Vasárnapi Ujság – 1857
1857-09-27 / 39. szám - Kubinyi Ágoston (arczkép) 405. oldal / Élet- s jellemrajzok
A ,.Vasárnapi Ujgilic" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg j pontul nloi a „Politikai UjdonBakokkal" együtt ottapan csak 3ft. pp. Az előfizetési — Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy dij a „Vasárnapi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasítandó. Kubinyi Kubinyi Ágoston, Horvát István szerint a Hunt Pázmán nemzetség ivadéka, született 1799-ben május 30-kán Nógrád megyében Videfalván. Első neveltetései a szülői háznál nyeré. 1808-tól 1811-ig Beszterczebányán folytatá tanulmányait. A flvészet és madarászat már itt szenvedélyévé lett és a később hires szaktudóssal, Petényi Salamon iskolatársával, madártojásokat s szárított növényeket szerzett. A franczia nyelvet, ásványtant s rajzolást is itt tanulta. 1812-ben természet-és régiségtani czélból Nógrád-, Gömör-, Szepes- és Tornamegyét beutazta. — Több szép érem- és ritkasággyüjtemény szemléletére föltevé magában hasonlók szerzését, mit zsebpénze ráfordításával azonnal meg is kezdett. 1812-től 1814-ig a debreczeni collegium növendéke volt. — Bécsben is töltött néhány hetet, ezután a pesti egyetemre jött. Pesten a füvészkertet és muzeumot mindennap látogatá s nem volt azokban olly tárgy, mellyről felvilágosítást adni ne tudott volna 1816 ban Gácsország egy részét utazá be. 1819-ben iskolái végezte után táblai jegyző lett, ekkor ismerkedett meg Horvát Istvánnal, Szemere Pállal, Kazinczy Ferenczczel, Fáy Andrással s több más írókkal, kik megkedvelteték vele irodalmunkat. 1821-ben Nógrádban aljegyző lett. Az 1825-ki országgyűlésen a távollevők követéül jelöltetett ki, 1832-től 1842-ig mint főbiztos szolgálta a megyét. Mint buzgó protestans nagy részt van az egyházi ügyekben is; egyházkerületi vagy egyetemes gyűlés alig volt nélküle. 1827-ben Ágoston iskolai, 1837-ben pedig esperességi föügyelővé választatott s e hivatalát azon nehéz időkben ugy viselé, hogy a nógrádi esperesség a magyar haza közméltánylásával, a magyarosodás ügyében zászlóvivő volt. A magyar nyelv terjesztésére egy „nemzeti intézetet" indítványozott a megyén, melly 18,943 húszassal 15 krral alapíttatott meg; a kamatok évenkint ingyen kiosztott könyvek-és jutalmazásokra fordíttatván. Kubinyi ez intézet alelnöke volt. A nógrádi esperességben egyházi könyvtárt alapított, melly később a losonczi esperességi tanodában állítatott fel, melylyel egy olvasó és munkáló társulatot kötött össze. A társulat munkáit saját költségén nyomatta ki 1844-1845-ben, mellyek közé ő is irt két értekezést s 12 darab arany jutalom mellett „az emberi kegyeletek sülyedése okai és gyógyszerei" megfejtését tűzte ki. Később a Bene Ferencz által indítványozott magyar orvosok gyűlésein gyakrabban találkozunk Kubinyi Ágostonnal, melly gyűléseken többször mint elnök és alelnök működött, s felolvasásokat tartott következő czimek alatt : 1) Kirándulás Pojtorelláról a Királyhegyre; 2) az állattanról külföldön és Magyarhonban ; 3) a papírról (régiség- és természettani szempontból) ; 4) Észrevételek a társulatokról, különösen a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűléséről. Hasonló buzgóságot tanúsított a magyar természettudományi társulat alapításában, mellynek előbb alelnöke, aztán elnöke, utóbb pártoló tagja len s 300 pft. alapítványa mellett több