Vasárnapi Ujság – 1857

9. Vegyes tartalmu czikkek - Petőfi Sándor születéshelye s napja. Sárkány János 12. oldal

kikelését a hajdani Egyiptomban nagy ünneppel ülték meg. — Most lépnénk már a dolog derekára; de minthogy ennyit egy hú­zómban elégnek véltem, majd elvégzem a jövő számban. Brassai. Vértesaljai viszliangok. I. Hass, alkoss, gyarapits, s a liaza fényre derül. Kölcsey. Engedje meg a t. szerkesztőség nekem azt a gyönyörűséget, hogy én most e válságos időben, — midőn a nemzeti erők mindenfelé hullámzásba jö­vének — most mondom e válságos időben, egy nevezetes eseményről tegyek emlitést. Ugy látszik, népünk jobban kezdi érteni most mint valaha ama viszo­nyok fontosságát, mellyet anyagi üdvének a mezőgazdaság terén, helyzete nyitott. Nem keresik már szélsőségekben a boldogságot. Elég volt már a lárma, gondolja minden atyánkfia, most már illő, hogy dolog után lássunk. Szántás, vetés, műipar, uj lendületet nyerének. A szükséget, szorgalom, gond, vállalkozási szellem váltá fel mindenütt, s az emberek bámulatos erélyt fejtenek ki az évek szeszélyes folyama alatt. Csak annyi Isten áldása, a meny­nyi szorgalom, ugy nem sokára eldalolhatjuk a költővel hogy : „Járjátok be mind a földet, Mellyet Isten megteremtett, S nem akadtok bizonyára, A magyar nemzet parjára. Ha a föld Isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta! . . ." A közönség most már nem csupán a régi, megszokott foglalkozásokon rágódik; hanem egyéb művelt nemzetek példájára, uj vállalatok, uj intézke­dések életbe léptetésén is töri fejét. Vannak ugyan még keményfejű, megátol­kodott polgárok, kik az ujabbkor irányzatát, bohóság és ifjúkori ábrándnak tartják, de viszont vannak nagykorú, értelmes egyének, kik megértve az idő szavát, föltétlenül fogadják el az eszmét, s terjesztik azt saját körükben szép csendességgel, mint terjeszték az apostolok Jézus igéit. Igy érik aztán a gyümölcs, s igy lesz virágzó a kert, melly eddig, kiet­lenül elhagyatottan állt. Látjuk, tapasztaljuk ezt naponkint, de főkép a dicséret és magasztalás, nagyon megilleti azokat a mi bicskei atyánkfiait (Fehérmegyében) kik érte­lem és okosság által vezéreltetve, egy olly nevezetes faiskolát szervezének, mellynek műértők, s illetékesbirák szerint, párja messze földön nem található. A faiskola 12 holdnyi területből áll, mellyet a két hitfelekezetű egyház­nak még a b. e. gr. B. K. adott. Ezek az okos egyházak azután, nem hogy elkülönözték volna magukat, hanem egyesült erő, akarat, tanitók, lelkészek és az egyházi gondnokok be­folyása által odavitték a dolgot, hogy az ügy élire, egy értelmes kertészt ál­litának, ki aztán mindent elkövetett, hogy a faiskola a legnemesebb fajú olt­ványokkal szereltessék fel. Természetes dolog, hogy e nemes buzgalmú egyesitett törekvéseknek, nagyszerű eredményei lettek. A faiskola most már olly virágzó állapotban van, hogy oltványainak száma meghaladja a tizenöt ezer et. A vidék előtt, hol még a fatenyésztés ügye nagyon kopáron áll, megbecsülhetetlen e nagy fontosságú kert. A műveltebb lakosok, mint a buzgó muzulmánok Mekkához, ugy vándorolnak ide. Min­denki iparkodik magának e kertből valamit szerezni, mert lassanként min­denki érzeni kezdi azt, hogy a gyümölcsfa tenyésztésnek végetlenül nagy fon­tossága van. A gond, a felügyelet e faiskolára igen nagy. Különös érdemet szereztek e téren maguknak a két különböző egyházak lelkészei, tanitói, és gondnokai. Ezek mindent elkövetének, hogy e nemes vál­lalat ügyét, fejlődését, előhaladását, hosszú éveken át szilárdabb és szilárdabb alapra fektessék. Most már nekünk nincs egvébb tenni valónk, mint követni e nemes pél­dát, s felsóhajtani, hogy adjon Isten illyen egyházi elöljárókat egyéb gyüle­kezeteknek Í3! Donpierre. Felvilágosítás Petöli Sándor sziiletéshelyéröl s napjáról : Kis­körös 1856. dec. 18-kán. Tisztelt szerkesztő ur! Többször olvastam már, nevezetesen a „Vasárnapi Újság" jelen évi folyamában is, legutóbb pedig a „Vasárnapi Könyvtár"ban azon hibás állítást, hogy Petőfi Sándor költőnk Kis-Kunságban, Szabadszállásán, és pedig a „Vasárnapi Könyvtár" szerint 1823-dik év junius 1-én született. Ez állítást hibásnak mondom, s ezt a leg­érvény esebb adattalbizonyithatom be. Petőfi nem Kis-Kunságban, hanem Pest­megyében, nem Szabadszállásán, hanem Kis-Kőrösön született. A kis-körösi ágost. vall. evang. egyház keresztelési Anyakönyvében a 127 lapon az áll, hogy 1823 január 1-én kereszteltetett Petrovics István és Hrúsz Mária fia Sán­dor, miként ezt hiteles kivonatban minden pillanatban kiadni kész vagyok. Köztudomásu, hogy költőnk a Petőfi nevet csak később, apjávali meghason­lása következtében vette fel. — Petőfi Sándor tehát kis-kőrösi születésű, s első gyermek éveit is Kis-Kőrösön tölté; csak később mentek át szülői Kis­Kunságba. — Jól emlékszem, hogy midőn szülői Sándort a szent-lőrinczi la­tin iskolába hozták, már Szabadszállásán laktak. — Szent-Lőrinczen Sán­dorral egy szobában laktam,későbben is kalandos életének minden phásisaiban ismertem : mint katonát, mint obsitost, mint pesti statistát *), mint kezdő költőt és mint elismert jelest.— Pesten gyakrabban megfordulván, majd min­dig találkoztam vele. — Midőn utoljára voltam vele, nekem s több kis-kőrösi barátinak szentül megigéré, hogy szülőföldét s itteni barátit legközelebb meglátogatandja. Azonban a forradalom közbe jött, s ez gátolá adott szava beváltásában. — Kán testvéreim ne vegyék rosz rieven, hogy tőlük elpörlöm azon dicsőséget, mellyet Petőfi Sándornak állítólagos kún születése reájok árasztott. — Nem is az indított a fölebbi sorok írására, hogy ez által lak­helyem dicsőségét emeljem : ámbár megvallom, jól esik mondhatnom : hogy Petőfi kis-körösi fi; — hanem : igen illő, hogy jeleseinknek legalább születés helyét és idejét alaposan tudjuk. **) Sárkány János, k.-körösi ev. leik. — Anemzeti szinkázi nyugdí jintézet pénzalapjának növelésére, az 18ő6évijun 19-ki jelentés óta, következő kegyes adakozások folytak be, u. m : Kész pénzben. A t. cz. budai ipartanoda szives adománya, a Hölgyfutár" szer­kesztősége által kézbesítve 50 ft. p p. T. cz. Erdélyi János ur sárospataki tanár gyűjteménye, magány uton 'beküldve 41 ft. p. p. T. cz. L. I. ügyvéd ur. W. B. névre eszközlött adománya, 15 ft. p. p. T. cz. Tíhí Alajos ur adománya, Samvald Gyula ur által kézbesítve, 9. ft. p. p. T. cz. W. B. ur. L. I. névre eszközlött küldeménye, 50 ft. p. p. T. cz. Vári Szabó János adománya, magány uton beküldve, 2 ft. p. p. T. cz. Simon Florent ur két rendbeli szives adománya, a Nemzeti színház igazgató­sága utján általadva, 10 ft. p. p. T. cz. Angyal Pál ur szives adománya, a „Pesti Napló" Szerkesztősége által kézbe­sítve, 5 darab arany természetben. T. cz. Malatides Milka k. a. szives adománya, a „Vasárnapi Újság" szerkesztősége utján, 1 darab arany természetben. T. cz. Jarolics János nevére kibocsátott 142 számú gyü-iven aláírni szíveskedtek. T. cz. Torkos Károly ur 1 ft. Rentsisovski Ferencz 1 ft. Vámosi Miklós 1 ft. Olmósi Antal 1 ft. Dr. G. 1 ft. Székán Pál 1 ft. Foltini Imre 1 ft. Jarolics János 2 ft. p. p. - összesen 9 ft. p. p. T. ez. Glatz Ferencz ur nevére kibocsátott 102-ik számú gyü-iveh aláírni szívesked­tek. T. cz. Glatz József örökösei 15 ft. Wabros és Fiedler 5 ft. Ebner N. T. 5 ft. Ebner N. fiai 5 ft. — összesen 30 ft. p! p, T. cz. Tarbai József ur nevére kibocsátott 169 számú gyü-iven aláírni szíveskedtek T. cz. Fülöp Mór ur 2 ft. Heinrich János 1 ft. Dienes 1 ft. Niki 3 ft. Tarbai ur 5 ft. ösz­vesen 12 ft. p. p. T ez. Nemes Ferencz ur 146-ik számú gyü-iven T. cz. Szányi István ur 1 ft. T. Ne­mes Ferencz ur 1 ft. összesen 2 ft. p. p. T. cz. Mészöli Lajos ur 147. számú gyü-iven az általa 1856 évi oetober 25-én ren­dezett tánczvigalom tiszta jövedelme fejében — összesen 20 ft. p. p. T.cz. B. J.ur nevére kibocsátott 143 számú gyü-iven az általa Nagy Kamizsán 1856. oetober 28-án rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme fejében 32 fl. 12 kr. Ugyan ezen íven T. cz. S2obovits Nándor 3 ft. öszvesen 35 ft. 12 kr. pp. T. cz. Szabó Pál ur által Devecserben f. é. oetober hó 25-én tartott tánczvigalom tiszta jövedelme, ide számítván a belépti jegyekert Nagyságos Pap János ur által küldött 5 ft. és tekintetes Koller Ignácz ur által küldött 2 ft. pp. öszvesen 102 ft. pp. T. cz. Tomori Anastás ür, szives levén megengedni, hogy Pesten nem léte alkalmá­val a nemzeti színházban kibérlett41 számú páholya a nyugdíjintézet javára kiadassék; eb­ből koronként befolyt öszvegek öszvege 44 ft. pp | T. ez. Dőri íren kisasszony adománya, a „Nagy Tükör" szerkesztősége utján, 2 ft. pp. T. cz. Simonnffí Sámuel ur szives adománya, a „Nagy Tükör" kiadó hivatala utján, 10 ft. pp., készpénzben összesen 416 ft. 12 kr. és 6 darab arany természetben. Továbbá : Néhai t. cz. Somogyi István kaposvári lakos, végrendeletileg a nyug­intézetnek hagyományozott 40 ft. pp. T. cz. D. A. ur által a nyugintézetnek ajándékozott úrbéri kárpótlási kötelezvény couponokkal értékre — 100 ft. pp., kötelezvényekben összesen 150 ft. pp. T. ez. Brassai Sámuel ur „Criticai lapok" czimü folyóiratának 1-ső füzetéből 180 példányt volt szives a nyugintézetnek ajándékozni, olly czélból, hogy az azok eladása utáni befolyt összeg egészen az intézet pénzalapjának gyarapitására fordítassák. Mind ezen adakozásokat, és adományokat a választmány hálás elismeréssel fogadván, midőn adakozók s gyűjtők neveit közelismerés, és méltánylás tekintetéből kihirdetné, kö­telességének ismeri egyszersmind irányukban az intézet részérüli őszinte hálás köszönetét nyilvánítani. Ez alkalommal szintén mulaszthatatlan kötelességének ismeri a választmány őszinte köszönetét szavazni a pápai reform főiskola nagy érdemű dalárdájának — ugy szintén a pápai zenész uraknak, kik a t. ez. Szabó Pál ur által Devecserben rendezett tánczvigalomban, az intézet iránti kegyeletből minden díj nélkül közremunkálni, s azt énekkel, zenével, és szavalatokkal érdekesiteni szíveskedtek. — Pest, deeember 16. 1856. Szigeti József,\ nyug. inté. válasz, jegyző. Óvás. A nemzeti színházi nyugdíjintézeti kormányzó választmány részéről ezennel nyilvánittátik, hogy jövendőben minden félre értések, és visszaélések kikerülése tekinteté­ből,emiitett választmány a nyugintézet részére eszKözlendő, sbármi néven nevezendő gyűj­téseket csupán azon egyénektől fogad el,kikerre választmányílag felszóllittattak, s illetőleg megbízattak. — Felkéri ez okból mind azon szives honfiakat, kik a nyugiutézet gyarapitá­sára gyűjteni akarnak; különösen pedig minden nemű könyveknek, és irodalmi válalatok­nak kiadóit vagy szerzőit, kik irodalmi válólatok jövedelméből ez intézetett részesíteni akarják,hogy ebeli szándékukat említett választmánnyal előlegesen tudatni szíveskedjenek; ellenkező esetben óvást tesz a választmány a nyugintézet nevének, és czimének bármi vá­lalat programján vagy hirdetésén leendő használata, — ugy színén az említett intézet neve alatt eszközlendő bármi nemű gyűjtések ellen, — azon kijelentéssel, hogy ezen óvást figye­lembe nem vevők ellen a törvényes eljárást veendi igénybe. Pe3t, december 16-án 1856. Szigeti József\ nyug. inté. válasz, jegyző. *) Ekkor történt, hogy, Pesten találkozván vele, midőn öt Petrc>vics néven szólitám, egész komolyan válaszolá : „csalódik ön, én nem vagyok Petrovics." Én kissé megütközve mondám : ne tréfálj Sándor, hisz fogad is elárul" mire ő félig komolyan, félig tréfásan vá­laszolá : „De űgy van, barátom, én nem vagyok többé Petrovics, hanem Petőfi. Atyámmal keményen meghasonlottunk, — kitagadtuk egymást." — Később mint tudjuk, apja kibé­kült fiának pályáj ával : de Sándor a Petrovics nevet soha többé föl nem vette; —a közönség azon néven ismeri csak, mellyet híressé tett. S. J. **) Az irodalomtörténet nevében köszönjük a beküldő urnák e hiteles tudósítását. Reméljük, ezentúl nem fognak többé annyira ingadozni a jeles költőnk születese helyét és idejét illető adatok. — A költő egyes életszakát illető jellemzetes adatokat is, miket a be­küldő ur ajánl, szivesen veszszük. Szerk. Felelős szerkesztő : Pákh Albert. Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. - Nyomtatja Lauderer és Heckeuast, egyetemuteza 4-dik szám alatt Pesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék