Vasárnapi Ujság – 1857
1857-04-05 / 14. szám - Tréfás toaszt Pálinkás Ján. tiszteletére. Mindszenti 115. oldal / Vegyes tartalmu czikkek
116 többnyire magyar könyvekből álló könyvtár, melly utóbbi az olvasó-egylet tulajdona. Városunk, mellyről 8 év előtt legfeljebb azt lehetett mondani, hogy egy magyar és tán egy német hírlapja van, e részben szép haladást tőn; ha tekintjük, hogy most nemcsak az ezeret jóval meghaladó és szorgalmasan olvasott könyvtára, kisdedóvodája, látogatott vasárnapi iskolája van, de ezeken kívül most hozzánk 18 magyar lap és nem sokkal kevesebb (mert hát nagy részben németek vagyunk), de mégis kevesebb német lap jár. Az említett szellemi erők ápolása és fejlesztése mellett sem feledtük el, hogy városunk csinossága, szépsége, szintén nagyban igényli részvétünket, és ki 10 év előtt látta szétszórt, összevissza hányt faházakból álló, utcza nélküli városunkat, ránk nem ismerne most, különösen miután az 1855-ik julius 19-én dühöngött tűzvész a várost újból születni kényszerité. Igy a tűz előtt végeztük még be a 100,000 ftba kerülő városházát, — a tűz-esztendőben kezdtük nagy tüzesen a 400 évet meghaladó ó-templomot részletenkint szétbontva újra épiteni, miben ugyan jó magam, meg mások is a histórián ejtett sérelmet látnak, mert a négyszáz éves templom viszontagság teljes múltjával, nem volt többé a mienk, hanem a történelemé. Ezt a pontot jó lesz, szerkesztő úr, nagyobb betűkkel nyomatni és pláne ki nem hagyni. — Végre bizton vélünk följogosítva lenni arra a reményre , hogy városunk ezen fent elősorolt jó szelleme nem múlékony tünemény, hanem maradandó vívmány, melly mindinkább terjesztendi áldásteljes eredményeit. G. P. Felvidék, mart. 18.(Tavaszi remények, tél, Petőfiről.) Martius derekán vagyunk, itt van József napja is, s a gazda jó eleve gondolkozott, milly nagy feladat megoldása várakozik reája, bizva a gyors kitavaszodásban, s a beállandó kedvező időben, mellyek őt kecsegtető reményeiben, tervei kivitelében s csalhatlan kiszámításaiban istápolni fogják; de íme, kiben legjobban bízott, az idő t. i. melly váratlan vendégképen jővén, — elhalasztja ismét továbbra reményeit, terveit, kiszámításait. — Azt gondoltuk, miszerint e hó 11-én támadt nagy záporeső következtében, az utolsó téli majd két láb vastagságú jégtábláknak, s a hegyekről ugyancsak felolvasztott hónak alvidékre vándorlása után, — a mezei munkálatokhoz kell majd fognunk; azonban 11 —15. egy orkánszerű szélnek támadtával olly téli időre változott utolag légkörünk, hozván tömérdek menyiségü havazást magával, hogy a házak s más épületek fedelei szintén küzdeni látszanak terhével.— Bikföldön átalánosan 2—3 lábnyi magasságra, dombosabb helyeken a hósuvatagoké 4—5-re is tehető. Ez időt az észak-nyugati szél a dél-nyugatival felváltva idézte elő; mellynek adható azonban az uralkodási elsőbbség, miután égaljunk felette változó, azt bizton meghatározni, itt egyátalában nem lehet. Ennyit a meteorologia kedvéért. — Voltak s vannak Eperjesnek is néhány emlékezetes napjai! — Midőn a „V. U." lapjaiban hazánk jeles s lángeszű költőjéről Petőfi Sándorról egyes adatok közöltettek; a nagy férfi iránti kegyelet kedvéért, hadd jusson a t. olvasó közönségnek tudtára azon ünnepélyes napja is a megdicsőült költőnek, midőn felső magyarországrai kirándulása alkalmával, Eperjesnek és falait megjelenésével szerencséltette s emlékezetessé tevé. Egy juniusi napon vala ez (1846), a mint e hírről az iskolai ifjúság értesült „Petőfi Kerényi Frigyes (Vidor Emil) barátjánál megérkezett", s csakhamar lett sürgés forgás az iskolai ifjúság között, s midőn több barátja (ha jól emlékszem, Tompa is) és tisztelkedője egybegyűlt , elkészült azalatt a rögtönzött megtiszteltetési terv, melly fáklyás menetből, és az oda való zenészek magyar zenéjéből állott. Bodolay József, egy rövid de hathatós beszéddel fogadá a nagy vendéget az iskolai ifjúság nevében, mire Petőfi vigkedvüen olly formán válaszolt : „Barátim! e szives s engem valóban meglepő megtiszteltetések, éltem legszebb napjai közé tartozik, s ha egykoron a sárga halál macska zenéjével megtisztelend, akkor is e szép napomra fogok visszaemlékezni." — Mit harsány „éljenzés fejezett be. G. E. Egyveleg. Pecsétek, foltok kitisztítása. A közelebbi farsang végén nálam tartott gyermek-tánczestélyen nőmnek egy 24 terítékű damasz abroszával egy olly asztal vala beterítve, melly valamelly vas-vegyitékű zöldes szinnel vala festve, s melly festék az abroszon elöntött vize s bortól felázván, az abroszt, feleségem nagy bánatára, egész hosszán — semmikép ki nem vehető nagy rozsda sárga foltokkal lepé el. — Minden kísérlet, e tányér nagyságú számtalan foltoknak meleg tejjel, marha epével, vörös hagymával, konyhasóval, czitromlével, kénkő-füsttel stb. elenyésztetésére, meghiusult; hiában lenek megkérdezve a mosóintézetek, gyógyszerészek, kiknek egyike azoknak sósavvak kivételére úgy ajánlkozott, hogy azt maga hajtandja végre, mert ügyetlen bánás mellett ezen erős szer a gyolcsot úgy megégetné, hogy a vele érintett hely vagy mindjárt, vagy az első mosásra kilyukadna. Nem volt tehát vége az „áh" és „oh"-nak, mire tegnap nőmnek egy Pestről feljött látogatója azt tanácsta , hogy néhány czitromnak takarékkonyhán vagy szeszlángon forrásban tartott levébe mártsa a foltos helyeket. Mit ma megpróbálván, a legjobb sikerrel örvendeztettünk meg. Ugyanis a czitromnak mintegy/4 annyi vízzel feleresztett, s szesszel töltött edény felett forrásban tartott levébe bemártott foltos helyek egy perez alatt mind eltűntek — el egészen a vöröshagymávali bedörgölésre meghalványodott vörösbor-foltok is — sőt egy, talán már hat év óta számtalanszor mosott ingem melléről ki nem moshatott rozsda folt is, az e forró lébe mártás perczében elenyészett. Budán, mart. 5. — R. I. Falánktalan méh-faj. Hall kapitány föld-körül tett utazásainak leirásában azt a felfedezést közli, hogy ő Tampico vidékein olly méh-fajra talált, mellynek nincs falánkja. Vajjon nem volna-e jó, ezt a méh-fajt hozzánk is elhozni és terjesztésével kisérletet tenni? Doromb-gyár. Mi a természet országában madarak között a kolibri, az a művészet országában hangszerek között a doromb, németül szájdob (Maultrommel), melly Európa-szerte elterjedett muzsika-szer köznépi leányok és gyermekek kezében, szájában, hazánkban is ismeretes. Érdekes leend tehát tudni , hogy ezt a kis hangszert hol készítik. Ennek egyetlen gyára Európában két helység Ausztriában, az Ens folyam melléki negyedben : Moln és Trauenstein. Harmincz kézmű-mester dolgozik itt rajta, családaikkal és számos legényeikkel együtt, megkészitvén naponkint 2—6 tuczatot. A kész műdarabokat árulás végett nem ők szállítják tova, hanem eladják helyben a stájer városiaknak, vagy a steinbachi kalmároknak, kik aztán elszállítják Bécsbe, Pestre, s minden európai országba, szintén Törökhonba, sőt Amerikába is. |Szerkesztői mondanivalók: 1118. Egy t. tudósítónk azt igéri, hogy ha levelét közöljük, 50 előfizetőt biztosít a „Színházi Naptárra." Az 50 előfizetőt elvárja a színházi nyugdíjintézet, de a levelet 150-ért sem közölhetnék. Nem lehet. 1119. Árva-Várallyára. A rajzot s leirást vettük. Az első munkában van. Szívesen vesszük további ajánlatait. 1120.Vágvölgyre Y-nak. A leirások jobbak, mint a rajzok, de úgy hisszük, használható lesz mind. Egyébként is örömest látjuk. 1121. Gyöngyösre. A tudósítást magánviszonyokra vonatkozónak vagyunk kénytelenek tekinteni, s azért nem közölhetjük. Ha a felebaráti szeretetlenség eseteit, mellyek a napi életben fölmerülnek, mind közzétenni akarnók, egyéb dologra alig akadna időnk és terünk. Teljesen méltányoljuk kegyed nemes indulatát. 1122. A három arany rózsa stb. Az igyekezet, mit népmondáink összegyűjtése körül tanúsít, elismerésre méltó. Csak a technikára fordítson ön több gondot és szorgalmat. Használható van közte. 1123. Pásztora. Az adandók közé soroztatott. Bár mielőbb kiállíthatnék a síkra. 1124. A pacsirta. Szép legény és szép leány stb. Sajnáljuk, de más tanácsot nem adhatunk, mint azt, hogy tegyen ugy, mint azok, kik ,,a nagy búnak és bánatnak miatta hegedűjeiket függesztették fúzfákra." 1125. Abádszalókra. Köszönjük a szives megemlékezést s hasonlót kívánunk.. Várjuk a „közvitézt." Tán még feljebb is viheti. 1126. Karakó-Szürcsökre. Lapunkat nemcsak mindenféle rangú, hanem különféle nemű és korú emberek is olvassák. Nem adhatnánk pedig nők és fiatalok kezébe olly olvasmányt, mint ön közleménye — ámbár más részről hisszük, hogy gazdákra nézve érdekkel birhat. Tessék gondolkodni felette. Nem vagyunk gazdasági lap. 1127. R. ö. Kolozsvárt. Ön azt kérdi : miért nem adjuk már Deák Ferencz arczképét? Illy késő tanáccsal nem sokra mennénk. Lapunk első évi folyamában már ott találhatja a kérdezett s több más köztiszteletü férfiú arczképeit. 1128. B.Kereszturra. Dehogy nincs önhöz „mondani valónk!" Sőt nagyon is van. Köszönjük azt az érdekes közleményt s hasonlók beküldésére bizodalmasan fölkérjük. 1429. Nitzkifalvara. A küldemények között sok jeles van, de stylistikai tekintetben nagy mértékben igénybe veszik egy jótékony kéz simításait. Erre pedig egy kis idő ésalkalom kell. 1130. Álom stb. Írójának. Magán levélben irandó kimerítő kritikákra egyátalában nincs érkezésünk. Ki hozzánk beküldött verséről véleményünket akarja tudni, kénytelen a „mondanivalók" rögtönitéletével, vagy — ha úgy köti ki magának — hallgatásunkkal beérni. Azért kár volt a kilencz krajczáros levéljegyet küldeni, mert ezzel most adósai maradunk. 1131. Világvárinak. Fiatal igyekezet, csupa reminiscentia, semmi eredetiség és sajátság, de botrány sem. Nincs helye sem biztatásnak, sem lebeszélésnek. Tegye, a mit ön lelke sugal. 1132. M.-Vásárhely P. J. A Politikai Újdonságok 12. számában foglalt nyilatkozat ön hason értelmű felszólalását megelőzte. Illy tárgyban örömest sietünk. 1133. Váró sorai nem adhatók. Más lapokban volna azoknak helye, p. o. egy nagyobb politikai lap tárczájában, de ott is bővebben kellene indokolni. 1134. Néni ki, de mit. Annyira kell a térrel gazdálkodnunk, hogy kérnünk kell t. tudósítóinkat, miszerint csak fontos tények közlésére szorítkozzanak. Alig képzelhető elly közlemény, melly különösen az érdeklett helyen és körökben, reflexiókra ne adna alkalmat, de azért ezeket minden fontos ok nélkül nem lehet mind közzé tennünk, különben örökös,,circulus vitiosus"ban gázolunk. Kérjük ezt jó néven venni.—Igaza van; a „grófné" sajtóhiba. — „Az élet éjszakáját" adjuk. Előfizetési fölhívás VASÁRNAPI ÚJSÁG és április—juniusi évnegyedi és április—september félévi folyamára. Előfizetési feltételek, postán bérmentesen küldve: évnegyedre, azaz : április—juniusra . . . 1 ft. 30 kr. félévre, azaz : április—septemberre . . . 3 ft. — kr. A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik. — Tiz előfizetett példányra egy tiszteletpéldánnyal kedveskedünk. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadóhivatala (Pesten, egyetem-uteza 4. sz. a.) Felelős szerkesztő : Pákh Albert. Kiadó-tulajdonos : lleekenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és lleekenast, egyetem-uteza 4-ik "szám alatt Pesten.