal többen mint amazok; hála Istennek! több a búza mint a konkoly, több a hasznos fű, mint a hitvány gyom; több az egészséges tag, mint a lemetszendő holttetem társaságunk testén. — Ezen érdemes és jó tagjai helységünknek pedig azok, kik a szépet és hasznost fölkarolva, a helység és egyház jóllétét előmozditani teljes buzgalommal segélik. Igy lett testté legközelebb köztünk a községi könyvtár eszméje is, még pedig csudálatos gyorsasággal. Pár nap alatt iskolatanítónk fáradozása következtében, ki házról házra járta a jobb gondolkozásuakat, negyven aláiró lett, 30 p. krajczárjával, — s hogy mindjárt legyen mit olvasni, néhány könyvet tettünk be, én és a tanító, a könyvtárba. De példánkat csakhamar követték a helybeli t. urak és asszonyságok, ugy hogy uj év első napja óta, már mintegy 110 darab könyvvel bir kisded könyvtárunk, mellyek közt vannak, igen jó és hasznos könyvek is.Igy tehát könyvtárunkat jan. 4-én megnyitottuk; a tagok folyvást hordják ki az ajándékozott könyveket. Mi pedig azon leszünk, hogy minél hamarább uj és jó könyvekkel szaporítsuk a könyvtárt. De szeretnők, ha önök közölnék e lapokban azon jó és népnek való könyveket, mellyek a községi könyvtárakra nézve legszükségesebbek. Addig is, majd mi magunk is szétnézünk a könyvek lajstromaiban. *) Levelem már be akartam zárni, de lehetetlen elhallgatnom azon nagylelkű ajándékot, mellyel könyvtárunk ismét meglepetett. T. Fodor László helybeli birtokos úr, 46 p forintot ajándékozott kötelezvényekben e szép czélra! Fogadja, érte szíves köszönetünket a jó szívű adakozó! így most már reméljük, hogy néhány év alatt jeles könyvtárral birand helységünk, ha a visszavonás vagy rosz akarat azt meg nem döntendi. De Isten velünk s akkor ki lehet ellenünk! Ugye lehet Mezőszentgyögyről is jót írni? ! Kálmán K. Adomák. — 1847-ben U—kon bizonyos lakodalmi alkalommal egy hirtelen barna czigánynő is megjelent az udvaron. A kapu melletti szemétdombon, félre a bámuló néptől tyúksereg kapargált. A szurkos kezű nézdelő felemelt hirtelenében egy vigyázatlan fekete tyúkot, s szakadozott gubája alá vetté azt, azután oda állt bámulni a többi szájtátók közé. A mint ott állt, a jámbor állat kidugta verestaréjos fejét a ritkás guba egy prágáján. A házi asszony észrevette a tyúkfejt, de észrevette a vén satra is, hogy sejtenek valamit a dologról; — s midőn a házi asszony már fel is emelé öklét a vendégi szeretet bebizonyítására, — megszólalt : „Lássa gazdaasszony ezt a fekete holló, amott, a kapu sarkánál fel akará falni azsokat az ártatlan tyúkokat, én megfogtam, ide hoztam, hogy tessik megbüntetni." — 1842. Egy román eladván két ökrét, 100 p. frtos bankjegyet is kapott. Tarisznyáját — mellybe a pénzt kajdult fővel betette, mézes bábbal is megtörné ; de útközben megéhezvén a bábokat rendre majszolgatta, s készített magának drága vacsorát, mert megette a mézre ragadott száz p frtos bankjegyet-két ökröt. Szerkesztői mondanivalók: 943. Bölcskére. A küldött értekezés nagyon abstract és kissé száraz. 944. Margita. Nem közölhető. 945. Őskori sötét képek. Nem adhatók. 946. Sz. P. N.Enyeden. A fametszetek — minőségük szerint — többe kerülnek, mint a kőrajzok; azonban sok példányban nyomva, ismét ezek aránytalanul több költséget okoznak, mivel egy kőlapról 1500-nál több tiszta lenyomatot nem lehet remélni, egy fametszet pedig kiállja 100 ezer példányig is, s könnyen szaporitható galvani után; szöveg közé nyomva pedig épen csak fametszetek használhatók, sem kő- sem érczlapot nem lehetvén a betüsajtóba illeszteni. A per alatti kérdésre nézve leginkább tájékozó lehet ez adat : olly fametszet, mint lapjaink mult számában volt a kassai templom, épen 100 pftba kerül, maga a mű , ollyan kőrajzok pedig, mint a minő arczképek lapok mellett szoktak megjelenni, 25 — 50 forintba jönnek. Nagy műlapok aránylag mind kettőben drágábbak. A fametszetet az drágítja, hogy ott a rajzért külön kell fizetni, külön ismét annak, ki a rajzot a fára átteszi és külön végre a fametszőnek, a kinek az a mestersége, hogy egy erős nagyitő üvegen keresztül nézve a rajzot, éles vésű hegygyel mind azokat a helyeket vésse ki a rajzból, amik fehéren maradtak, tehát magát a rajzot kell neki benne hagyni, még a legvékonyabb hajszálvonásnál is a mellette levőt kell kivágni és a vonalt ott hagyni , ellenkezőleg áll a rézmetszéssel, ahol épen azt kell kimetszeni, aminek meg kell látszani a lapon. 947. Az ag. Nem adható. Egyébiránt két g-vel szokás azt írni. S mégsem lehetne-e kiszárasztani e lápot? Nem vágyna-e erre, ki látta a kiszáradt lápföldek gózseni termését? Hát az egészségügy, a környéket pusztitó pos- váltó- és más lázak, fekélyek megszüntetése, nem igénylik-e, hogy vezessék ki e lapályból a bele ömlő és kifelé alig szivárgó Krasznát!! *) Ugy tudjuk, hogy egy illy lajstrom készülőben van s nem sokára közzé is fog tétetni. A „Vasárnapi Újság" „Irodalom" rovata ezentúl is figyelemmel kisérend minden e nemű ujabb jelenséget. Szerk.