Vasárnapi Ujság – 1857
1857-03-01 / 9. szám - A sörivásról. Ds. 73. oldal / Elmélkedések - Körmöczbányai vár (képpel). K-ly J-s 73. oldal / Hazai tájleirások
73 Kttrmttczbányai vár. Körmöcz aj bányavárosok főhelye, Barsmegyének egyik szük völgyében fekszik, s hét nagy hegy, annyira körülsánczolja, hogy az ide jövő vándor nem kis boszuságára csak akkor láthatja meg midőn észreveszi, hogy már Körmöczön, illetőleg Körmöczben van. Körmöcz épitői a szászok valának s némellyek szerint a szász Érczhegyekben a Pleisse mellett fekvő Krimnicz és Shimnicz nevü helységektől vette nevét mind ez, mind Selmecz, honnét a lakosok ide költözvén, a nevet is elhozták magukkal. Noha sokan vannak, kik még a rómaiak alatti góthoknak köszönik Körmöcz alapitását. — Már Kálmán király alatt 1100-ban szabadalmakkal láttatván el, királyi városok sorába iktattatott, a mint ez kitűnik I. Károly 1342 Visegrádon kiadott okleveléből. Mostani szabadságát pedig I. Károlynak köszönheti, ki 1328-ban a várost körülbelől kétmérföldnyi kiterjedésű földdel ajándékozá meg. Régisége miatt hírneves levéltárában, melly különben sok viszontagságon ment keresztül, két igen régi oklevelet találni; az egyikben Likava várából segédseregek kéretnek 1129-ben, a másik II. Andrástól kiadott constitutiót, az „Arany bullát" foglalja magában. Rajzunk Körmöcz várát ábrázolja, melly észak felé egy dombon épült kettős bástyával s csak Zsigmond alatt épitett kőfallal van körülvéve, bekeritvén egyszersmind az alig 40 házból álló belvárost is, melly bármilly kicsiny, polgárai mégis igen szép szabadalmakkal diszeskednek. Legjelesebb épületei, a várban levő, sz. Katalin tiszteletére épitett régi goth izlésü templom, melly minden évben nov. 25-én szokott megnyittatni; a város pompás kath. paroch. szentegyháza két rézzel fedett s gazdagon aranyozott tornyával, melly 1557-ben épült s 1642-ben meguyittatott; továbbá a Lippay György esztergomi főpap által 1634 alapitott szent Ferencz rendiek temploma s kolostora. A városi tisztviselőkön kivül helyt ad még a bányász-törvényszéknek, pénzverő, bányászi, erdészeti k. hivataloknak, kegyes rendű, elemi s leánynevelő iskoláknak, primás kastélyának s több más jeles épületnek. A külvárosok nagygyá és elevenné teszik Körmöczöt, s ezekben vannak a különféle kir. épületek, törőmalmok s olvasztó-kemenczék. Mind ezen érczczel dolgozó épületek erőmüveit s gépeit egy viz csatorna hozza mozgásba, mellyet már több század előtt a szomszéd vármegyék Turóczból vezettek ide a bányászat javára s előmozdítására s Körmöczviz név alatt sok hasznot tevén savószinü hullámaival a Garanba ömlik. Megjegyzésre méltó még a keleti erdőkből jövő csatorna, melly föld alatt a tulajdonképi városba és várba vezettetvén, a lakosokat mindennap hüs forrás-vizzel üditi. Az arany és ezüst bányák részint királyiak, részint városiak, s minden bánya torkolatának külön neve van, s némelyik 170 ölnyi mélységre is lemegy. Mióta veretik pénz Körmöczön, nem lehet bizonyosan tudni, ugy látszik azon idő óta, midőn várossá lett emeltetve. A K. B. (Körmöcz Bánya) jegyek 1766-ban kezdettek veretni a körmöczi pénzre, de most már csak az aranyra veretik. A többi bányavárosokból ide hordatott az arany s ezüst , itt veretett pénzzé, a körmöczi arany, kivált a régi, szép szinéről hiresedett el. A várban, mellyet képünk mutat, pávák tartatnak, mindenkor annak emlékére, hogy a szerencsétlen, IV. Béla alatt bejött tatárok egy éjjeli megrohanását a városnak e madarak árulák el. K ... ly J ... s. Könnöczbányai vár. A sörivásról. *) Hol a természet nem viselteték annyi emberszerető kegyességgel, hogy bort termeszszen , ott az ember telhetetlen élvszomjában iparkodott azt, valami sajátszerű lé által pótolni, mellynek neve sör, s melly a nélkül, hogy a bornak szivviditó szeszét csak távolról is megközelitené, mégis bőségesen bir abból, hogy kártékony hatása legyen; nem nyújtja tehát a boradta gyönyört, de szintúgy mint ez, rövidíti az életet. Haiti József hivatalos adatok nyomán kimutatja, hogy az összes birodalomban 40,093,000 mérő búza s 44,655,000 mérő árpa terem. A búzáról tudjuk, hogy legszükségesebb eledelét szolgáltatja az embernek, az árpáról pedig bizonyos, hogy legnagyobb részt sörré főzik fel; nem csuda tehát, hogy a kenyér és liszt ára olly aggasz t) Wéber Otto úr a „P.O. Z." hivatalos lapnak már tavaly számaiban közlött sok figyelmet gerjesztő czikket illyezim alatt : „Humanisticus tanulmányok" mellyek ez évi folytatását a „sörről" kezdi annyi életből merített, életbevágó józan okoskodással, s ollyan egyszerű, mégis mélyen ható pillanattal az államgazdászati és egészségi viszonyokba, miszerint nagyon szükségesnek kelle vélnünk, ezen elfogulatlan nézeteket legalább kivonatosan megismertetni magyar közönségünkkel is, melly között évről évre nagyobban lábra kap az árpaléhörpölgetés. Szerk.